Diétás tanácsok irritábilis bél szindrómában szenvedőknek

Nem egyszerű megtalálni a helyes étrendet az irritábilis bél szindrómában szenvedőknek, hiszen bizonyos ételek egyértelmű összefüggést mutatnak a panaszokkal, ám az azokat kiváltó élelmiszerek listája egyénenként változhat.

Mi az irritáblis bél szindróma, és milyen emésztési panaszokkal jár?

Az irritábilis bél szindróma (IBS) hasi fájdalommal, kellemetlen emésztési panaszokkal és megváltozott székelési szokásokkal jellemezhető betegség, ami ugyanakkor nem jár kimutatható szervi elváltozással és általában hiányoznak az egyéb orvosi tünetek. Az IBS-ben szenvedő betegek gyakran számolnak be túlzott gázképződésről, görcsökről, haspuffadásról, hasmenésről vagy székrekedésről.

Bizonyos élelmiszerek fogyasztása után – mint a bab, sok gyümölcs – a legtöbb ember tapasztal bizonyos gyomor- és bélrendszeri hatásokat.

Bizonyos mennyiségű gázképződés teljesen normális és egészséges, átlagosan naponta 14 alkalommal szellentünk. A székletürítési gyakoriságban bekövetkező bizonyos fokú változás is normális.

Ugyanakkor ha mindez hasi fájdalommal, vagy jelentős változással jár (akár a székelési szokásokat, akár a bélgáztermelést illetően), forduljon orvoshoz! Fontos, hogy kizárják egyéb egészségügyi probléma fennállásának lehetőségét, különösen, ha a következők valamelyikét is tapasztalja:

• vér vagy genny a székletben,
• vastagbélrák előfordulása a családban,
• láz,
• alultápláltság, akaratlan testsúlyvesztés,
• olyan tünetek, melyek zavarják a nyugodt alvásban,
• a tünetek 50 év felett jelentkeznek,
• érezhetően kitapintható csomó.

Az irritábilis bél szindróma diagnózisa csak akkor állítható fel, ha nincs vizsgálatokkal kimutatható szervi vagy emzimtermelési oka az emésztési panaszoknak.

Lehet csak diétával szabályozni az IBS-t?

Az irritábilis bél szindróma lefolyása nem egységes, a panaszok erőssége és a székelési szokások változása terén is vannak különbségek az egyes betegek között. Jól beállított és megfelelően követett diétával ugyanakkor a tapasztalatok szerint 4 betegből 3-nál elérhető a panaszmentesség.

A hasmenéssel társuló IBS elsődleges kezelési formája a diéta, míg a székrekedést nehezebb csak étrendváltoztatással kezelni. A székrekedéses forma egyéb kezelési formái közé tartozik még a gyógyszeres terápia, illetve a stresszkezelési módszerek elsajátítása, mivel a pszichés tényezők és a bélrendszer közötti kapcsolat nagyon is valós. Az enyhébb tünetekkel járó esetek sokszor a megfelelő étrenddel, elegendő mozgással és stresszcsökkentéssel is eredményesen kezelhetők, fokozott panaszok esetén gyakrabban van szükség gyógyszeres kezelésre.

Az irritábilis bél szindróma hullámzó lefolyású betegség, az érintettek bizonyos időszakokban jobban érezhetik magukat, máskor fokozottabban jelentkezhetnek a panaszok. Az étrenddel való összefüggés tény, ugyanakkor előfordulhat, hogy ugyanannak az ételnek az elfogyasztása után stresszsebb időszakokban erőteljesebben jelentkeznek a tünetek, mint máskor.

A FODMAP diéta

Minden ember egyedi, így minden beteg másra érzékeny. Általánosságban azonban az irritábilis bél szindrómára kifejlesztett FODMAP (pontosabb megnevezéssel low-FODMAP) diéta a betegek jelentős részénél hatékony.

