Az irritábilis bél szindróma és tünetei

Az irritábilis bél szindróma (IBS) gyakori, ötből egy felnőttet érintő funkcionális bélrendszeri betegség. Mik lehetnek a tünetek?

Az irritábilis bél szindróma tünetei számos esetben étrendi, életviteli és stresszkezelési változtatásokkal kézben tarthatóak, illetve az állapottal való együttélés elsajátítása során enyhülhetnek. A betegek kis százaléka tapasztal csak súlyos tüneteket. Nem veszélyes betegség, ugyanakkor a panaszok sok nehézséget okozhatnak a betegeknek, megnehezítve a mindennapokat.

Számos elnevezése ismert a folyamatnak a fenti megnevezésen túl: irritábilis vékonybél szindróma, irritábilis colon szindróma vagy irritábilis emésztőrendszer szindróma. Ugyanarról a folyamatról van szó, akkor is, ha kicsit más-más tünetekkel az előtérben azt sejteti, a bélrendszer eltérő szakasza érintett.

Az IBS az emésztőrendszer funkcionális betegségei közé tartozik, amikor nincsen igazolható szervi eltérés (nincs gyulladás, nem nagyobb a bélrák kockázata), egy adott szakasz motilitászavara, működési zavara feltételezhető. Ennek „helyétől” függhetnek a tünetek is.

Az irritábilis bél szindróma tünetei

A betegség tünetei betegenként nagyfokú változatosságot mutathatnak és néha más betegséget utánozhatnak. Olykor csak a panaszok egy része jelentkezik, vagy ellentétes tünetek (hasmenés, illetve székrekedés) tapasztalhatóak a különböző érintetteknél, sőt akár egy beteg esetében is. Bárkinél kialakulhat, de a 30-50 közötti nőknél fordul elő leggyakrabban.

Az irritábilis bél szindróma leggyakoribb tünetei közé tartoznak:

• görcsös hasi fájdalom,
• puffadás, fokozott bélgázképződés,
• hányinger, hányás,
• korai teltségérzet, hasi diszkomfort
• székelési szokások: hasmenés, napi többszöri lazább székletürítés (IBS-D típus), vagy székrekedés (IBS-C), olykor a hasmenés székrekedéssel váltakozhat (IBS-M).

További lehetséges tünetek:

• nyákos/nyálkás széklet,
• epés panaszok,
• olykor vizelési ingerrel járó tünetek is,
• kísérőtünetként fáradékonyság, levertség, alvászavar.

Nem irritábilis bél szindrómára utaló tünetek:

• Véres széklet előfordulása esetén más betegséget kell keresni mindig a háttérben!
• Az ok nélküli fogyás, láz ugyancsak nem jellemző az irritábilis bél szindrómára.

Mivel az irritábilis bél szindróma tünetei sokszor nem specifikusak, más betegségek tünetei is lehetnek, továbbá együtt is fennállhatnak egyéb betegséggel, a legjobb, ha panaszait megbeszéli orvosával.

Tüneteket kiváltó tényezők, a betegség lefolyása

A legtöbb beteg esetén az irritábilis bél szindróma hullámzó lefolyású (vissza-visszatérő) krónikus (idült) betegség.

Az IBS-t valószínűsíti, ha a beteg olyan ingerekre is erőteljes bélrendszeri panaszokkal (puffadás, fájdalom és hasmenés) reagál, amik másoknak nem okoznak problémát. Ilyen ingert jelenthet a stressz, a hirtelen nagymértékű étkezés, vagy bizonyos ételek (pl. csokoládé, tej, alkohol, egyes gyümölcsök és zöldségek, szénsavas üdítőitalok) és gyógyszerek.

Gyakori a hasi görcsök és az emésztési, székelési tünetek jelentkezése jelentkezése pszichés stressz alatt. A betegek többsége azt tapasztalja, hogy tünetei bizonyos stresszes események (veszekedés, nem várt esemény) során kifejezettebbé válnak, illetve kiújulnak. Stresszes, szorongó egyéneknél akár tartósan is előfordulhatnak a felsorolt tünetek.

A tünetek változó erősségűek lehetnek, amit az étkezések időzítése és az elfogyasztott ételek is nagyban befolyásolhatnak. Az egyes betegek más-más élelmiszerre lehetnek érzékenyek, ám a rendszertelen táplálkozás szinte mindig fontos kiváltó tényező. Kivizsgálás nélkül nehéz elkülöníteni a felszívódási zavarok, ételérzékenység vagy -allergia okozta panaszoktól.

Néha más megbetegedések, például egy fertőzéses eredetű hasmenés is rontják a tüneteket.

Bizonyos esetekben súlyos tünetek is kialakulhatnak, amelyek nem reagálnak megfelelően a kezelésre.

Nem tisztázottak a panaszok mögött álló okok

A funkcionális bélbetegség elnevezés azt jelenti, hogy a bél megváltozott mozgása (motilitása) áll a tünetek hátterében, szervi elváltozás - például gyulladás, daganat - nélkül. Senki sincs azonban teljesen tisztában az irritábilis bél szindróma hátterében álló pontos okokkal.

