Stroke után: a betegek rehabilitációja

Dr. Szappanos Zsuzsanna
Szerző: WEBBeteg - Dr. Szappanos Zsuzsanna, neurológus szakorvos

A stroke a központi idegrendszer területén kisebb vagy nagyobb területen bekövetkező érelzáródás vagy vérzés, ami miatt szövetelhalás, majd működéskiesés jön létre. Attól függően, hogy a károsodás mely agyterületeket érinti, mely erek ellátási területének megfelelően történik, a következmény és a rehabilitáció folyamata minden esetben más és más lesz.

A stroke leggyakoribb tünete az izomerő-csökkenés, féloldali bénulás (hemiparesis-hemiplegia), gyakrabban a felső végtag bénulása súlyosabb. A mozgás koordinációja zavart szenved, ezért egyensúlyzavar, a végtagokban ügyetlenség (ataxia) lép fel. Domináns agyféltekei károsodás esetén beszédzavar alakul ki, mely teljes beszédképtelenségig fokozódhat. Érzészavarok, látásvesztés, főleg látótérkiesés, a gondolkodási funkciók lassulása, észlelési és érzékelési zavarok, a saját test felismerésének zavara, pszichés leépülés jelentkezhet. Súlyosabb esetben a stroke az ürítési funkciók (széklet, vizelet) kontrolljának elvesztését is eredményezheti.

Amíg a tünetek előrehaladása zajlik, a betegek akut ellátást igényelnek. Attól a pillanattól kezdve, amikor a folyamat stabilizálódik, sőt, megindul az épen maradt részek működése, a korai rehabilitáció már elkezdődhet. Jó prognózist jelent, ha egy héttel az átvészelt stroke után a beteg fel tud kelni az ágyból, ha (akár segítséggel) rövid távú járásra képes.

Bővebben A stroke fizikai funkciózavarai

A féloldali bénulttá vált betegek rehabilitációja igen összetett feladat. A rehabilitációs programot szakmai team végzi, amelynek a beteg is aktív tagja. A tennivalók több részterületre oszthatók, amelyeket más és más szakember lát el, de egymással szorosan együttműködnek a beteg érdekében. A rehabilitáció céljai között szerepel az önellátó életmód, az önálló járás, a helyzetváltoztatás képességének elérése, valamint, hogy javuljon a beszédzavara, a kommunikációkészsége és a kognitív funkciói. Összességében a cél az életminőség javítása, a beteg visszavezetése a családba, a társadalomba.

Az első három hónapban nem ritkán úgynevezett spontán rehabilitációval is találkozunk: a nem túl súlyos elváltozások otthoni körülmények között javulnak, esetleg meg is szűnnek; a beteg vissza tud illeszkedni a mindennapi életbe.

Sajnos azonban nem minden féloldali bénult állapota állítható helyre, a rehabilitációs programnak kritériumai vannak. Néha már az intézeti szakban kiderül, hogy bizonyos esetekben a beteg átmenetileg vagy véglegesen alkalmatlan a rehabilitációs program végrehajtására.

Együttműködés hiányában a program nem valósítható meg. Fontos, hogy a beteg hozzátartozói ésszerűen álljanak a beteg mellé, csak abban segítsenek, amire a betegnek feltétlenül szüksége van.

Az akut periódust követően, körülbelül 3–4 hét után optimális a beteg áthelyezése rehabilitációs osztályra, de lehetséges már 7–10 nap után is. A rehabilitációs osztályon egyéni rehabilitációs tervet készítenek, melynek fontos eleme, hogy a beteg mennyire terhelhető.

A rehabilitációs program főbb elemei

Agybarát diéta

  • Naponta többször fogyasszon zöldséget vagy gyümölcsöt, amely különböző tápanyagokat, vitaminokat tartalmaz, többek között káliumot, folsavat, antioxidánsokat!

  • Egyen rostban gazdag ételeket, például babot és zabpelyhet!

  • Egyen kalciumban gazdag ételeket!

  • Egyen szójatermékeket (például miso, tofu, szójatej), amelyek mind csökkentik az LDL, és növelik a HDL koleszterinszintet!

  • Egyen omega-3 zsírsavban gazdag ételeket, például tengeri halakat, illetve az édesvízi halak közül a busát. Ha Ön terhes, vagy terhes szeretne lenni, korlátozza a tengeri halak fogyasztását azok lehetséges higanyszennyezettsége miatt.

A gyógytorna lehet passzív, aktív, egyéni és csoporttorna. Kezdetben az úgynevezett „helyes fektetés”, majd a fordulás, hidalás, felülés, ülés, állás, az álló helyzetben végzett testsúly áthelyezés, majd később a törzsirányítási képesség visszanyerésének elősegítése, valamint a segédeszközökkel (bot, járókeret, stb.) végzett járásgyakorlatok.