A FODMAP a Fermentábilis Oligoszacharidok Diszacharidok Monoszacharidok és Poliolok szavakból alkotott mozaikszó. A rövidláncú szénhidrátok (pl. laktóz, fruktóz, cukoralkoholok) csoportját takarja, amelyek a vékonybélben rosszul szívódnak fel, könnyen erjednek. A bélbe vizet szívnak, illetve táplálják a vastagbélben élő baktériumokat, ezek a folyamatok vezetnek az irritábilis bél szindrómás betegeknél fokozódó emésztőszervi panaszok kialakulásához.

A low-FODMAP diéta lényege, hogy kerülni kell a magas FODMAP-tartalmú élelmiszereket (pl. tejtermékek, számos gyümölcs, méz, búzaliszt), és az alacsony FODMAP-tartalmú ételeket (laktózmentes tejtermékek, gluténmentes pékáruk, szőlőcukor) lehet fogyasztani. Az élelmiszerek FODMAP-tartalmáról itt olvashat részletesebben.

A diéta során 6-8 hétig teljesen ki kell zárni minden magas FODMAP-tartalmú ételt, majd a tünetek figyelemmel kísérése mellett lépésenként, 3-3 naponta vissza lehet vezetni az egyes ételcsoportokat. Mivel az IBS-ben szenvedő betegek jellemzően nem érzékenyek minden potenciálisan panaszokat okozó élelmiszerre, ezek közül számos visszailleszthető az étrendbe a panaszok újbóli jelentkezése nélkül. Amelyik fogyasztása után ismét visszatérnek a tünetek, azokat az ételeket ellenben tartósan ki kell zárni az étrendből. Nem létezik olyan diéta, mely mindenki számára egyformán megfelelő, mivel az IBS diéta erősen személyre szabott.

Kerülendőek azok az ételek és italok is, amelyek sok egészséges emberben is rendszeresen okoznak kellemetlen emésztési panaszokat, hasfájást, gázképződést, puffadást. Ilyenek a magas zsírtartalmú, olajban sült, túl fűszeres ételek, az alkohol, a koffein. Egyes élelmiszerek, mint a bab, káposzta, brokkoli, kelbimbó, hagyma puffasztó hatásuk miatt okozhatnak kellemetlenséget a bélrendszerben.

Részletesen FODMAP diéta - Kinek lehet hasznos, és kinem nem ajánlott?

Rostbevitel

Az irritábilis bél szindróma székrekedéses formájában szenvedők számára nőknél a napi 25 gramm, míg férfiaknál a napi 38 gramm magas rosttartalmú étrend a leghatásosabb. Náluk fontos, hogy annyi rostot fogyasszanak, amennyit csak tolerálni tud a szervezetük. Ez ugyan növelheti a bélgázképződést, de fontos megérteni, hogy bizonyos mértékű bélgáztermelődés az egészséges bélműködés jele, és mindez szükséges a székrekedés megszűnéséhez. A kihívást az jelenti, hogy olyan étrendet találjanak, ami a magas rostbevitel mellett nem jár puffadással és görcsös hasi fájdalommal.

A rostbevitelben érdemes az étrendi rostforrásokra alapozni, rostbevitelt növelő étrend-kiegészítőket csak körültekintéssel, fokozott panaszok esetén és orvosával egyeztetve szedjen.

A rostbevitel növelésével párhuzamosan fokozni kell a folyadékfogyasztást is, ennek hiányában a székrekedés tovább súlyosbodhat!

Az étkezési szokások szerepe

Az egyéni érzékenységtől függetlenül vannak bizonyos általános irányelvek az étkezési szokások kialakításában, amelyeket minden IBS-es betegnek érdemes követnie.

Fontos az étkezésben a rendszeresség, próbáljon meg mindennap ugyanabban az időpontban és hasonló mennyiségeket étkezni.

A napi háromszori nagyobb étkezés helyett inkább egyen többször, de kevesebbet!

Sok érintett számára jól tolerálhatóak a kis adag bogyós gyümölcsök, édességek esetében csak kevés cukor vagy méz.

Ne feledje, kis adagban a szervezet mindent jobban tolerál, próbáljon meg változatosan, színesen étkezni.

Gyakori kérdések a diétáról

A gluténmentes diéta jó választás IBS esetén?

A panaszokat IBS-ben nem a glutén okozza, annak kerülése tehát önmagában szükségtelen, ám a gluténmentes diétával mellőzhető az étrendből a fruktán nevű szénhidrát is, amely ugyancsak leginkább a búzatartalmú ételekben található meg és már okozhat panaszokat IBS-ben. A glutén fogyasztása IBS-ben nem jár következményekkel. (Ellenben lisztérzékenységben súlyos szövődményekhez vezet.)

Emésztést segítő enzimekkel csökkenthetők a tünetek?

A laktóz a sokaknál panaszokat okozó összetevők között van, ezért – de csak amennyiben orvosi vizsgálattal igazolódik a laktózérzékenység fennállása! – a laktáz enzim bevitele az érintetteknél segít a tejcukor lebontásában az emésztés során, enyhíthet a panaszokon. Ugyancsak jobban tolerálhatóak a szervezet számára a természetesen fermentált élelmiszerek, mint a joghurt, kefir, kemény sajtok, ezek elfogyasztásukkor már kevesebb laktózt tartalmaznak, mint a tej. Kivizsgálás nélkül ne kísérletezzünk enzim bevételével, mert ha laktózintolerancia nem áll fenn, teljesen fölösleges azt alkalmazni!

Miért van, hogy egyes szénhidrátok problematikusabbak, mint mások?

Bizonyos szénhidrátok fogyasztása gázképződéssel, puffadással, vizes hasmenéssel járhat. A laktóz az egyik legismertebb, problémát okozó szénhidrát. Számos ember szervezete nehezen tolerálja a laktózt (különösen nagy mennyiségben, vagy önmagában fogyasztva), és az életkorral párhuzamosan is csökkenhet a laktáz enzim természetes termelése.

Probiotikumokkal csökkenthetők-e a tünetek?

Bár a problémát IBS-ben nem a károsodott bélmikrobiom jelenti, a bélflóra felborulása fokozza a tüneteket. Bizonyos probiotikumok alkalmazása hozzájárulhat az egészséges bélműködéshez és a tünetek erősségének csökkentéséhez.

A diétázókat tápanyaghiány veszélyeztetheti

Egyes irritábilis bél szindrómában szenvedő betegek teljes ételcsoportokat hagynak ki az étrendjükből a tünetek enyhítése céljából. Ugyancsak veszélyekkel járhat, ha öndiagnózis alapján kezd valaki teljes táplálékcsoportokat kiiktatni az étrendjéből. Ezek a nagyon korlátozott étrendek okozhatnak fogyást, vagy a másik végletként súlygyarapodást, továbbá normál testsúly mellett is felléphet tápanyaghiányos állapot.

A diéta még abban az esetben is lehet téves, ha a panaszok megszűnnek, ugyanis a diétázó nem tudja, hogy csak a szükséges ételeket mellőzi-e az étrendjéből, vagy hogy létezik-e olyan biztonsággal fogyasztható élelmiszer, amivel pótolhatóak a diéta miatt kieső vitaminok, ásványi anyagok, fehérjék. Ennek elkerülése érdekében érdemes dietetikus szakember segítségét kérni.

A megfelelően összeállított IBS-diéta mindig célzott, a lehető legkevesebb élelmiszert mellőzi az étrendből. Csak azokat szabad kizárni, amelyekről biztosan tudható, hogy már kis mennyiségben is panaszokat okoznak.

Kapcsolódó Mely probiotikumok hatékonyak irritábilis bél szindrómában?

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; WebMD
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos