Egészségügyi kockázatok Dél-Amerikába utazáskor

Dél-Amerika trópusi vidéke világszerte vezető az esetleges fertőzések és egészségügyi kockázatok terén, bár sok betegség főként a vidéki területekre korlátozódik. Mindazonáltal az ide látogatóknak feltétlenül ajánlott tájékozódniuk a lehetséges betegségekről, a trópusi betegség ellen pedig feltétlenül javasolt a védelem.

Dél-Amerikában különösen azoknak kell tisztában lenniük utazás előtt a lehetséges fertőző betegségekkel, akik szakmai okból gyakran, vagy hosszabb ideig tartózkodnak valamely dél-amerikai ország trópusi (meleg és csapadékos éghajlatú) területén, illetve azoknak, akik eleve valamilyen alapbetegséggel küzdenek. Ezekben az esetekben ajánlott betartani az utazással kapcsolatos általános és konkrét egészségügyi ajánlásokat, míg a turistaközpontokba érkező és ott rövidebb időt eltöltő utazók számára mérsékelten veszélyes a kontinens.

Trópusi Dél-Amerika alatt az alábbi országokat értjük: Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guayana, Guayana, Kolumbia, Paraguay, Peru, Suriname és Venezuela. Az éghajlat és a közegészségügyi viszonyok miatt a legtöbb egészségi problémával Venezuelában, az Amazonas-vidéken (Brazília, Kolumbia, Peru érintett régiói) és Bolíviában kell számolni.

Az Amazonas vidékén, az egyenlítő mindkét oldalán, és Dél-Amerika északkeleti partvidékén is meleg, párás, trópusi éghajlat uralkodik. Így lehet Kolumbia Csendes-óceáni partvidéke évente 11 000 mm esővel a világ legcsapadékosabb területe, míg Francia Guayana, az Orinoco-medence és a brazil felvidék változékony, nedves trópusi éghajlatán csökken a csapadék mennyisége. Belső Brazíliában gyakori az aszály, míg a hegyes, keleti part egész évben csapadékos. Dél-Brazíliában nedves, nyugat felé pedig száraz, szubtrópusi az éghajlat, az Andok vidékén pedig kifejezetten a száraz sztyeppék és sivatagok jellemzőek.

Élelmiszer eredetű megbetegedések

Az élelmiszer okozta fertőzések gyakran fordulnak elő Dél-Amerikában, éppen ezért itt különösen fontos a helyes élelmiszer-higiénia. Általános szabály, hogy kerülje az útszéli büféket és a nem hőkezelt élelmiszereket, a zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztás előtt pedig ivóvízzel kell alaposan megmosni, vagy meghámozni. Tanácsos csak biztos forrásból származó palackozott vizet vagy forralt vizet inni, vigyázzon az italokba tett jégkockákkal is.

A táplálkozással összefüggő lehetséges megbetegedések:

• Bakteriális hasmenéses betegségek: Campylobacter- és E.coli-fertőzések, Salmonella typhi okozta tífusz, Shigella dysenteriae okozta vérhas vagy a brucellózis különösen gyakoriak. Ez utóbbia Brucella baktérium által okozott megbetegedés, mely a fertőzött állatokkal (szarvasmarha, sertés, kecske) való közvetlen kontaktus által, vagy közvetve, szennyezett élelmiszerrel, különösen a pasztörizálatlan tejtermékekkel terjed. A betegségben szenvedőknél súlyos lázrohamok mellett a máj, lép, csontvelő és nyirokerek fertőzése jellemző.
• Kolera: Dél-Amerika trópusi vidékének minden területén gyakori a kolera a bennszülött lakosság körében, az utazókat leginkább csak a járványokkal sújtott területre hivatásukból kifolyólag utazókat (segélyszervezetek, orvosok) fenyegeti. A betegséget baktérium okozza, és fertőzött élelmiszerrel valamint szennyezett ivóvízzel terjed. A Venezuelába utazóknak tanácsos a tenger gyümölcseinek (pl. osztriga, kagyló) és a nyers húsnak (beleértve a népszerű előételnek számító Ceviche-t is) fogyasztását mellőzni. Még a halkonzervek fogyasztásával is óvatosnak kell lenni.
• Paraziták: az élősködők ugyancsak gyakran okoznak élelmiszer-eredetű fertőzéseket. Ezek közé elsősorban a fonalférgek tartoznak, például az orsó-, ostor-, valamint a galandférgek, különösen a marha és sertés galandféreg (Taeniosis), melyek a nyers, vagy nem megfelelően főtt marha és sertéshús fogyasztásával (pl. darálthús nyársak, kolbász) terjednek. A fertőző bélbetegségek másik jellemző kórokozója a Giardia lamblia, egy olyan parazita a vékonybélben, mely bélgyulladást, hasmenést (giardiasis) és amőbás vérhast okoz. Ecuadorban, Peruban és Venezuelában a nyers, vagy nem megfelelően főtt rák fogyasztása tüdőmétely-fertőzést okozhat. Ez tüdőproblémákat, hasi fájdalmat, valamint a máj és a hasnyálmirigy megbetegedését okozhatja. Különösen Peruban jelent endémiás problémát a májmétely fertőzésért felelős parazita, ami a nyers növényi részek, salátalevelek fogyasztásával terjed.
• Hepatitis A: Dél-Amerikában fokozott a Hepatitis A fertőzés kockázata. A vírus elsősorban szennyezett élelmiszer és ivóvíz által, ritkábban a betegekkel való közvetlen fizikai érintkezés által terjed.