A járás megtanulása mellett döntő fontosságú a rendszerint súlyosabban bénult felső végtag aktív mozgásának javítása, amely az önellátás, a finom mozgások erősödését célozza. A kar, az ujjak aktív mozgásainak fejlesztésében az ergoterapeuta (gyógyfoglalkoztató) jelentős szerepet játszik annak érdekében, hogy a beteg az otthoni körülmények között is önellátóvá, esetleg munkaképessé váljon.

Súlyos esetekben a megfelelő fogások alkalmazásával meg kell tanítani a beteget az önálló öltözködésre, tisztálkodásra, étkezésre, WC-használatra, borotválkozásra, fésülködésre stb. Mindehhez segítséget nyújtanak a különböző kényelmi eszközök is.

A program során alkalmazható fizikoterápiás kezelések (elektroterápia, mágnesterápia) csak kiegészítői a rehabilitációnak. A kezelések célja a fájdalomcsillapítás, a vérkeringés javítása, az értágítás, a görcsoldás.

A beszédzavarok kezelése a logopédus feladata. Mindez igen időigényes feladat. A beszédfejlesztés eredményességéhez sokszor évek is kellenek.

A pszichés problémák kezelése

A stroke kapcsán pszichés zavarok előfordulásával is számolnunk kell. A betegek egy részénél már a stroke előtt is kimutatható kisebb-nagyobb mértékű kognitív zavar, ami a stroke után valószínűleg fokozódik. A másik igen gyakori pszichés zavar a poststroke-depresszió. Gyakran válik szükségessé a gyógyszeres kezelés, de alapvető a környezet, a család pozitív viszonyulása.

Idős korban gyakori az ürítési funkciók kontrolljának elvesztése, ami stroke után fokozódhat. Ilyenkor az egyszer használatos pelenkák és betétek alkalmazása célravezető. A javuló mentális állapotú, mozgásképességüket visszanyerő féloldali bénult betegek hólyagedzés után ismét megtanulhatják uralni a széklet- és vizeletürítési funkciókat.

A rehabilitációs program speciális területe a neglect szindróma kezelése. Fennállása esetén a hemipareticus beteg nem vesz tudomást bénult oldaláról, nem észleli annak funkciókiesését, az onnan jövő ingerekre nem reagál. Ennek eredményeként előfordul, hogy a járásképtelen beteg elindul egyedül, ami miatt különböző sérülések érhetik. Kezelése neuropszichológiai módszerekkel történik. A hosszan tartó vagy maradandó neglect szindróma esetén a beteg nem tanítható meg sem a járásra, sem az önellátásra.

Összességében elmondható, hogy a csökkent életfunkciójú, fogyatékos emberek számára megfelelő életminőséget biztosítani nagy kihívást jelent. Ebben döntő szerepet vállal a rehabilitáció, mely szakma Magyarországon igen dinamikus fejlődést mutat.

Ez is érdekelheti Ezek a kontroll vizsgálatok szükségesek stroke után

Dr. Szappanos Zsuzsanna, neurológus


Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szappanos Zsuzsanna, neurológus

Hozzászólások (3)

Cikkajánló

Diabétesz Diabétesz

A cukorbetegség bőrön megjelenő tünetei és következményei.

Milyen tényezők növelik a stroke...

Egészséges életmóddal a stroke kockázata csökkenthető. Mindemellett vannak bizonyos rizikófaktorok, amelyeket kerülni, illetve mihamarabb kezeltetni...

Stroke-rehabilitáció - A diéta...

Bizonyítékokkal alátámasztott tény, hogy az emberek maguk is képesek csökkenteni a stroke, a szívinfarktus vagy a szellemi leépülés kockázatát...

Agyi aneurizmák

Az agyi (intrakraniális) aneurysma (aneurizma) az érfal gyengesége, fejlődési rendellenessége miatt kialakult kiboltosulás, mely az esetek egy...

Stroke - Gyógyulás és...

Azok a stroke-on átesett betegek, akik egészséges társhoz mennek haza, nagyobb valószínűséggel lesznek újra képesek az önálló életvitelre. A...

Beszédterápia stroke után - Mire...

A stroke-betegségek okozta agyi károsodás következtében a betegek mintegy 30 százalékánál alakul ki beszédzavar. Bár a stroke gyakori velejárója...

Stroke által lebénult betegek...

Manapság az orvoslásnak számos olyan területe van, amelyek kiváló lehetőséget nyújthatnak a betegek számára. A gyógymasszázs nem mágia, hanem egy...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.