• Táplálkozási trendek: holnap és ma

        Szerző: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

        A táplálkozás életünk egyik dinamikusan változó területe. Szinte naponta jelenik meg egy-egy új étrendi irányzat vagy új élelmiszer az üzletek polcain.

        Szinte naponta olvashatunk a táplálkozástudomány területén publikált új kutatási eredményt, ami sokszor átkeretezi ismereteinket, átformálja véleményünket az egyes élelmiszerekkel kapcsolatban. Mindemellett van néhány olyan globális jelenség, például a globális felmelegedés, amely nem csak az étkezésünkre, de életünk minden aspektusára rányomja a bélyegét. A továbbiakban néhány, napjainkban és az elkövetkező években jellemző táplálkozási trendet mutatunk be.

        TUDTA-E, HOGY
        • Világszerte 1 milliárd ember éhezik, miközben a megtermelt élelmiszer harmada a szemétbe kerül.
        • Hazánkban csupán a lakosság mintegy 20 százaléka táplálkozik egészségesen és fenntartható módon.
        • 2050-re a 60 év felettiek száma megduplázódik majd a 2015-ös népességhez képest.Szöveg

        Fenntartható táplálkozás

        Számos globális társadalmi és környezeti jelenség hagyja „lábnyomát” az élelmiszer termelésen, valamint ennek következtében az élelmezés biztonságán is:

        • A Föld túlnépesedése: az előrejelzések alapján a bolygó népessége 2020-ra eléri a 8 milliárd főt és 2050-re ez a szám várhatóan 9.1 milliárdra emelkedik majd. Ezzel a jelenlegi lélekszámhoz képest 34 százalékkal több fogyasztót kell majd elegendő, tápláló és biztonságos élelmiszerrel ellátni.
        • Elhízási világjárvány – kontra éhezés és alultápláltság: jelenleg a Földön 1,5-2 milliárd ember túlsúlyos vagy elhízott, a mérleg másik serpenyőjében pedig 1 milliárd éhező és további 1 milliárd „rejtetten alultáplált”, vagyis bőséges táplálkozás mellett is számos létfontosságú tápanyagban hiányt szenvedő egyén áll.
        • Idősödő társadalom: az elmúlt évtizedekben a 60 év feletti lakosság aránya folyamatosan növekedett a világ szinte minden pontján és a következő dekádokban a trend felgyorsulása várható. 2015 és 2030 között a 60 év felettiek számának 56 százalékos növekedésével számolhatunk. 2050-re pedig számuk eléri majd a 2,1 milliárd főt, ami a 2015-ös népességszám duplája.
        • Globális felmelegedés és a légszennyezés növekedése.
        Hirdetés

        Az étel amit megeszünk nem csak az egészségünkre, hanem a környezetre is jelentős hatással van. Az előzőekben említett hatalmas néptömegek elegendő és biztonságos élelmiszerrel való ellátásához a jelenlegi  élelmiszertermelés 70 százalékos növekedése szükséges, mindez csökkenő természeti erőforrások, pl. az erdő/földterületek zsugorodása, valamint a víz- és energiafelhasználás növekedése mellett. Mindeközben a megtermelt élelmiszer 33 százaléka jut a szemétbe.

        A ma asztalunkra kerülő élelmiszer előállítása felelős az erdők területcsökkenésének 80 százalékáért, felemészti a vízfelhasználás 70 százalékát és az emberi üvegházhatású gázkibocsájtás több mint 30 százaléka köthető hozzá, valamint ez a legnagyobb oka a biológiai sokféleség, az ún. biodiverzitás (fajok száma, az egyes fajokon belül az egyedek változatossága) csökkenésének.

        Funkcionális élelmiszerek

        Az egészségmegőrzés mára külön tudományággá nőtte ki magát, melynek egyik eleme a korszerű táplálkozás lett. A nemzetközi trendeknek megfelelően megszületett a funkcionális élelmiszer fogalma, melyek fogyasztásával nagyban hozzájárulhatunk egészségünk megóvásához. Funkcionális élelmiszerek

        Az élelmiszer ellátás folyamatosságának és biztonságának fenntartása két pilléren nyugszik:

        1.) mezőgazdaság és élelmiszeripar ökológiai lábnyomának csökkentése, vagyis a fenntartható élelmiszertermelés

