Mi van az élelmiszercímkén? E-számok, adalékanyagok, tápérték...

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)
megjelent:

Mennyiség, származási ország, tápérték, adalékanyagok, E-számok - folytathatnánk a sort. Milyen információkkal kell ellátni az élelmiszerek címkéjét? Mit jelentenek a rövidítések? Kell-e tartanunk az E-számoktól? Részletesen az élelmiszercímkék kötelező elemeiről és azok jelentéséről.

Annak érdekében, hogy az európai fogyasztók vásárláskor megalapozott döntést hozhassanak, az Európai Unió szabályozza az élelmiszerek címkézését. A szabályok megállapításakor, a jogalkotók biztosítani kívánták, hogy a fogyasztók átfogó tájékoztatást kapjanak az általuk vásárolt termékekről.

Mi mit jelent az élelmiszerek címkéjén?

Mennyiség: a termék nettó mennyisége, folyadékok esetében űrtartalomban (pl. liter, centiliter), egyéb termékek esetében tömegben megadva.

A termék megnevezése: tartalmaznia kell az élelmiszer fizikai állapotára vagy a rajta végzett különleges kezelésre vonatkozó információkat is (porított, mélyhűtött, koncentrátum, füstölt stb.). Az ionizálást – amennyiben ilyen kezelést végeztek – mindig fel kell tüntetni.

Az összetevők listája: valamennyi összetevőt fel kell sorolni tömeg szerinti csökkenő sorrendben (kivételt képeznek a gyümölcs- és zöldségkeverékek), beleértve azokat az összetevőket is, amelyek esetében ismert, hogy az arra érzékeny egyének esetében allergiás reakciókat válthatnak ki (pl. mogyoró, tej, tojás, hal). Azon összetevők esetében, amelyek a termék megnevezésében (pl. „paradicsomleves”) megjelennek, amelyeket képek illusztrálnak vagy szavak emelnek ki (pl. „eperrel”), illetve amelyek alapvető jellemzői az adott élelmiszernek (pl. % hústartalom a „chili con carne” esetében), a százalékos arányt is meg kell adni.

Természetes-, természetazonos-, mesterséges aromák

  • A természetes aromát megfelelő fizikai vagy mikrobiológiai módszerrel, emberi fogyasztásra alkalmas nyers-, vagy szokásos élelmiszer-technológiai eljárásokkal nyerik ki a feldolgozott növényi vagy állati eredetű anyagokból.
  • A természetazonos aromát vegyi szintézissel vagy olyan elkülönítéssel állítják elő, hogy az így kapott vegyület kémiailag azonos legyen a növényi vagy az állati eredetű anyagban természetes tartalomként jelen levő aromaanyaggal.
  • A mesterséges aromát olyan vegyi szintézissel készítik, amely a növényi vagy állati eredetű anyagban természetes tartalomként jelen levő aromaanyagoktól kémiailag eltérő anyagot eredményez.
Furcsa kifejezések a csomagoláson? Segítünk

Fogyaszthatóság: a „fogyasztható” és a „minőségét megőrzi” feliratot követő dátumok arról tájékoztatnak, meddig marad friss az élelmiszer és meddig fogyasztható biztonságosan.

  • A „fogyasztható” kifejezés olyan élelmiszerek esetében használatos, amelyek gyorsan romlanak (pl. hús, tojás, tejtermékek). Valamennyi csomagolt friss terméken a „fogyasztható” kifejezés szerepel. A „fogyasztható” kifejezéssel feltüntetett dátumot követően, nem ajánlatos a terméket fogyasztani, mert az akár élelmiszer eredetű fertőzéshez is vezethet.

  • A „minőségét megőrzi” felirat a hosszabb ideig eltartható élelmiszerek esetében használatos (pl. gabonatermékek, rizs, fűszerek). A terméket ezen időpont után is lehet kockázat nélkül fogyasztani, azonban előfordulhat, hogy a termék ízét veszti, vagy megváltozik az állaga.

Gyártó/Importőr: a gyártó, a csomagoló vagy az importőr nevének és címének egyértelműen szerepelnie kell a csomagoláson, hogy a fogyasztó tudja, kihez kell fordulnia, ha panasza van, vagy ha további információt kíván a termékről megtudni.