Rovarok okozta egészségügyi kockázatok

A fertőző betegségek fő okozói a trópusi Dél-Amerikában a rovarok és a pókok. Különösen az esős évszakban magas a szúnyogok által terjesztett fertőzések (pl. malária, dengue-láz) kockázata, ezért a megfelelő rovarriasztók használata és az egész testet fedő ruházat nagyon fontos.

• Malária: A trópusi Dél-Amerika minden országában egész évben igen magas a malária kockázata a 2500 m alatt fekvő területeken. Csak egyes Csendes-óceáni szigeteket, mint a Galapagos-szigeteket és a Kolumbiához tartozó San Andrés-szigetet tartják maláriamentesnek. Paraguayban csak az ország egyes területein (különösen Alto Paraná, Caaguazuú és Canedndiyú) és csak a nyári hónapokban áll fenn a malária fertőzés kockázata.
• Dengue-láz: Szintén szúnyogok terjesztik a súlyos vérzést és véralvadási rendellenességeket okozó dengue-lázat. Főleg novembertől áprilisig veszélyeztetett minden dél-amerikai ország, de különösen Brazília (Bahia, Espirito Santo, Pernambuco, Ceara, Sao Paolo tartományok és a keleti part), Bolívia (Santa Cruz és Cochabamba területe), Ecuador (Andoktól keletre), Kolumbia (Norte de Santander-től északra eső tartományok) és Venezuela (főleg északon).
• Sárgaláz: A legtöbb trópusi, dél-amerikai országban, de főleg az Amazonas vidékén a sárgaláz endémiás, azaz egyes régiókban rendszeresen előfordul. A betegséget szúnyogok terjesztik, magas lázzal, májgyulladással,vérzéssel, véralvadási zavarral jár. Bolíviában, Brazíliában, Kolumbiában, Peruban és Venezuelában minden évben gondot okoz főleg a helyi lakosság körében a betegség.
• Leishmaniasis: a megbetegedést okozó Leishmania parazitákat a nőstény lepkeszúnyogok és a homoki legyek terjesztik. A fekélyes bőr-és nyálkahártya elváltozásokat okozó betegség Dél-Amerika összes trópusi országában jelen van. Speciális formája, a Kala azar néven is ismert viszcerális (zsigeri) leishmaniasis különböző szerveket, így például a tüdőt, gyomor-és bélrendszert, lépet, májat és csontvelőt érinti. Brazília és Bolívia vidéki területein fordul elő gyakran.
• Chagas-kór: Gyakori, rovarok által terjesztett megbetegedés a Chagas-kór. A Trypanosoma cruzi kórokozó lázat, bőrelváltozásokat, nyirokcsomó duzzanatot, szívizom gyulladást, máj-és lépmegnagyobbodást, agyhártyagyulladást okoz. Speciális rovarriasztóval, szúnyogháló használatával lehet védekezni a betegséget terjesztő rovarok ellen, illetve ne tartózkodjon a helyi egyszerű kunyhókban, ahol a rovarok gyakoriak!
• Filariázis: A filariasisnak nevezett fertőzést fonalférgek okozzák, melyek lárvái szúnyogok vagy legyek, böglyök közvetítésével kerülnek az emberbe, majd a különböző szervek kötőszöveteiben vagy a nyirokerekben fejlődnek féreggé. Attól függően, hogy milyen típusú kórokozóról van szó, különböző betegségeket okoznak. Az onchoceriasis, azaz folyami vakság főként feketelegyek által terjedő, súlyos bőrelváltozást, szemkárosodást vagy vakságot okozó betegség, leginkább Brazíliában és Kolumbiában elterjedt. A Bancroft fonalféreg lázzal, nyirokcsomó gyulladással és a végtagok (főként a lábak) jelentős duzzanatával (elephantiasis) járó betegséget okoz, főként Brazília, Ecuador, Guayana, Suriname és Venezuela érintett.
• Oroy-láz: Az Oroy-láz vagy bartonellosis a homoki légy által terjesztett betegség, mely az Andok központi és nyugati területén, a magasabban fekvő, száraz folyóvölgyekben fordul elő. A betegség magas lázzal, a máj és lép duzzanatával, a nyirokcsomók gyulladásával és a vörösvérsejtek pusztulásával jár, ha nem kezelik, halálhoz vezethet. A penicillin és a tetraciklin antibiotikumokkal hatékonyan kezelhető.
• Tífusz: Az Andok hűvösebb területein rendszeresen előfordul a tífusz. A baktérium okozta betegség tetvek vagy patkány bolhák által terjed az emberre. Különösen Kolumbiában és Peruban fordul elő.
• Vérmétely: Gyakori parazita fertőzés a chistosomiasis, azaz a vérmétely, mely főleg a Brazília, Suriname és Venezuela folyóiban, tavaiban úszókat fenyegeti. A féreg lárvái az édesvízben úszók bőrén áthatolva kerülnek a szervezetbe. Pár héttel később lázat, fejfájást, izomfájdalmat, hasi fájdalmat, hasmenést vérvizelést okoz. Emellett károsíthatja a tüdőt, a májat, a szívet és az agyat is.
• Pestis: A rágcsálóknak köszönhetően Dél-Amerika számos részén napjainkban is jelen van a pestis. Emberre általában közvetetten, bolhákon keresztül terjed. Peru egyes elmaradott hegyvidéki területein kis számban, de rendszeresen előforduló megbetegedés, de időnként felbukkant az elmúlt időszakban Bolíviában (dél La Paz), Brazíliában (Bahia északkeleti részén), Ecuadorban (Chimborazo tartomány) is.