        2.) az egyéni és lakossági táplálkozási szokások megváltoztatása, vagyis a fenntartható táplálkozás

        Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági szervezete, a FAO definíciója szerint a fenntartható étrendek környezeti lábnyoma kicsi, hozzájárulnak az élelmezés biztonságához, valamint a jelen és a jövő generációinak egészségéhez. Védik és tiszteletben tartják a biodiverzitást és az ökoszisztémát, kulturálisan elfogadhatók, széles rétegek számára elérhetők és megfizethetők, biztonságosak, tápanyagtartalmuk megfelelő, továbbá biztosítják a természeti és emberi erőforrások optimális felhasználását.

        A ma táplálkozása sok tekintetben eltér az ajánlásokban lefektetett irányelvektől. A fejlett országokban jellemző például a telített zsírok, cukor és só túlzott, míg az élelmi rostok elégtelen fogyasztása. A fejlődő országokban ezzel szemben az energiát szolgáltató tápanyagok gyakran tapasztalható elégtelensége mellett számos mikrotápanyag (pl. A-vitamin, jód és vas) felvételében mutatkozik hiány, bár főként az utóbbi jelenség a gazdagabb országokban is megfigyelhető. Legnagyobb ökológiai lábnyoma az állati eredetű élelmiszerekben, főként húsban gazdag étrendeknek van. Ebből adódóan a húsfogyasztás mérséklésével biztosan csökkenthető a környezetre nehezedő teher. Azonban teoretikusan, bár eltérő mértékben, de ez az állítás minden élelmiszercsoportra igaz.

        A környezeti hatások mellett természetesen elsődleges az étrend kiegyensúlyozott tápanyagtartalma és a szervezet sokrétű tápanyagszükségletének kielégítése. Kutatási eredmények igazolják ugyanakkor, hogy a kettő, vagyis az egészséges és fenntartható táplálkozás egymással párhuzamosan is megvalósítható. Táplálkozásunkat, illetve az élelmiszerválasztást azonban a környezeti aspektusok és az egészségünkre gyakorolt hatás mellett számos egyéb tényező, például az élelmiszerek fizikai elérhetősége, ára, a személyes preferenciák és ízlés, családi szokások, társadalmi kultúra is befolyásolja. Sokszor ezen tényezők is közrejátszanak abban hogy a táplálkozási ajánlásokban megfogalmazott tanácsok csak mozaikosan valósulnak meg.

        Húsfogyasztás

        A hús alapvető emberi élelmiszer. Soha nem volt olyan olcsó, és soha nem fogyasztották olyan nagy mennyiségben, mint napjainkban. A húsfogyasztás az utóbbi 40 évben világszerte megháromszorozódott. Húsfogyasztás: mértékkel egészséges

        Fenntartható húsfogyasztás

        A fenntartható táplálkozás egyik sarkalatos pontja a húsfogyasztás kérdése.  A hús számos okból étrendünk fontos épitőelemei közé sorolható: értékes teljes értékű fehérjeforrás, magas biológiai értékű vasat, B12-vitamint tartalmaz. Ugyanakkor jelentősen hozzájárulhat a telített zsírbevitelhez (a választott húsrésztől, illetve az elkészítés módjától függő mértékben). Továbbá az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a feldolgozott (pl. pácolt, sózott, füstölt) és vörös húsok rendszeres, napi 50-100 g mennyiséget meghaladó fogyasztását összefüggésbe hozza a vastag- és végbélrák, hasnyálmirigy-, illetve prosztatarák kialakulásának magasabb kockázatával, bár ennek igazolására még további vizsgálatok szükségesek. Mindemellett a hús a világ számos pontján (köztük Magyarországon is) a táplálkozási kultúra központi része, mely nagyban hozzájárul az étkezés élményéhez.    

        A fenntarthatóság kérdésének fontosságát mi sem mutatja jobban annál, hogy egyre több nemzet (pl. Brazília, Egyesült Államok) táplálkozási ajánlásában megjelenik. A FAO a mediterrán étrendet tartja a fenntartható táplálkozási modellek egyik jó példájának. Az Európai Unióban, a WWF (World Wildlife Fund), a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezetének brit munkacsoportja pedig 2010-ben útjára indította a „2020 Livewell” programot. A kísérleti program pillanatnyilag három európai országban (Spanyolország, Svédország és Franciaország) zajlik. Célja az étrend módosítása által az üvegházhatású gázok kibocsájtásának 25 százalékos csökkentése a teljes élelmiszer láncban 2020-ig.