Ökológiai gazdálkodásból származó: az „ökológiai gazdálkodásból származó” kifejezés címkén való használatát, az európai uniós jog szigorúan szabályozza. A kifejezés kizárólag olyan sajátos élelmiszer-előállítási módszerekkel kapcsolatban használható, amelyek szigorú környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak felelnek meg.

Az „Ökológiai gazdálkodás — EK ellenőrzési rendszer” európai emblémát a követelményeknek megfelelő gyártók használhatják.

Géntechnológiával módosított szervezetek (GMSZ): feltüntetésük kötelező az olyan termékeken, amelyek GMSZ tartalma meghaladja a 0,9%-ot. Valamennyi GMSZ eredetű anyagot „géntechnológiával módosított” jelzéssel, fel kell tüntetni az összetevők felsorolásakor.

Származás: bizonyos típusú termékek – pl. hús, zöldség és gyümölcs – esetében, kötelező a származási ország vagy térség feltüntetése. Ugyancsak kötelező a származás feltüntetése olyan esetekben, amikor a márkanév vagy a címke egyéb elemei – pl. kép, zászló vagy utalás egy földrajzi helyre – félrevezető lehet a fogyasztó számára a termék valódi származási helyét illetően.

Tápértékre vonatkozó információk: az élelmiszer energiatartalmáról és a tartalmazott tápanyagokról (pl. fehérje, zsír, rost, nátrium, vitaminok és ásványi anyagok) tájékoztatnak. Ezen az információkat akkor kell megadni, ha a gyártó a tápértékre vonatkozó állítást tüntet fel a terméken.

Tápértékre és egészségügyi hatásra vonatkozó állítások

Bizonyos Európai uniós jogszabályok biztosítják, hogy az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett, egészségügyi hatásokra és a tápértékre vonatkozó állítások megfeleljenek a valóságnak, és tudományos tényeken alapuljanak. Az „alacsony zsírtartalmú” vagy „magas rosttartalmú” kifejezéseknek, közös meghatározásoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy valamennyi uniós tagállamban ugyanazt jelentsék; például a „magas rosttartalmú” kifejezést, csak olyan termékek esetében szabad használni, amelyek 100 grammonként legalább 6g rostot tartalmaznak.

A magas zsír- és cukortartalmú élelmiszereket, nem szabad olyan felirattal ellátni, hogy „C-vitamint tartalmaz”. Olyan egészségügyi hatásra vonatkozó állításokat, mint például „erősíti a szívet” csak akkor lehet feltüntetni, ha ezen állítások tudományosan is megalapozottak.

Nem lehet kedvező egészségügyi hatásra vonatkozó állítást feltüntetni magas só-, zsír- vagy cukortartalmú terméken. A következő, a termék egészségügyi hatásra vonatkozó állítások használata tilos:

  • olyan állítások, amelyek szerint a termék alkalmas emberi betegség megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására;

  • olyan állítások, amelyek a súlycsökkenés ütemére vagy mértékére utalnak;

  • olyan állítások, amelyek bizonyos orvosokra hivatkoznak vagy azok ajánlásait tartalmazzák;

  • olyan állítások, amelyek azt sugallják, hogy az élelmiszer fogyasztásának mellőzése hatással lehet az egészségre.

Funkcionális élelmiszerek

Az egészségmegőrzés mára külön tudományággá nőtte ki magát, melynek egyik eleme a korszerű táplálkozás lett. A nemzetközi trendeknek megfelelően megszületett a funkcionális élelmiszer fogalma, melyek fogyasztásával nagyban hozzájárulhatunk egészségünk megóvásához. A meghatározás szerint kizárólag élelmiszerek tartozhatnak a kategóriába, tabletták és kapszulák nem. Előírás még, hogy a szóbanforgó élelmiszer a hétköznapi táplálkozási szokások integráns részét alkossa, és hatása a megszokott napi mennyiség elfogyasztása mellett is megmutatkozzon. Tágabb értelemben számos élelmiszer lehet funkcionális, ám a kifejezést legtöbbször valamilyen dúsított formával kapcsolatban használjuk. Legtöbbször vitaminokkal, pre- és probiotikumokkal és egyéb esszenciális alkotókkal dúsítják a termékeket, melyek így azonos mennyiséget elfogyasztva kedvezőbb élettani hatásokat váltanak ki.

