Beszédterápia stroke után - Mire számíthat?

A stroke-betegségek okozta agyi károsodás következtében a betegek mintegy 30 százalékánál alakul ki beszédzavar. Bár a stroke gyakori velejárója, fontos hangsúlyozni, hogy más idegrendszeri betegségek következményeként is kialakulhat.

Kiket érint a stroke utáni beszédzavar?

A beszédzavarok egy része artikulációs zavar (dysarthria), mely megtartott beszédkészség mellett a hangformálás és hangképzés nehezítettségét jelenti. Ilyen esetben a beszéd tartalma változatlan, de nehezen érthető, “galuskás”, ami akár az érthetetlenségig is fokozódhat. A másik nagy csoportba tartozik az úgynevezett afázia, azaz a beszéd képzésének, értésének változatos megnyilvánulási formájú és szintű zavara, ami nem feltétlenül jár együtt artikulációs nehezítettséggel.

A beszéd szervezésében résztvevő összetett agyi területek és hálózatok sérülése során sokszor megtartott intelligencia mellett károsodik a beszédértés és -kivitelezés, továbbá az olvasás- és írástudás. A beszédmezők összetettsége miatt azonban a fogalmi rendszerek felhasználásának zavara következtében a korábbi értelmi képességek csökkenése is kialakulhat.

Mi az az afázia?

Bár a beszédszervezésben fontos szerepet játszó agyi területek (a kezességtől függően) többnyire a bal agyféltekében helyezkednek el, ennél pontosabb kifejezés a domináns félteke, ami az oldaliságtól függetlenül azt az agyfelet jelöli, ahol a beszédmezők találhatók. Az afázia jellegzetesen a domináns félteke károsodásának tünete. Jellege a domináns féltekén elhelyezkedő beszédmezők és az ezeket összekapcsoló idegpályák sérülésének mértékétől, a sérülés elhelyezkedésétől függ.

A beszédzavar lehet enyhe (szótalálási nehezítettség), legsúlyosabb esetben teljes beszédképtelenség is kialakulhat. A beszédképzés nehezítettsége (a szavak, fogalmak kiválasztásának nehézsége) a beszédet akadozóvá, vagy akár érthetetlenné teszi, elvész a folyamatossága, a szavak keresése mellett ismétlések jelennek meg nehezen követhető tartalommal. A beszédzavar természetesen károsítja az írási és olvasási készséget is. A beszédértés zavara során elsősorban a megértés károsodik. Ez zavartság benyomását keltheti és egy szakembernek is nehézséget okozhat a helyes diagnózis felállítása.

Több nyelvet beszélő embereknél előfordulhat egy (akár az anyanyelv) teljes kiesése is.

Tovább Afázia - Amikor újra meg kell tanulni beszélni

Mik a rehabilitációs lehetőségek?

Az afázia kezelése multidiszciplináris megközelítést igényel, azaz több szakmát érintő feladatról van szó, a gyógyításban és rehabilitációban is összetett szaktudására van szükség. Az elveszett nyelvi készségek visszatérésének mértéke jelentősen függ az alkalmazott rehabilitációs programtól.

A neuropszichológia

A klinikai szakképesítésű és klinikai munkát végző pszichológus feladata a beszédzavar felmérésénél kezdődik. Már ennél a lépésnél nagyon fontos a megfelelő körülmények kialakítása, hiszen kellő időre, nyugodt vizsgálati helyzetre és türelemre van szükség a nehezen kommunikáló betegek vizsgálatához, megfelelő diagnosztikus kapcsolat kialakításához. A munkát segédeszközök - például tesztek - segítik, melyek később a beszédfejlesztésben is fontos szerepet kapnak. Külön nehézséget jelentenek azok a beszédzavarok, melyek a beteg számára nem érzékelhető, de a környezetét terhelő tünetként nyilvánulnak meg.

A zeneterápia

A zeneterápiás beszédrekonstrukció vagy zeneterápia olyan eljárás, amely a zenét, mint eszközt alkalmazza a gyógyításban és a rehabilitációban. A hallgatott dallamok előhozhatják a gyermekkorban mélyen bevésődött beszédelemeket, melyek megelőzik a gyermekkori beszédtanulás folyamatát. A zene emellett pozitív pszichés energiákat szabadít fel, segítve a gyógyító folyamatot.

A csoportterápia

A csoportterápiás megközelítés javítja a funkcionális kommunikációt. A csoport erős motivációs tényezőt jelent a további egyéni kezelés vonatkozásában is, illetve a beszédzavar okozta szociális izoláción is segíthet. Az épek és a beszédzavarral élők közötti kommunikációs zavar, meg nem értettség (érthetőség) miatt gyakori, hogy a beteg környezete nincs tisztában a kommunikációs területével, lehetőségeivel. A hasonló nehézségekkel küzdők közös élményei jelentős segítséget adnak ezen akadályok leküzdésében.

A logopédus

Szükség esetén logopédushoz is lehet fordulni, ez többnyire az otthonápolási szolgálat keretein belül is elérhető.

Mitől függhet a gyógyulás?

Az afázia javulása a beteg életkorától, nemétől, az agyi sérülés helyétől, a beteg együttműködési szándékától, motivációjától és az alkalmazott afáziaterápia formájától, intenzitásától függ.

Fontos az agyi sérülés utáni korai kezdés. A nők rehabilitációja általában gyorsabb, továbbá a betegség előtti nyelvhasználat is fontos tényező. A beszédterápia során a betegek 1/3-a jelentősen, 1/3-a csak közepes mértékben javul, a fennmaradó 1/3 érdemben nem változik. A beszédzavar kialakulása utáni első évben a spontán javulás is jelentős tényező, ami jellemzően az első 3 hónapban a legkifejezettebb. Az első fél év során végzett beszédterápia a legeredményesebb, de a terápiának később is nagy jelentősége van. Fontos hangsúlyozni, hogy a rehabilitáció évekig eltarthat.

Hogyan segíthet a család?

Az otthoni környezetben végezhető feladatok fontos részét képezik a beszédterápiának. Ezek a betegek és hozzátartozóik közös munkáját igénylik. A beszédterápia nem korlátozódhat csak a szakember által végzett terápiás alkalmakra, az önálló munka alapvető kulcsa a javulásnak. Segítséget jelenthet, ha egy családtag is részt vesz ezeken az alkalmakon, a gyakorlatok helyes végrehajtását elsajátítva,

Fontos, hogy a családtagok kellő időben és mértékben segítsenek a beszédzavarral élőnek. Az eltúlzott segítség ugyanúgy akadálya a fejlődésnek, mint a terápia hiánya. A fokozatosság során pl. a kezdeti eldöntendő (igen-nem) kérdésekről lépcsőzetesen térhetnek át a komplexebb párbeszédre.

A beszédterápia komoly feladat, az afáziás betegek számára a kommunikáció fárasztó. Ezt figyelembe kell venni a rehabilitáció során, pihenést szolgáló közös programok beiktatásával.

Tovább A leggyakoribb fizikai funkciózavarok szélütés után

Orosz Emma SE ÁOK
Lektorálta: Dr. Kis Balázs, neurológus