        A 2020 Livewell program hat alapelve

        1. Kerüljön több növényi eredetű táplálék (pl. zöldség, teljes értékű gabona) a tányérra!
        2. Változatos, színes étrend.
        3. Élelmiszer pazarlás csökkentése.
        4. Húsfogyasztás csökkentése.
        5. Nagyobb hangsúly a megbízható, környezetbarát módon előállított  (pl. FairTrade) élelmiszereken.
        6. Zsír-, só- és cukorfogyasztás mérséklése.

        Fenntartható táplálkozás Magyarországon

        Hazánkban az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok keretében mérték fel a fogyasztók élelmiszer fogyasztásának ökológiai lábnyomát. Itthon az ökológiai lábnyom nagy részét a húsok (29 százalék), a tej és a tejtermékek fogyasztása adja (24 százalék). A cereáliák (16 százalék), a zöldségek és gyümölcsök kisebb részt képviselnek (8 százalék). Az élelmiszer-fogyasztásból származó ökológiai lábnyom 17 százalékát a zsiradékok, 1 százalékát a cukor fogyasztása teszi ki. Magyarországon az egy főre eső ökológiai lábnyom értéke a nyugat-európai értékeknél kisebb, ez a kisebb mennyiségű élelmiszer-fogyasztással magyarázható.

        A kutatás eredménye szerint a jövedelem jelentősen befolyásolja az élelmiszer-fogyasztás szerkezetét és mennyiségét. Csak a lakosság legfelső 20 százaléka tud fenntarthatóbb módon táplálkozni (vagyis esetükben nem növekszik a húsfélék, tojás, cukor és zsiradék fogyasztása, míg a zöldség- és gyümölcsfogyasztás nagyobb). A közepes jövedelműek nem élnek a viszonylag magasabb jövedelem lehetőségével a fenntarthatóbb élelmiszer-fogyasztás megvalósítására, a magasabb jövedelmet többletfogyasztásra használják fel.

        Zöldség és gyümölcs

        A gyümölcsökben jóval több - egészen pontosan ötször annyi - található azokból az anyagokból, amelyek egészségünkre pozitívan hatnak, mint azt korábban évekig feltételezték, és a legjobb hatást kiváltók közvetlenül a héj alatt találhatók. Zöldség és gyümölcs - Miért és hogyan érdemes fogyasztani?

        A zöldség- és gyümölcsfogyasztás csak kiegészítésként jelenik meg és nem más élelmiszercsoport fogyasztása helyett. Ugyanakkor a vizsgálat megerősítette azt is, hogy a magyar fogyasztóknak is tevékeny szerepe lehet az élelmiszer-fogyasztásból származó környezeti terhek mérséklésében. Például a táplálkozási felmérések eredményei szerint is igazolt túlzott átlagos energiabevitel csökkentésével, nem csak az egészségünknek tehetünk jót, de a természeti erőforrások mérsékeltebb használatához is hozzájárulhatunk.

        Globális fogyasztói trendek

        A fenntarthatóság mellett napjainkban számos egyéb olyan irányzat is érvényesül, amely befolyásolja az élelmiszerválasztást, ezen keresztül pedig az élelmiszeripar működését. A legnagyobb nemzetközi piackutató ügynökség, a Mintel által összeállitott lista alapján 2016-ban a következő globális fogyasztói trendek tekinthetők jellemzőnek:

        1. Mesterséges – az első számú közellenség:  globálisan és hazánkban egyaránt jellemző a természetes, kevésbé feldolgozott, teljes értékű élelmiszerek iránti igény. Ez a fogyasztói elvárás az élelmiszeripart is ösztönzi a minél természetesebb (vagy annak tartott), a fogyasztó által könnyen azonosítható élelmiszer összetevők használatára. Jellemző példa erre, hogy a cukrot egyre többen váltják ki természetesnek és ezáltal egészségesebbnek gondolt édesitőszerekkel, például szirupokkal, kókuszvirág cukorral, nyírfacukorral, esetleg melasszal, mézzel. Azonban ezek cukor- és energiatartalma többségében csak hajszálnyival, sok esetben azonban semmivel sem kevesebb mint a cukoré, tápanyag-összetételük is ahhoz hasonló. Így fogyasztásukhoz szinte csak az ízben tapasztalható esetleges előnyök társulnak és esetükben ugyanúgy a hozzáadott cukrokra vonatkozó táplálkozási ajánlások az irányadók.