Funkcionális élelmiszerek

Mit jelentenek az E-számok?

Ha egy élelmiszer-adalékanyag E-számmal rendelkezik, az azt jelenti, hogy a biztonsági vizsgálatokon megfelelt, és jóváhagyták az Európai Unió valamennyi országában történő használatra. A jóváhagyást folyamatosan figyelemmel kísérik, felülvizsgálják és módosítják az új tudományos adatok fényében.

Az alábbiakban néhány gyakran előforduló élelmiszer-adalékanyagot sorolunk fel:

  • Antioxidánsok: tartósítják az élelmiszereket azáltal, hogy megakadályozzák, hogy a zsírok, olajok és bizonyos vitaminok a levegőben lévő oxigénnel reakcióba lépjenek. Az oxidáció az oka annak, hogy az élelmiszerek megavasodnak, és elvesztik természetes színüket. Példa: C-vitamin, más néven aszkorbinsav, azaz E300.

  • Színezék: esetenként az élelmiszer előállítása vagy tárolása során elvesztett természetes szín pótlására, vagy a termékek egyenletes színezésére használják. Példa: A mártásokban, üdítőitalokban és hasonló termékekben használt karamell (E150a).

  • Emulgeálószerek, stabilizátorok, zselésítő és sűrítőanyagok: az emulgeálószerek, mint pl. a lecitin (E322) segítségével vegyülnek el olyan összetevők, amelyek egyébként elkülönülnének egymástól (pl. olaj és víz). A stabilizátorok megakadályozzák, hogy az egyszer már elkeveredett összetevők ismét szétváljanak. Gyakori zselésítőanyag a pektin (E440), amelyet lekvárok készítéséhez használnak. A sűrítőanyagok „testessé” teszik az élelmiszereket ugyanúgy, mint amikor például liszttel sűrítjük a mártást. Sűrítőanyagként használják pl. a guargumit (E412), amelyet a guarbab magjában lévő, magot tápláló szövetből nyernek ki.

  • Ízfokozók: kiemelik a sós és az édes élelmiszerek ízét.

  • Tartósítószerek: az élelmiszerek megromlásának megakadályozására használják őket. A legtöbb hosszú ideig tárolható élelmiszer tartalmaz tartósítószereket, kivéve, ha a gyártó más tartósítási eljárást alkalmazott – pl. mélyhűtést, konzervkészítést vagy szárítást. Példák: A szárított gyümölcsöket gyakran kezelik kén-dioxiddal (E220), hogy megakadályozzák a penészgombák vagy baktériumok elszaporodását. A szalonnát, sonkát, pácolt marhahúst, és egyéb pácolt húskészítményeket a pácolás során sokszor nitrittel és nitráttal kezelik (E249–E252).

  • Édesítőszerek: gyakran használatosak cukor helyett szénsavas italokban, joghurtban és rágógumiban. Példák: aszpartám (E951), szacharin (E954), K-aceszulfám (E950) és szorbitol (E420).

Őszintén az ételszínezékekről

Jól ismert dolog, hogy az ételeket megpróbálják színesebbé tenni, hiszen így könnyebben eladhatóak. Azonban vásárláskor megnézzük-e, hogy mitől is van ilyen szép színe? Megvásárolnánk-e, ha színtelen vagy nem olyan szép élénk színű lenne? A forgalomba hozatal előtt, toxikológiai vizsgálatok után engedélyezik ezen színező és tartósító anyagokat. Azonban egymásra gyakorolt hatásukról és hosszú távú alkalmazás során jelentkező káros hatásukról szinte alig áll rendelkezésre információ. Ezért javasolja egyre több fogyasztóvédelmi szervezet ezen anyagok elhagyását és kiváltását.

Melyek a gyanúba keveredett adalékok?

A teljes tájékoztató anyagot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján olvashatja.

Cikkajánló

Köhögés
Köhögés

Mikor forduljunk orvoshoz, ha köhögünk?

A megfázás is fertőző?
A megfázás is fertőző?

Azt is el lehet kapni. Igaz ez?

WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
Budai Allergiaközpont
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Irinyi-Barta Tünde

Irinyi-Barta Tünde

Okleveles táplálkozástudományi szakember

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Fekete István

Dr. Fekete István

Szülész-nőgyógyász, Endokrinológus

Debrecen