A bélfalat több réteg izomzat alkotja, amelyek a béltartalom gyomorból a végbél irányába való mozgatása során ritmusosan összehúzódnak és elernyednek. Normális esetben ezek az összehúzódások és elernyedések megfelelő ritmusban történnek. Irritábilis bél szindróma esetén az összehúzódások erőteljesebbek lehetnek és hosszabb ideig állhatnak fenn, mint normális esetben. Emiatt a táplálék gyorsabban halad keresztül a beleken, ami görcsös hasi fájdalomhoz, bélgáz keletkezéséhez, puffadáshoz, hasmenéshez vezet. Bizonyos esetben azonban ennek ellenkezője jön létre, a táplálék továbbítása lelassul, a széklet kemény és száraz lesz.

Egyes kutatók szerint az irritábilis bél szindróma tüneteit a bélfalban található idegek rendellenessége okozza, amelyek az érzékelést és az izom összehúzódásait szabályozzák. Nőknél kétszer gyakrabban alakul ki irritábilis bél szindróma. A kutatók szerint hormonális hatásoknak is szerepe van, amit alátámaszt az is, hogy a nők a menstruáció során a tüneteket súlyosabbnak élik meg.

Bár oka nem tisztázott, biztosan részt vesz az enterális beidegződés, neurotranszmitterek felszabadulása, peptidhormonok szintjének változása, hiperszenzitivitás, egyéb lelki tényezők abban, hogy bélmotilitási zavar, reflexes eltérések alakulnak ki.

Kialakulásában a stressznek, csökkent fájdalomküszöbnek, pszichoszociális tényezőknek, életmódtényezőknek: helytelen táplálkozásnak, mozgáshiánynak, helytelen székelési szokásoknak is szerepe van.

Miért fontos orvoshoz fordulni a tünetekkel?

Az irritábilis bél szindróma diagnózisa kizárásos, vagyis mindig nagyon fontos, hogy megfelelő orvosi vizsgálatokkal ki kell zárni szervi vagy hormonális, enzimzavar, fertőzés stb. okozta eltérést. Elkülönítése fontos más betegségektől, minden szervi betegséget ki kell zárni.

A betegeknek kb. a húsz százaléka fordul orvoshoz irritábilis bél szindrómára jellemző panaszaival, pedig a kivizsgálás biztonsági szempontból elengedhetetlenül fontos lenne, mert korai stádiumban ugyanezek a tünetei több más betegségnek is, amelyek kezelhetők, illetve feltétlenül kezelendők. Ilyenek:

• fertőzéses bélbetegségek, amelyek egy része kezelés nélkül krónikussá válhat (pl. a többféle kórokozó által produkált dizentéria, azaz a vérhas);
• gyulladásos bélbetegségek, mint a colitis ulcerosa vagy a Crohn-betegség, egyéb bélgyulladások, diverticulosis, divertikulitis;
• daganatos betegségek, melyek közül a leggyakoribb a vastagbélrák;
• felszívódási zavarok, lisztérzékenység, laktózintolerancia, enzimhiányok is állhatnak a háttérben;
• sok esetben tartós gyógyszerszedés (pl. antibiotikum) miatt károsodott bélflóra idézi elő a panaszt.

Amennyiben semmilyen eltérés nem igazolódik laboratóriumi, képalkotó, endoszkópos, szövettani vizsgálattal, akkor funkcionális bélbetegség okozhatja a tüneteket. Ezek között a funkcionális betegségek között pedig – amitől a kép még nehezebb – átfedések is lehetnek. Orvosa megfelelő vizsgálatokkal kizárja vagy megerősíti egyéb betegségek meglétét, irritábilis bél szindróma esetén pedig segít önnek a tünetek enyhítésében.

Hogyan reagál az IBS a kezelésre?

Az irritábilis bél szindróma terápiája nem mindig könnyű, függ a tünetek jellegétől és erősségétől is.

Fontos az étrend, az érintettek többségénél táplálkozási szabályok követésével is kontrollálható a betegség, enyhíthetőek vagy megszüntethetőek a panaszok. Előnyös a gyakoribb, de kis mennyiségű étkezés, illetve az étkezések rendszeressége. Fontos, mint minden esetben, a bőséges folyadékfogyasztás (elsősorban szénsavmentes víz, természetes gyümölcslevek). A rostok szerepe is kiemelkedő, segítve az emésztést, a laza széklet biztosítását, ugyanakkor sokan érzékenyek, puffadnak bizonyos zöldségektől, gyümölcsöktől. Az irritábilis bél szindróma kezelésére lett kifejlesztve a FODMAP diéta, azonban mindig érdemes tapasztalat alapján tervezni az étkezést. A müzli, korpa általában nem okoz emésztési zavart, viszont bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a gluténmentes étkezés még akkor is javíthat az IBS-es beteg állapotán, ha egyértelműen kizárható a lisztérzékenység.

Pszichoterápia, stresszkezelés elsajátítása sokat segíthet, ahogy a rendszeres testmozgás is előnyös.

Gyógyszeres kezelésre általában akkor kerül csak sor, ha a stresszkezelési és táplálkozási módszerek alkalmazása mellett sem enyhülnek a tünetek. Görcsoldók, fájdalomcsillapítók, gázképződést csökkentő szerek, motilitásra ható szerek, bélre is enyhe nyugtató hatást kifejtő szerek, hányingercsillapítók, probiotikumok próbálhatóak orvosi felügyelettel. Súlyos esetben antidepresszánsok, szorongáscsillapítók is szükségesek lehetnek.

Tovább

• Funkcionális emésztőszervi betegek kezelése komplex orvosi-pszichológiai módszerrel
• Irritábilis bél szindróma egészségpszichológiai szemszögből

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Szerzőink: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus, Dr. Szigeti Nóra, gasztroenterológus, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógász, hematológus