        Miért szükséges a gluténmentes étrend?

        A magyar táplálkozásban alapélelmiszerként elfogadott gabonafélék több betegség kiváltásában is szerepet játszanak. Az egyik legismertebb a cöliákia, de ezen kívül allergiát is okozhatnak, valamint egyéb gyomor-bélrendszeri megbetegedésekben is lehetnek tünetprovokálók. Mi a cöliákia és miért szükséges a gluténmentes étrend?

        2. Minden helyettesíthető: amíg a hagyományos élelmiszerek helyettesítése valamilyen összetevőjét (pl. tejcukor, glutén) tekintve módosított speciális termékkel korábban egyértelműen valamilyen diétához kötődött, addig ma már teljesen természetesen épülnek be a hétköznapok étrendjébe. Ezt a fogyasztói trendet tükrözi az ilyen termékek választékának lendületes bővülése is. Jellemző példa erre a trendre a laktóz- és gluténmentes élelmiszerek szélesedő köre.  A „minden mentes” táplálkozás világában azonban nem árt az esetleges kockázatoknak is tudatában lenni. Például a tehéntej, növényi italokkal történő kiváltásával nem csak magas biológiai értékű fehérjék, hanem értékes kalcium felvételétől is elesünk, ami hosszú távon negatívan befolyásolhatja csontjaink egészségét. A hagyományos, gluténtartalmú, teljes értékű gabonák kiváló rostforrások, ami számos gluténmentes alternatíváról nem feltétlenül mondható el. Az étrend tápanyag-összetételének optimalizálásában, az esetleges étrendi kockázatok kivédésében segít a dietetikussal történő személyes konzultáció.

        3. Öko – az új valóság: a hírlevél korábbi fejezetében részletesen bemutatott fenntartható, a környezeti erőforrások kíméletes felhasználásával készült, bio-/ökológiai termelésből származó élelmiszerek iránti igény is egyre jellemzőbbnek mondható. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a környezettudatos módon előállított élelmiszerek tápanyag összetétele (pl. energia vagy zsírtartalma) nem különbözik lényegesen a hagyományos termelésből származó termékekétől. Ezek fogyasztásában is a mértékletességnek kell megnyilvánulnia.

        Probiotikumok

        A probiotikumok azok a baktériumok, melyek együtt élnek velünk, de nem okoznak megbetegedéseket. A barátságos baktériumok segítik az emésztést, védik a szervezetet az ellenséges baktériumok ellen, azaz erősítik az immunrendszert. A probiotikumok hatása

        4. Külső és belső: a fogyasztókban egyre inkább tudatosul az összefüggés, hogy a táplálkozás minősége nagymértékben hatással van az egészségünkre, azon belül pedig nem csak a fizikai állapotunkra, hanem a közérzetünkre, szellemi teljesítőképességünkre, megjelenésünkre. Ennek jegyében jelenik meg a piacon számos funkcionális összetevővel, pl. kollagénnel vagy probiotikummal dúsított élelmiszer.

        5. Mindenkinek: az aktív életmód népszerűségének lassú, de ígéretes növekedésével párhuzamosan számos, a korábbi években jellemzően csak élsportolók számára elérhető speciális élelmiszer, sportital, étrend-kiegészítő vált széles körben megszerezhetővé. A kifejezetten speciális táplálkozási igényt kielégítő termékek, étrend-kiegészitők egyéni szükségességéről, alkalmazásuk módjáról ajánlott sporttáplálkozásban jártas dietetikus segítségét kérni, akik a készítmények alkalmazásának egészségi kockázatáról is tájékoztatni tudnak.  

        6. Igaz történet alapján: globalizált világunkban egyre érdekesebb az asztalunkra kerülő élelmiszer eredete, elkészítésének módja. Megfigyelhető ugyanakkor a fejlett minőségbiztositási rendszerek működtetése ellenére a nagyipari élelmiszer-termelés szembeni bizalmatlanság, a kézműves, hagyományos technológiával előállitott élelmiszerek növekvő népszerűsége.

