Igaz vagy hamis? 7 gyakori mítosz a megfázással kapcsolatban

szerző: Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító - WEBBeteg
megjelent:

A hideg, esős idő beköszöntével megszaporodott a megfázásos esetek száma. Nátha kezelésére rengeteg vitamin, étrend-kiegészítő és házi praktika áll rendelkezésre, de vajon mind olyan hasznos, ahogyan hisszük? Ennek szeretnénk most utánajárni és eloszlatni az esetleges tévhiteket.

1. A recept nélkül kapható, megfázás kezelésére szánt gyógyszerek segítik a gyorsabb gyógyulást. – Ez így nem egészen igaz

Szülőként a legjobbat szeretnénk gyermekünknek, azonban érdemes szem előtt tartani, hogy egyes gyógyszerek alkalmazása mellékhatásokat okozhat vagy akár ronthat is a tüneteken. Fontos, hogy 12 év alattiaknak aszpirin adása szigorúan tilos egy rendkívül súlyos lefolyású betegség, az úgynevezett Reye-szindróma esetleges kialakulása miatt. A paracetamol, az ibuprofen hatékonyan csökkentik a lázat és gyermekünk jobban fogja magát érezni bevételük után, ezért természetesen lehet létjogosultságuk a kezelésben, de alapjában véve ezek a gyógyszerek sem gyermekek, sem felnőttek esetében nem gyorsítják a gyógyulás folyamatát.

2. Szedjen echinaceát, C-vitamint és cinket és rögtön jobban lesz. – Csak részben lehet igaz

Valójában a fent említett hatóanyagokkal kapcsolatos kutatások vegyes eredményeket mutatnak. Míg egyes tanulmányok szerint minimálisan csökken a nátha időtartama echinacea, C-vitamin és cink szedése esetén, más kutatók semmiféle javulásról nem tudtak beszámolni. Az tény, hogy vitaminhiányos állapotban gyengül az immunrendszer védekezőképessége, tehát azt mindenképpen el kell kerülni, hogy hiányállapot kialakulhasson, vagy ha ez már megtörtént, pótolni kell a szükséges mikrotápanyagokat, azonban nem bizonyított, hogy a megfázás esetén alkalmazott magasabb adagok segítenék a gyorsabb gyógyulást. Viszont a túladagolásuk annál több mellékhatást tud okozni, például kiütést, hasmenést vagy szaglásromlást. A szakemberek azt javasolják, hogy étrend‑kiegészítők alkalmazása helyett inkább a kiegyensúlyozott, tápanyagokban dús étrendet helyezzük előtérbe, amely természetes formában tartalmazza a védekezőképesség optimális működéséhez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.

3. Aki beteg, egyen zöldséglevest. – Miért ne?

Nagyanyáinknak mégis csak igaza volt: a levesfogyasztás jelentősen hozzájárul a napi folyadékbevitelhez és jobban is érezzük magunkat tőle, úgyhogy kanalazzuk bátran – nem csak megfázás idején.

4. Nátha esetén diétázzunk. – Nem igaz!

Nem győzzük hangsúlyozni az egészséges, kiegyensúlyozott étrend fontosságát, hiszen az étkezéssel bevitt tápanyagok segítik szervezetünk normál működését és betegségek esetén a felépülést. Szóval ha éhesek vagyunk, együnk! Gyakran előfordul, hogy a gyerekek betegségük idején kevesebb ételt kívánnak. Ez teljesen normális, ilyenkor az evést erőltetni semmiképp nem szabad. Az ivást viszont vegyük komolyan. Betegség esetén (természetesen a pihenés mellett) a normál, illetve nagyobb mértékű folyadékbevitel a legjobb, amit tehetünk.

