• Immunhiány állapotok

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Nagy László, infektológus

        Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, melynek feladata a szervezet élettani egyensúlyának biztosítása, a szövetek integritásának védelme az idegennek felismert struktúrákkal, azaz a testidegen antigénekkel szemben.

        Testidegen antigének származhatnak a külvilágból, mint például a kórokozó mikroorganizmusok, de képződhetnek a szervezeten belül is, mint a tumorsejtek. Amennyiben az immunrendszer nem működik megfelelően, valamelyik eleme hiányzik vagy mennyisége nagyon alacsony, akkor a szervezet nem képes felvenni a küzdelmet a behatoló kórokozóval szemben.

        Hirdetés

        Az immunrendszer csökkent (extrém esetben hiányzó) működését nevezzük immunhiány állapotnak, immundefektusnak vagy immundeficienciának. Jellemző a fertőzésekre való fokozott fogékonyság. Tartós immunhiány állapotokban gyakrabban jelentkeznek daganatos és autoimmun betegségek.

        Az immunhiány állapotok csoportjai

        Az immunrendszer elégtelen működéséért három tényező felelős; - a rendszer éretlensége, genetikai hiba és másodlagos ártalom. Ennek megfelelően az immundeficienciák három csoportba oszthatók:

        1. Átmeneti immundeficiencia: Ez az „immunérés” időszaka, amely 10-12. életévig tart. Az átmeneti immunhiányos állapot újszülöttkorban a legkifejezettebb és csak az első évtized vége felé tekinthető teljesnek a fertőzésekkel szembeni védekezőképesség.

        2. Primer immundeficiencia: azaz veleszületett immunhiányos betegség, amelyet öröklött génmódosulás okoz. A génhiba következménye az immunsejtek számbeli és/vagy működésbeli csökkenése. A primer immundefektusban szenvedő beteg kórelőzményében krónikus étvágytalanság, emésztési és felszívódási zavar, fejlődésbeli elmaradottság, gyakori hőemelkedés és láz szerepel. A legjellemzőbb a gyakori, súlyos lefolyású, terápiára rosszul reagáló, gyakran maradványtünetekkel gyógyuló fertőzések előfordulása. A fertőzéseket sokszor opportunista (ritkán előforduló, szokatlan) kórokozók okozzák. A fertőzések leggyakrabban a légutakat érintik, de előfordulhatnak csaknem minden szervrendszerben. A fertőzés lokalizációja, típusa és kórokozója (infekciós profilja) jellemző lehet a primer immundefektusok egy-egy csoportjára.

        3. Másodlagos immundeficiencia: Ebben az esetben nem az immunrendszer elsődleges megbetegedéséről van szó, hanem egyéb szervek vagy szervrendszerek betegségei, működési zavarai okoznak másodlagosan károsodást a szervezet védekező mechanizmusában. Ilyen betegségek, illetve állapotok: fehérje-, vitamin- és nyomelemhiány, toxikus anyag hatása, krónikus betegségek (vese, máj, cukorbetegség), aplasztikus anémia, nyirokrendszer daganatai, autoimmun kórképek, lép veleszületett hiánya, ill. eltávolítása, idült fertőzések, sugárártalom, az immunrendszer sejtjeit közvetlenül károsító ágens (pl. HIV-fertőzés).

        A betegség diagnózisa és kezelési lehetőségek

        Az elsődleges immunhiányos állapotok kórismézése összetett feladat. A pontos diagnózis megállapításának fontos elemei a családi és egyéni kórelőzmény ismerete, a fertőzések kórokának, lefolyásának, típusának, lokalizációjának gondos elemzése, az ismételten elvégzett fizikális vizsgálatok, rutin laboratóriumi vizsgálatok, immunológiai tesztek és a molekuláris genetikai vizsgálatok.

        A beteg állapotától és az immunhiány típusától függően különféle kezelési lehetőségek vannak. A kezelés elvei; - a fertőzés kockázatának csökkentése, vakcináció, antibakteriális profilaxis, a fellépő infekciók erélyes, célzott kezelése, a hiányzó immunglobulin és enzim pótlása, interferon kezelés, őssejt-transzplantáció és génterápia.

        Az immunhiányban szenvedők kivizsgálása, gyógykezelése és gondozása rendkívüli gondosságot igényel, ellátásuk speciális laboratóriumi háttérrel és jól képzett immunológusokkal rendelkező immunológiai osztályokon, centrumokban történik.

        Olvasson tovább! Az immunrendszer működés és zavarai

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Nagy László, infektológus

        Módosítva: 2019.04.23 16:06, Megjelenés: 2018.01.16 18:56
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Tudásteszt

        Tudásteszt

        WEBBeteg

        Ön mennyit tud a vitaminhiány tüneteiről? Tesztelje tudását!

        Szürkehályog-műtét

        Szürkehályog-műtét

        Szponzorált tartalom

        Fájdalommentesen kezelhető a szürke hályog és visszaállítható a látásélesség. (x)

        Kérgesedő kötőszövet - a szkleroderma

        A test kötőszöveteit érinti, változtatja meg - az életszerű működést lehetetlenné tevő módon - a szisztémás szklerózis nevű krónikus, autoimmun betegség. Az érintetteknél a test különböző pontjain - akár a létfontosságú szervekben (például a tüdőben, szívben, vesékben) - megvastagodik, hegesedik a kötőszövet, ezáltal e ritka kór megjelenése rontja az egészségi állapotot, sőt az életet is fenyegetheti.

        A Wiskott-Aldrich-szindróma és tünetei

        A Wiskott-Aldrich-szindróma egy összetett immunhiányos betegség, mely X-kromoszómához kötötten öröklődik. A genetikai hiba lényege, hogy egy bizonyos protein, amit a felfedezőik után Wiskott-Aldrich-szindróma-proteinnek neveztek el, nem vagy nem megfelelő mennyiségben van jelen az úgynevezett hematopoetikus, vagyis vérképző sejtekben.

        5 jel, ami immunhiányra utalhat

        Ha gyakran kapunk el különböző fertőzéseket, azt gondolhatjuk, hogy valami komolyabb betegség áll a háttérben. Dr. Kádár János immunológus szerint azonban kizárólag a gyakori betegeskedés alapján nem lehet erre következtetni, ám ha más tüneteink is jelentkeznek, az akár immunhiányos állapotot is jelezhet.

        Mit jelent az IgG4-asszociált betegség?

        Azon kórképeket foglalja magába, melyekben krónikus gyulladás áll fenn, a szöveteket teleszűrik a gyulladásos sejtek, a limfocita és IgG4-et termelő, úgynevezett plazmasejtek. A betegségcsoport nevét onnan kapta, hogy az esetek 50-68 százalékában emelkedik az IgG4-immunoglobulin vérszintje.

        A gyakori fertőzések immunhiányos betegséget jelezhetnek

        Immunhiányos betegség esetén az immunrendszer egy része nem látja el tökéletesen feladatát. Ha a hiányzó működés, vagy a nem megfelelő funkció oka öröklött - a születéskor már meglevő - elsődleges vagy veleszületett immunhiányról beszélünk. A tünetek már csecsemőkorban jelentkezhetnek, de olyan is előfordul, hogy akár évtizedekig lappanganak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.