        7. e-Forradalom: az internet, okos telefonok, applikációk az élelmiszerek beszerzését is forradalmasították.

        8. Génekbe kódolt táplálkozás: a nagyipari élelmiszertermeléssel szemben az ősi alapanyagok (pl. pszeudogabonák) és technológiák egyre nagyobb kedveltsége.

        9. Közösségi élmény: a gasztronómia mint népszerű téma, a főzés, az étkezés élménye ma már a közösségi média segitségével nem csupán egyéni, de közösségi élmény lehet. (A gasztronómia az étel, az ételkészítés, az elfogyasztás mestersége és egyben kultúrája, ötvözve a társadalmi háttérrel, hagyományokkal.)

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        10. Asztal egy személyre: Minden korcsoportban világszerte egyre több az egyszemélyes háztartás. Felmerül tehát az igény a kis kiszerelésű, visszazárható, jól adagolható élelmiszerek iránt.

        11. A zsírok rehabilitációja: A táplálkozástudományi kutatások fókusza az elmúlt néhány évben a zsírokról átterelődött a szénhidrátokra, azon belül is leginkább a cukrokra. Az étrend zsírtartalmának vonatkozásában ma már inkább a minőségi szempontok, a zsírsav-összetétel került előtérbe. Jól példázza ezt a koleszterinre vonatkozó táplálkozási ajánlások változása az Egyesült Államokban.

        12. Mindent a szemnek: Hosszú évtizedekig az élelmiszeripari innováció központjában az íz állt. A közösségi média, tartalommegosztó oldalak korában azonban a látvány legalább ennyire fontos. Ez a tény pedig az élelmiszerek és azok csomagolásának megjelenését is egyre inkább befolyásolja majd.

        (Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége)

        Legutóbb frissült: 2018.06.16 18:56
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Mi az alvási apnoe?

        Mi az alvási apnoe?

        Dr. Zsuga Judit

        Mondták már Önnek, hogy hangosan horkol? Fáradtan ébred fel? Álmos napközben?

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Dr. Forgács Attila: Az emberi faj hajlama és őstudattalan túlélési technikája a túlevés

        Jól tudjuk, hogy sajnos nem minden étel egészséges, amit a reklámokban látunk, de a fejlődés is kezdetét vette a helyes táplálkozás irányába. Dr. Forgács Attila, gasztropszichológussal az eddigi életútjáról, valamint az evéssel kapcsolatos pszichés mozgatórugóinkról beszélgettünk.

        Pajzsmirigybetegek étrendje

        A jód olyan ásványi anyag, amely fontos szerepet tölt be az emberi szervezet működésében. A pajzsmirigy kiszűri a jódot a véráramból és elraktározza, ezért fontos, hogy a táplálékkal és ivóvízzel elegendő mennyiségben vigyük be a szervezetbe, ha valamilyen pajzsmirigyproblémánk van.

        Csapdák az étkezésben - Tévhitek az egészséges táplálkozásról

        Napjainkban egyre többen odafigyelnek az egészséges táplálkozásra. Sajnos sokszor csak azt hisszük, hogy egészségesen étkezünk, valójában gyakran egészségtelen ételeket fogyasztunk, ha nem figyelünk a részletekre.

        Táplálkozási tippek stresszes életmódúaknak

        A legfontosabb az alapos rágás, a nyugodt étkezés és a sok gyümölcs, na meg persze zöldség. Igyon sok folyadékot, lehetőleg másfél litert naponta. Változtasson életmódján, táplálkozzon egészségesen, tegyen a stressz ellen.

        Mikor és milyen ételekkel kezdjük a hozzátáplálást?

        Gyermekünk fejlődésének egyik meghatározó pillanata, amikor az anyatej mellett új ízekkel ismerkedhet meg. A két legfontosabb kérdés, hogy mikor és milyen élelmiszerekkel kezdjük meg a hozzátáplálást.

        Egészséges élet: a helyes táplálkozás nem elég

        A magyar lakosok több mint fele saját bevallása szerint egészségesen táplálkozik, mégis minden második magyar súlyproblémákkal küzd - derült ki a WEBBeteg.hu és a Szinapszis Kft. 2008 szeptemberében lezárult reprezentatív kutatásából.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.