5. A túl korán beadatott influenza elleni vakcina hatása nem tart ki a szezon végéig. – Nem igaz!

Az influenza a legtöbb esetben nem különösebben veszélyes, azonban a kockázati csoportba tartozóknál potenciálisan életveszélyes, akár halálos kimenetelű is lehet. Az influenza elleni védekezés leghatékonyabb módja még mindig a védőoltás. Ezzel nemcsak a betegség súlyos lefolyása és a szövődmények előzhetők meg, hanem a munkából való kiesés is. A vakcina által nyújtott védettség – szerencsére – hosszabb ideig tart, mint az influenzaszezon, tehát akár az augusztus elején beadatott védőoltás is védettséget jelent az influenzaszezon végéig, de természetesen szükségtelen ilyen korán beadatni, ősz elején-közepén is elegendő. Viszont azt vegyük figyelmbe, hogy a védettség kialakulásához szükség van 2 hétre, nem érdemes tehát túl későre halasztani az oltás beadatását.

6. Az influenza elleni oltás megbetegít. – Nem igaz!

Tekintve, hogy az oltás elölt vírust tartalmaz, teljesen kizárt, hogy ettől megbetegedjünk. Kialakulhat fájdalom az oltás helyén, illetve – mint minden oltásnál – kis eséllyel láz is, amely az immunrendszerünk normál működésére utal és össze sem hasonlítható a tényleges influenza súlyosságával.

Habár a tudományos áttörésnek számító, orrba beadandó influenza elleni vakcina az élő influenzavírus egyik speciális típusából készül, a benne található vírus csak az orr külső, hűvösebb régiójában marad életben. Amint az orr, illetve a test belsőbb régiójába kerül, elpusztul, így ez a típusú vakcina sem képes influenzát okozni.

7. Megfázás esetén ne igyunk tejet. – Nem igaz!

Régi mendemonda, hogy a tej fokozza a váladékképződést betegség esetén. Ennek semmilyen tudományos alapja nincs. Csupán egy érzékszervi csalódásról van szó: amikor a tej és a nyál keveredik a szánkban, a kialakuló sűrű folyadék rövid időre bevonhatja a szájat és a torkot, ezt egyesek tévesen plusz nyálkának vélik.

A megfázás esetén, tüdőben és felső légutakban termelődő sűrű váladék az immunrendszerünk működése során termelődő fehérjékből és egyéb sejtekből, valamint az általuk hatástalanított baktériumokból, vírusokból áll.

Még asztmás gyerekeknél sem találtak különbséget a tünetek között tehéntej, illetve szójatej fogyasztása esetén, holott asztmások számára sem volt javasolt a tej-, illetve tejtermékek fogyasztása.

A szakemberek kifejezetten ajánlják például torokfájás esetén néhány korty hűs-langyos tej vagy joghurt fogyasztását, mivel enyhíthetnek a kínzó tüneteken. Továbbá, a tej mint folyékony táplálék egyenesen ajánlott azoknak, akik betegségük esetén nem kívánnak szilárd ételt.

Reméljük cikkünkkel tudtunk segíteni, és megfázás esetén a későbbiekben inkább a tudományosan alátámasztott érvek alapján kezeljük magunkat, illetve szeretteinket. Jó egészséget kívánunk!

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító


Felhasznált irodalom:

Cikkajánló

Meghűlés, megfázás, nátha - Mit is jelent?

Dr. Kónya Judit, Dr. Árki Ildikó háziorvosok
Megfázás
A nátha közönséges esetben néhány nap alatt kezelés nélkül is megszűnik, ám hajlamosító tényezők esetén súlyosabb szövődmények léphetnek fel. Ezért gyermekek, idősek és valamilyen alapbetegségben szenvedők esetében azonnal orvoshoz kell fordulni! Az egyébként egészséges felnőttek esetében pedig akkor kell orvoshoz fordulni, ha néhány napon belül nem szűnnek a tünetek.
Antibiotikum-használat
Antibiotikum-használat

Nem érdemes túl gyakran.

Köhögés
Köhögés

Nem mindegy, milyen gyógyszert alkalmazunk.

WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, Dr. Árki Ildikó háziorvosok
Budai Endokrinközpont - Dr. Tar Attila, gyermekendokrinológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pétervári László

Dr. Pétervári László

Szülész-nőgyógyász

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Szlávik János

Dr. Szlávik János

Infektológus

Budapest