• Immunhiány állapotok

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Nagy László, infektológus

        Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, melynek feladata a szervezet élettani egyensúlyának biztosítása, a szövetek integritásának védelme az idegennek felismert struktúrákkal, azaz a testidegen antigénekkel szemben.

        Testidegen antigének származhatnak a külvilágból, mint például a kórokozó mikroorganizmusok, de képződhetnek a szervezeten belül is, mint a tumorsejtek. Amennyiben az immunrendszer nem működik megfelelően, valamelyik eleme hiányzik vagy mennyisége nagyon alacsony, akkor a szervezet nem képes felvenni a küzdelmet a behatoló kórokozóval szemben.

        Hirdetés

        Az immunrendszer csökkent (extrém esetben hiányzó) működését nevezzük immunhiány állapotnak, immundefektusnak vagy immundeficienciának. Jellemző a fertőzésekre való fokozott fogékonyság. Tartós immunhiány állapotokban gyakrabban jelentkeznek daganatos és autoimmun betegségek.

        Az immunhiány állapotok csoportjai

        Az immunrendszer elégtelen működéséért három tényező felelős; - a rendszer éretlensége, genetikai hiba és másodlagos ártalom. Ennek megfelelően az immundeficienciák három csoportba oszthatók:

        1. Átmeneti immundeficiencia: Ez az „immunérés” időszaka, amely 10-12. életévig tart. Az átmeneti immunhiányos állapot újszülöttkorban a legkifejezettebb és csak az első évtized vége felé tekinthető teljesnek a fertőzésekkel szembeni védekezőképesség.

        2. Primer immundeficiencia: azaz veleszületett immunhiányos betegség, amelyet öröklött génmódosulás okoz. A génhiba következménye az immunsejtek számbeli és/vagy működésbeli csökkenése. A primer immundefektusban szenvedő beteg kórelőzményében krónikus étvágytalanság, emésztési és felszívódási zavar, fejlődésbeli elmaradottság, gyakori hőemelkedés és láz szerepel. A legjellemzőbb a gyakori, súlyos lefolyású, terápiára rosszul reagáló, gyakran maradványtünetekkel gyógyuló fertőzések előfordulása. A fertőzéseket sokszor opportunista (ritkán előforduló, szokatlan) kórokozók okozzák. A fertőzések leggyakrabban a légutakat érintik, de előfordulhatnak csaknem minden szervrendszerben. A fertőzés lokalizációja, típusa és kórokozója (infekciós profilja) jellemző lehet a primer immundefektusok egy-egy csoportjára.

        3. Másodlagos immundeficiencia: Ebben az esetben nem az immunrendszer elsődleges megbetegedéséről van szó, hanem egyéb szervek vagy szervrendszerek betegségei, működési zavarai okoznak másodlagosan károsodást a szervezet védekező mechanizmusában. Ilyen betegségek, illetve állapotok: fehérje-, vitamin- és nyomelemhiány, toxikus anyag hatása, krónikus betegségek (vese, máj, cukorbetegség), aplasztikus anémia, nyirokrendszer daganatai, autoimmun kórképek, lép veleszületett hiánya, ill. eltávolítása, idült fertőzések, sugárártalom, az immunrendszer sejtjeit közvetlenül károsító ágens (pl. HIV-fertőzés).

        A betegség diagnózisa és kezelési lehetőségek

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Az elsődleges immunhiányos állapotok kórismézése összetett feladat. A pontos diagnózis megállapításának fontos elemei a családi és egyéni kórelőzmény ismerete, a fertőzések kórokának, lefolyásának, típusának, lokalizációjának gondos elemzése, az ismételten elvégzett fizikális vizsgálatok, rutin laboratóriumi vizsgálatok, immunológiai tesztek és a molekuláris genetikai vizsgálatok.

        A beteg állapotától és az immunhiány típusától függően különféle kezelési lehetőségek vannak. A kezelés elvei; - a fertőzés kockázatának csökkentése, vakcináció, antibakteriális profilaxis, a fellépő infekciók erélyes, célzott kezelése, a hiányzó immunglobulin és enzim pótlása, interferon kezelés, őssejt-transzplantáció és génterápia.

        Az immunhiányban szenvedők kivizsgálása, gyógykezelése és gondozása rendkívüli gondosságot igényel, ellátásuk speciális laboratóriumi háttérrel és jól képzett immunológusokkal rendelkező immunológiai osztályokon, centrumokban történik.

        Olvasson tovább! Az immunrendszer működés és zavarai

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Nagy László, infektológus

        Módosítva: 2019.04.23 16:06, Megjelenés: 2018.01.16 18:56
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Rutin vérkép

        Rutin vérkép

        Dr. Borsi-Lieber Katalin

        A leggyakoribb vérvizsgálati adatok értelmezése.

        Daganatos betegség

        Daganatos betegség

        B. M., szakfordító

        A megnagyobbodott nyirokcsomó a daganatos betegség jele is lehet.

        Mikor gyanakodjunk autoimmun betegségre?

        Az autoimmun betegségek lényege, hogy immunrendszerünk a szervezet saját sejtjeit nem ismeri fel, a felismerő rendszer működésében keletkezett zavar pedig működésbe hozza a védekező mechanizmusokat. A szerteágazó tünetek miatt igen nehéz az autoimmun betegségek felismerése, ám a változó ízületi panaszok, a láz, fogyás, fáradékonyság gyakran ezen betegségek tünete.

        A nyirokcsomó-megnagyobbodás okai

        A nyirokcsomók a szervezetben elszórtan, a nyirokerek mentén elhelyezkedő, a nyirokrendszer részét képező szervek. Kb. 500-600 nyirokcsomó található a nyak, a hónalj, a mellkas, a has és az ágyék régiójában. Szűrő funkciót töltenek be, fő szerepük a kórokozókkal szembeni küzdelem.

        Polymyositis és dermatomyositis

        A polymyositis és dermatomyositis egyaránt a vázizmok gyulladásával, gyengeségével járó autoimmun betegség, de míg polymyositisben (PM) csak az izomzat betegszik meg, addig dermatomyositisben (DM) a bőrön is elváltozások jelennek meg.

        A colitis ulcerosa kezelése

        A colitis ulcerosa kezelése általában gyógyszeres vagy műtéti terápiából áll. A gyógyszeres kezelések célja a tünetek hátterében álló gyulladás csökkentése. Legjobb esetben ez nemcsak a tüneteket enyhíti, hanem a betegség hosszú távú enyhüléséhez vezethet.

        Meghűlés, megfázás, nátha - Mit is jelent?

        A nátha közönséges esetben néhány nap alatt kezelés nélkül is megszűnik, ám hajlamosító tényezők esetén súlyosabb szövődmények léphetnek fel. Ezért gyermekek, idősek és valamilyen alapbetegségben szenvedők esetében azonnal orvoshoz kell fordulni! Az egyébként egészséges felnőttek esetében pedig akkor kell orvoshoz fordulni, ha néhány napon belül nem szűnnek a tünetek.

        A probiotikumok jelentősége csecsemőkorban

        A baba megszületését követően a kezdetben steril, kórokozómentes bélcsatorna néhány óra leforgása alatt benépesül baktériumokkal. A természetes úton született és anyatejjel táplált csecsemők bélcsatornájában hasznos baktériumtörzsek fognak elszaporodni.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA