Egészségügyi kockázatok a trópusi Dél-Amerikába utazáskor

Az éghajlat is szerepet játszik abban, hogy Dél-Amerika trópusi vidéke világszerte vezető az esetleges fertőzések és egészségügyi kockázatok terén, bár sok betegség előfordulásának helye főként a vidéki területekre korlátozódik. Mindazonáltal az ide látogatóknak feltétlenül ajánlott tájékozódniuk a fenyegető fertőző betegségekről, valamint a kötelező és ajánlott védőoltásokról.

Különösen azoknak, akik szakmai okból gyakran, vagy hosszabb ideig tartózkodnak valamely trópusi, dél-amerikai országban, illetve azoknak, akik eleve valamilyen egészségügyi problémával küzdenek, tisztában kell lenniük az utazás előtt a lehetséges fertőző betegségekkel, illetve ajánlott betartaniuk az utazással kapcsolatos általános és konkrét egészségügyi ajánlásokat.

Trópusi Dél-Amerika alatt az alábbi országokat értjük: Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guayana, Guayana, Kolumbia, Paraguay, Peru, Suriname és Venezuela.

Az Amazonas vidékén, az egyenlítő mindkét oldalán, és Dél-Amerika északkeleti partvidékén is meleg, párás, trópusi éghajlat uralkodik. Így lehet Kolumbia Csendes-óceáni partvidéke évente 11 000 mm esővel a világ legcsapadékosabb területe, míg Francia Guayana, az Orinoco-medence és a brazil felvidék változékony, nedves trópusi éghajlatán csökken a csapadék mennyisége. Belső Brazíliában gyakori az aszály, míg a hegyes, keleti part egész évben csapadékos. Dél-Brazíliában nedves, nyugat felé pedig száraz, szubtrópusi az éghajlat, az Andok vidékén pedig kifejezetten a száraz sztyeppék és sivatagok jellemzőek.

Élelmiszer eredetű megbetegedések

Az élelmiszer okozta fertőzések gyakran fordulnak elő Dél-Amerikában, éppen ezért itt különösen fontos a helyes élelmiszer-higiénia. Általános szabály, hogy kerülje az útszéli büféket, illetve, hogy a zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztás előtt forralt vízzel alaposan le kell mosni. Amennyiben ez nem lehetséges, csak hámozott zöldséget, gyümölcsöt fogyasszon!

Ezenkívül ugyancsak tanácsos csak forralt vizet inni (vigyázzon a jéggel is!). A víz tisztítására alkalmas mikrofilter és fertőtlenítő tabletták Európában a kereskedelmi forgalomban kaphatók. Még az utazás megkezdése előtt tájékozódjon az ilyen szerekkel kapcsolatos különböző lehetőségekről! Egyszerű higiéniai intézkedésekkel a bosszantó bélfertőzések gyakran elkerülhetőek.

• A bakteriális hasmenéses betegségek, például a Campylobacter, és E.coli fertőzések, Salmonella typhi okozta tífusz vagy Shigella dysenteriae okozta vérhas vagy a Brucellózis különösen gyakoriak. Ez utóbbia Brucella baktérium által okozott megbetegedés, mely a fertőzött állatokkal (szarvasmarha, sertés, kecske) való közvetlen kontaktus által, vagy közvetve, szennyezett élelmiszerrel, különösen a pasztörizálatlan tejtermékekkel terjed. A betegségben szenvedőknél súlyos lázrohamok mellett a máj, lép, csontvelő és nyirokerek fertőzése jellemző.
• Dél-Amerika trópusi vidékének minden területén gyakori a kolera  a bennszülött lakosság körében. A betegséget baktérium okozza, és fertőzött élelmiszerrel valamint szennyezett ivóvízzel terjed. A Venezuelába utazóknak tanácsos a tenger gyümölcseinek (pl. osztriga, kagyló) és a nyers húsnak (beleértve a népszerű előételnek számító Ceviche-t is) fogyasztását mellőzni. Még a halkonzervek fogyasztásával is óvatosnak kell lenni!
• Ezen túlmenően különösen a paraziták játszanak központi szerepet az élelmiszer-eredetű betegségek kiváltásában. Ezek közé elsősorban a fonalférgek tartoznak, például az orsó-, ostor-, valamint a galandférgek, különösen a marha-és sertés galandféreg (Taeniosis), melyek a nyers, vagy nem megfelelően főtt marha és sertéshús fogyasztásával (pl. darálthús nyársak, kolbász) terjednek. A fertőző bélbetegségek másik jellemző kórokozója a Giardia lamblia, egy olyan parazita a vékonybélben, mely bélgyulladást, hasmenést (giardiasis) és amőbás vérhast okoz. Ecuadorban, Peruban és Venezuelában a nyers, vagy nem megfelelően főtt rák fogyasztása tüdőmétely-fertőzést okozhat. Ez tüdőproblémákat, hasi fájdalmat, valamint a máj és a hasnyálmirigy megbetegedését okozhatja.
• Különösen Peruban jelent endémiás problémát a májmétely fertőzésért felelős parazita. A fertőzés a nyers növényi részek, salátalevelek fogyasztásával terjed.
• Dél-Amerikában fokozott a Hepatitis A fertőzés kockázata. A vírus elsősorban szennyezett élelmiszer és ivóvíz által, ritkábban a betegekkel való közvetlen fizikai érintkezés által terjed.

Rovarok okozta egészségügyi kockázatok

A fertőző betegségek fő okozói a trópusi Dél-Amerikában a rovarok és a pókok. Különösen az esős évszakban magas a szúnyogok által terjesztett fertőzések (pl. malária, dengue-láz) kockázata, ezért a megfelelő rovarriasztók használata és az egész testet fedő ruházat nagyon fontos.

• A trópusi Dél-Amerika minden országában egész évben igen magas a malária kockázata a 2500 m alatt fekvő területeken. Csak egyes Csendes-óceáni szigeteket, mint a Galapagos-szigeteket és a Kolumbiához tartozó San Andrés-szigetet tartják maláriamentesnek. Paraguayban csak az ország egyes területein (különösen Alto Paraná, Caaguazuú és Canedndiyú) és csak a nyári hónapokban áll fenn a malária fertőzés kockázata.
• Szintén szúnyogok terjesztik a súlyos vérzést és véralvadási rendellenességeket okozó dengue-lázat. Főleg novembertől áprilisig veszélyeztetett minden dél-amerikai ország, de különösen Brazília (Bahia, Espirito Santo, Pernambuco, Ceara, Sao Paolo tartományok és a keleti part), Bolívia (Santa Cruz és Cochabamba területe), Ecuador (Andoktól keletre), Kolumbia (Norte de Santander-től északra eső tartományok) és Venezuela (főleg északon).
• A legtöbb trópusi, dél-amerikai országban, de főleg az Amazonas vidékén a sárgaláz endémiás, így egyes régiókban rendszeres. A betegséget szúnyogok terjesztik, magas lázzal, májgyulladással,vérzéssel, véralvadási zavarral jár. Bolíviában, Brazíliában, Kolumbiában, Peruban és Venezuelában minden évben gondot okoz főleg a helyi lakosság körében a betegség.
• A Leishmaniasis megbetegedésben a Leishmania parazitákat a nőstény lepkeszúnyogok és a homoki legyek terjesztik. A fekélyes bőr-és nyálkahártya elváltozásokat okozó betegség Dél-Amerika összes trópusi országában jelen van. A Kala azar néven is ismert viszcerális (zsigeri) leishmaniasis különböző szerveket, így például a tüdőt, gyomor-és bélrendszert, lépet, májat és csontvelőt érinti. Brazília Sao Paolo tartományában és Bolíviában a La Paz-völgyben fordul elő különösen.
• Gyakori, rovarok által terjesztett megbetegedés a Chagas-kór. A Trypanosoma cruzi kórokozó lázat, bőrelváltozásokat, nyirokcsomó duzzanatot, szívizom gyulladást, máj-és lépmegnagyobbodást, agyhártyagyulladást okoz. Speciális rovarriasztóval, szúnyogháló használatával lehet védekezni a betegséget terjesztő rovarok ellen, illetve ne tartózkodjon a helyi egyszerű kunyhókban, ahol a rovarok gyakoriak!
• A filaria fertőzést (Filariasis) fonalférgek okozzák, melyek lárvái szúnyogok vagy legyek közvetítésével kerülnek az emberbe, majd a különböző szervek kötőszöveteiben vagy a nyirokerekben fejlődnek féreggé. Attól függően, hogy milyen típusú kórokozóról van szó, különböző betegségeket okoznak. Az Onchoceriasis, azaz folyami vakság főként feketelegyek által terjedő, súlyos bőrelváltozást, szemkárosodást vagy vakságot okozó betegség, leginkább Brazíliában és Kolumbiában elterjedt. A Bancroft fonalféreg lázzal, nyirokcsomó gyulladással és a végtagok (főként a lábak) jelentős duzzanatával (elephantiasis) járó betegséget okoz, főként Brazília, Ecuador, Guayana, Suriname és Venezuela érintett.
• Az Oroy-láz (Bartonellosis) a homoki légy által terjesztett betegség, mely az Andok központi és nyugati területén, a magasabban fekvő, száraz folyóvölgyekben fordul elő. A betegség magas lázzal, a máj és lép duzzanatával, a nyirokcsomók gyulladásával és a vörösvérsejtek pusztulásával jár, ha nem kezelik, halálhoz vezethet. A penicillin és a tetraciklin hatékonyan kezelik.
• A pestis a rágcsálóknak köszönhetően Dél-Amerika számos részén jelen van, emberre általában közvetetten, bolhákon keresztül jut. A betegségnek két fő formája van: bubópestis,  és tüdőpestis . Bolíviában (dél La Paz), Brazíliában (Bahia északkeleti részén), Ecuadorban (Chimborazo tartomány) és Peruban fordul elő.
• Az Andok hűvösebb területein rendszeresen előfordul a tífusz. A baktérium okozta betegség tetvek vagy patkány bolhák által terjed az emberre. Különösen Kolumbiában és Peruban fordul elő.
• Gyakori parazita fertőzés as chistosomiasis (vérmétely), mely főleg a Brazília, Suriname és Venezuela folyóiban, tavaiban úszókat fenyegeti. A féreg lárvái az édesvízben úszók bőrén áthatolva kerülnek a szervezetbe. Pár héttel később lázat, fejfájást, izomfájdalmat, hasi fájdalmat, hasmenést vérvizelést okoz. Emellett károsíthatja a tüdőt, a májat, a szívet és az agyat is.

Egyéb egészségügyi kockázatok

• Különböző vírusok okozhatnak lázat, melyet súlyos, életveszélyes vérzés (vérzéses láz) kísér. A rágcsálók által terjesztett Arenavírusok például Bolíviában és Venezuelában gyakoriak. Mindig bizonyosodjon meg róla, hogy a vásárolt élelmiszer nem sérült, nem érintkezett egerekkel, patkányokkal.
• Ecuadorban jelen van a leptospirosis betegség, mely bakteriális fertőzés Az emberre a fertőzött állatok (főleg sertés és patkány) vizeletével kerül. A kórokozó általában érgyulladást okoz, ami lázzal, izomfájdalommal jár, károsítja a májat, vesét, a szív-és érrendszert, valamint belső vérzést okozhat. Különösen veszélyeztetettek az állatokkal, vagy a vizelettel szennyezett környezetben dolgozók (pl. mezőgazdaság, hentes).
• A HIV-fertőzés elterjedt a Dél-Amerikai országokban, a WHO becslése szerint mintegy 1.6 millió embert érint Latin-Amerikában. A helyi lakosokkal létesített szexuális kapcsolat során erősen ajánlott az óvszer használata! Bizonyos országokban a HIV-fertőzés lehetséges kockázata miatt csak abban az esetben egyezzen bele a vérkészítmények felhasználásával járó orvosi kezelésbe, ha arra életveszély miatt azonnal szükség van! Egyes kórházakban még a fecskendők és a tűk is szennyezettek lehetnek!

Kötelező oltások

Dél-Amerika trópusi területeire való utazás előtt érdeklődjön a jelenlegi egészségügyi helyzetről, az egyes országokba való beutazáshoz szükséges védőoltásokról az illetékes hatóságoknál!

• Francia Guayanában minden első életévét betöltött beutazónál kötelező a sárgaláz elleni védőoltás. Bolíviában, Brazília, Ecuador, Guayana, Paraguay, Peru és Suriname a fertőzött területekről beutazóktól követeli a sárgaláz elleni védőoltást igazoló dokumentumokat, Guayana pedig ezen kívül abban az esetben is, ha az utazó Belize, Costa Rica, Guatemala, Honduras vagy Nicaragua térségéből érkezik. Paraguayban az immunizálási kötelezettség arra az esetre is vonatkozik, ha valaki sárgalázzal fertőzött területre utazik tovább. A WHO a helyi előírásoktól függetlenül a térség bármely országába utazó, első életévét betöltött személy számára javasolja a betegség elleni védőoltást.
• Kolumbiában és Venezuelában a kolerával fertőzött területekről érkezőktől, vagy azoktól, akik nem a főváros nemzetközi repterén keresztül utaznak, kérik a kolera elleni védőoltást bizonyító érvényes igazolást.

Általános oltási ajánlások

• A tetanusz elleni  emlékeztető védőoltást – függetlenül az útitervtől – ajánlott legalább 10 évente megismételni. A Dél-Amerikába utazóknak erősen ajánlott a betegség elleni védőoltás.
• Dél-Amerika összes országában gyakori a Hepatitis A fertőzés. A vírus elsősorban élelmiszerrel és ivóvízzel, ritkábban a beteggel való közvetlen fizikai kontaktus által terjed. A betegség elleni védőoltás még utazás előtt időben ajánlott!
• A Hepatits B védőoltás azok számára különösen ajánlott, akik több, mint 3 hónapig terveznek a régióban tartózkodni, mivel a vírus vérrel és testnedvekkel terjed (különösen az Amazonas medencében gyakori). Az immunizáláshoz érdemes kombinált Hepatits A és B oltást kérni. Ne feledkezzen meg nemi aktus során a kondomhasználatról sem!
• Tífusz elleni védőoltás is ajánlott Dél-Amerikába való utazás előtt, ugyancsak fontos a malária elleni védelemről gondoskodni.
• A vírus által vadon élő állatok (különösen róka) vagy kóbor háziállatok révén terjesztett veszettség kockázata is fokozott. A betegség emberre nyállal, a fertőzött állat harapásával terjed, ezért legyen különösen óvatos a vidéki területeken a kóbor kutyákkal, macskákkal, még ha szelídnek is tűnnek! Dél-Amerikában a denevérek a betegség legfőbb hordozói. Mivel fogaik aprók, a harapásuk néha hosszú ideig észrevétlen marad. A veszettség elleni oltást megelőzés céljából nem adják be az utazóknak, csak azoknak, akik szakmai vagy egyéb okok miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve.
• Brazíliában, különösen a keleti városok nyomornegyedeiben fordul elő a bakteriális agyhártyagyulladás. Különösen kisgyermekeknél és időseknél mutat a betegség drámai progressziót, mely a végén gyakran halálos kimenetelű. Aki erre a területre utazik, annak tanácsos az indulás előtt legalább 2 héttel az immunizációról gondoskodni!

Egyéb utazási tippek

Az Andok magasabban fekvő régióiban a napsugárzás intenzitása magasabb, a hegyi levegő oxigéntartalma és a légnyomás alacsony. A kellő napvédelem kiemelkedően fontos ezen a területen! Mindemellett a magas hőmérséklet is terhet ró a szív- és érrendszerre, ezért fontos, hogy elegendő mennyiségű folyadékot jutasson a szervezetébe!

A magasan (2500 m) fekvő terülteken (Bolívia, Ecuador, Peru) az érkezést követő 6-12 órában jelentkezhetnek a magassági betegség tünetei, mint az általános állapot romlása, fokozott légzés, szapora pulzus, fejfájás, étvágytalanság, hányinger, hányás, szédülés, alvászavar valamint az arc és végtagok duzzanata. Néhány alapvető szabály betartása segít megelőzni a magassági betegséget:

• A megérkezés napján sokat kell pihenni.
• Tartózkodjon a dohányzástól és az alkoholfogyasztástól!
• Fogyasszon sok Coca-teát!
• Súlyos fejfájás esetén 5-10 percig lélegezzen be tiszta oxigént! A szállodákban speciális üvegekben éjjel-nappal rendelkezésre áll.
• Akik súlyos hegyi betegségben szenvednek, azoknak Diamox tabletta alkalmazása ajánlott.

Egyes régiókban a mérgező állatok, mint a kígyók, pókok, hangyák, piócák veszélyt jelenthetnek, ezért bizonyos óvintézkedésekre van szükség. Ne aludjon a földön! Lefekvés előtt vizsgálja meg az ágyát (a takaró alatt is), a cipőt pedig felhúzás előtt rázza ki!

Természetjárás során viseljen magas szárú cipőt, sötétben ne mászkáljon a fák és bokrok között, és használjon zseblámpát, hogy lássa, hová lép.

Ezen túlmenően különösen az egészségügyileg kiszolgáltatott állapotban lévőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a betegellátás színvonala a dél-amerikai országokban lényegesen rosszabb, mint Európában. 

Utazás előtt ajánlott speciális utazási egészségbiztosítást kötni, mely súlyos esetben a hazaszállítási költséget is tartalmazza, mert az orvosi kezelés költségeit ezekben az országokban sokszor nem fedezi az alap biztosítás. Ezzel kapcsolatban az utazás előtt érdeklődjön az utazási irodánál!

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; onmeda.de
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos