Irritábilis bél szindróma egészségpszichológiai szemszögből

Az irritábilis bél szindróma az emésztőrendszer funkciózavara, bár semmilyen kóros szervi elváltozással nem jár, tünetei jelentős mértékben megnehezítik a beteg életét, rontják életminőségét.

A betegség háttere nem teljesen tisztázott, annyi azonban tény, hogy a stressz, bizonyos élelmiszerek és a rossz táplálkozási szokások kiválthatják, illetve súlyosbíthatják a panaszokat. A betegség kezelhető, az életminőség javítható megfelelő terápiával gasztroenterológus, pszichológus és táplálkozási szakértő segítségével.

A betegséghez kapcsolódó pszichológiai tényezők

Bizonyos pszichológiai tényezők befolyásolják az irritábilis bél szindróma kezdetét, súlyosságát és fennállásának idejét. Az IBS-hez köthető leggyakoribb pszichológiai faktorok a stressz, a személyiség és a megküzdés. A tünetek a mindennapokban átélt stressz ingadozásával együtt erősödnek és enyhülnek. A személyiségtényezők közül a neuroticizmus kötődik leginkább az IBS kialakulásához, a neurotikus személyek ugyanis hajlamosabbak a negatív élményeket előtérbe helyezni, erőteljesebben reagálnak a felmerülő problémákra. A stresszel és fájdalommal való megküzdés képessége szintén nagyban hozzájárul az egészségi állapothoz.

Ezt olvasta már? Az irritábilis bél szindróma és tünetei

A betegség súlyosságára a katasztrofizáció és a szomatizáció hat leginkább. A szorongás áttételesen fejti ki hatását az említett tényezőkön keresztül, valamint a stresszes életesemények által.

Az IBS-hez gyakran kapcsolódnak egyéb szomatizációs tünetek, mint hátfájás, fáradtság, letargia, rossz lehelet/szájíz, fejfájás, sürgető vizeletürítés érzése, húgyhólyagfeszülés, izomfájdalmak. Továbbá együtt járhat különféle betegségekkel és pszichiátriai kórképekkel.

Az IBS-es betegek számára a mentális (érzelmi és szociális) hatások nagyobb terhet jelentenek a fizikai kellemetlenségeknél. Emellett csökkent teljesítményt mutatnak a munkában és a napi feladatok elvégzésében is: a kellemetlen tünetek nagyban rontják a koncentrációt és elvonják a figyelmet az aktuális cselekvésről, a sürgető székelés kizökkent a munkából. Egy amerikai felmérés szerint a betegség egy hónap kilenc munkanapján jelentősen befolyásolja a munkateljesítményt, és havonta átlagosan két nap emiatt hiányoznak a dolgozók a munkából. Ez igen súlyos kiesést jelent mind a dolgozó, mind a munkáltató számára. Megfelelő kezelések mellett ezek a számok minimálisra csökkenthetők. Emellett állandó nehézséget jelent megválogatni, hogy mikor, hol és mit egyen az érintett, egyáltalán el mer-e indulni otthonról; ezek miatt akár társas kapcsolatai és szociális élete is leépülhet.

Ezen tényezők és a súlyos esetekben jelentkező társbetegségek figyelembevételével komolyan kell venni már a korai tüneteket, ahonnan még könnyebben visszafordítható a folyamat.

Mit üzen a betegségem?

A betegségeink többnyire okkal alakulnak ki, a test valamit jelezni szeretne számunkra: valami túl sok vagy túl kevés, valami hiányzik, menekülni próbálunk az aktuális élethelyzetből, vagy figyelemre vágyunk. Ha megértjük, miről szól a betegségünk, már azzal a gyógyulás felé indulunk.

A belek szimbolikus jelentése a felszívódás, feldolgozás és a tapasztalatok beépítése a szervezetbe, valamint a felesleg kiürítése.

A hasmenés jelenthet hajlamot a túlzott elemzésre és kritikára, vagy hogy megemésztetlenül átengedjük magunkon az eseményeket. A lázadást, háborgást is jelképezheti olyan dolgok ellen, amelyeket meg kellene emészteni, fel kellene használni életünk jobbá tételére, de nem tesszük. Ettől a szorongástól való szabadulás leggyorsabban a hasmenéssel érhető el. A gyógyulást a feszültség kiadása és a feszélyező dolgoktól való megszabadulás adja.

A székrekedés szimbolikája, hogy nem tudunk és nem akarunk szabadulni azoktól a dolgoktól, melyeket már feldolgoztunk, megértettünk és tanultunk belőlük. A megoldás, hogy találjuk meg a középutat, mit őrizzünk meg és mit adjunk tovább, tanuljuk meg, hogy az adás és elfogadás kölcsönhatásban áll.

Hogy az egyén életében milyen jelentéssel bírnak egyes tünetek és betegségek, az teljesen egyedi, mindenkinek magának kell megértenie. Természetesen szakember segítségével könnyebben felderíthetők a mozgató szálak.

Miben segíthet a pszichológus?

Enyhe IBS esetén, amikor nincs észlelhető pszichológiai vagy pszichiátriai zavar és az életvitelt nem befolyásolja jelentősen, a legfontosabb a megfelelő ismeretek megszerzése és megnyugvás afelől, hogy nincs súlyos betegség, a szervi betegségek kizárása érdekében elelgedhetetlen a gasztroenterológiai kivizsgálás. Javasolt az étkezési szokások felülvizsgálata annak érdekében, hogy fény derüljön az esetleges tápláléktúlérzékenységekre, és szükségszerű az egészséges táplálkozás bevezetése. Az életmódváltásban és az ezzel járó nehézségek leküzdésében jelentős segítséget tud nyújtani egy pszichológus. Középsúlyos IBS-nél már elrendelhetnek gyógyszeres kezelést, melyet mentális egészséggel foglalkozó szakemberhez fordulással érdemes kiegészíteni, az életvitelben jelentkező gátak oldására. A súlyos IBS-es betegek többnyire nem reagálnak az orvosi kezelésekre, főként a pszichológiai és pszichiátriai zavarok kezelése indokolt.

Ezt olvasta már? Irritábilis bél szindróma: diagnózis és kezelés

Mivel a mentális egészség és a hétköznapi funkcionálás kétirányú kölcsönhatásban állnak a fizikai egészséggel, bármely tényező tekintetében elért javulás hatni fog a másikakra is, vagyis a pszichológiai distressz csökkentése által a tünetek is enyhülni fognak.

IBS-ben a leghatékonyabb pszichológiai kezelések a kognitív viselkedésterápia, a hipnózis és a mindfulness alapú terápiák, érdemes ilyen módszerekkel dolgozó szakembert felkeresni.

A kognitív viselkedésterápia (CBT) a legelterjedtebb kezelési mód IBS-es betegeknél, elsősorban a katasztrofizálás és az átélt stressz csökkentésére alkalmazható, fókuszában a szituációk, gondolatok, viselkedések, fizikai reakciók és érzelmek közötti kapcsolatok állnak. A terápia részei: megérteni a stresszre adott válaszokat és a kapcsolatot a tünetekhez, az IBS-tünetek és az ezektől való félelem felismerése, a betegség által okozott rossz érzések és a stresszre adott fizikai reakciók csökkentése. Általában 6-12 terápiás ülésből áll egy folyamat, csoportos és online formában egyaránt hatékony. Hatásos a bélpanaszok csökkentésében, az életminőség javításában, a pszichológiai distressz csökkentésében, és ezek a kedvező hatások a terápiát követően hosszú távon fennmaradnak.

A hipnoterápia orvosi körülmények között is egyre elterjedtebb, bizonyítottan hatékony a krónikus fájdalom fizikai tüneteinek enyhítésében. Az általában 7-12 hetes kezelések alkalmával elsajátítható és elmélyíthető a hipnotikus állapot, majd meghatározott bélfókuszú imaginációba (képzeleti tevékenység) vezetik a pácienseket hipnotikus szuggesztiók segítségével. Otthon is hallgathatják ezeket a hanganyagokat, így meg tudják figyelni és rögzíteni tudják a tünetek változásait. Az orvosi kezelésekre nem reagáló IBS esetén különösen hatékony a módszer, hosszú távú hatásai bizonyítottak.

A mindfulness alapú terápia (MBT) meditációt és relaxációt használ a tudatosság és a jelen állapotok elfogadásának támogatására. A terápia során a résztvevők a feltétel- és ítéletmentes elfogadás állapotába jutnak el. IBS-betegek körében hatékonyan alkalmazható, mivel csökkenti a testi-szervi érzések iránti túlzott érzékenységet, csökkenti az aktív tünetek által kiváltott katasztrofizációt, általános javulást hoz a tünetek és az életminőség tekintetében.

Az emésztőrendszeri tünetekre gyakorolt hatásában a kognitív viselkedésterápia, a relaxációs technikák és a hipnózis terápia egyformán jótékonynak bizonyultak, valamint az online terápiák sem kevésbé hatékonyak a személyesnél ebben a tekintetben. Abban sincs különbség, hogy egyéni vagy csoportterápiába jár valaki, így minden érintett a saját lehetőségeihez és preferenciáihoz mérten válogathat a kezelési típusok között.

Ideális esetben egy irritábilis bélszindrómával diagnosztizált beteg kezelésében gasztroenterológus, pszichológus és táplálkozási szakértő közösen vesz részt, lehetőség szerint érdemes ezeket a szakembereket felkeresni. A pszichológus a páciens életmódváltásához (diéta, együttműködés) járul hozzá, valamint a segítségével feltárhatók azokat a pszicho-szociális akadályok, melyek esetleg meggátolják a változást és aláássák a motivációt.

Tovább Diéta irritábilis bél szindrómában szenvedőknek

Tovább Fej vagy has? Funkcionális emésztőszervi betegek kezelése komplex orvosi-pszichológiai módszerrel

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dervalics Dóra, pszichológus