Egyéb úton terjedő fertőző betegségek

• Vérzéses láz: Különböző vírusok okozhatnak lázat, melyet súlyos, életveszélyes vérzés (vérzéses láz) kísér. A rágcsálók által terjesztett arenavírusok például Bolíviában és Venezuelában gyakoriak. Mindig bizonyosodjon meg róla, hogy a vásárolt élelmiszer nem sérült, nem érintkezett egerekkel, patkányokkal.
• Leptospirosis: jelen van a leptospirosis betegség Braziliában, Peruban, Kolumbiában és E cuadorban. Bakteriális fertőzés, az emberre a fertőzött állatok (sertés és főleg patkány) vizeletével kerül. A kórokozó általában érgyulladást okoz, ami lázzal, izomfájdalommal jár, károsítja a májat, vesét, a szív-és érrendszert, valamint belső vérzést okozhat. Különösen veszélyeztetettek az állatokkal, vagy a vizelettel szennyezett környezetben, például a mezőgazdaságban dolgozók.
• HIV-fertőzés: Elterjedt és továbbra is növekszik a HIV-fertőzöttek száma Közép- és Dél-Amerika országaiban, a WHO becslése szerint 2,7-2,9 millió embert érint Latin-Amerikában, 2023-ban 120 000 új fertőzöttet regisztráltak. A helyi lakosokkal létesített szexuális kapcsolat során erősen ajánlott az óvszer használata!

Kötelező oltások

Dél-Amerika trópusi területeire való utazás előtt tájékozódjon az egyes országokba való beutazáshoz szükséges védőoltásokról.

• Több országban kötelező beutazáshoz a sárgaláz elleni védőoltás (pl. Brazília, Peru, Kolumbia), más országokban akkor kérhetik az igazolást, ha az utazó vagy a sárgaláz által érintett országokból érkezik, vagy a járványveszélyes területre utazik. A WHO a helyi előírásoktól függetlenül a térség bármely országába utazó, első életévét betöltött személy számára javasolja a betegség elleni védőoltást.
• A kolerával fertőzött területekről érkezőktől, vagy azoktól, akik nem a főváros nemzetközi repterén keresztül utaznak, Kolumbiában és Venezuelában kérik a kolera elleni védőoltást bizonyító érvényes igazolást.

A beutazási feltételekről aktuális tájékoztatót találhat a Konzuli Szolgálat honlapján.

Általános oltási ajánlások

A fentieken kívül az alábbi védőoltások ajánlottak az utazás jellegének, időtartamának és a pontos úticél függvényében. Mivel egyes oltások több dózisból állnak és idő kell a védettség kialakulásához, érdemes több mint egy hónappal a tervezett utazás előtt elkezdeni az immunizációt.

1. Hepatitis A – Szennyezett étellel, vízzel terjed, a védőoltás minden dél-amerikai országban javasolt.
2. Hepatitis B – Vérrel, testnedvekkel terjed, hosszabb tartózkodás esetén javasolt. Érdemes kombinált hepatitis A-B vakcinát kérni.
3. Veszettség – Vidéki utazás, állatokkal való érintkezés esetén javasolt.
4. Tífusz – Vidéki, rossz higiénés területeken előfordul, főként Dél-Amerikában.
5. Tetanusz – A tetanusz elleni emlékeztető védőoltást – függetlenül az útitervtől – ajánlott 5-10 évente megismételni. A Dél-Amerikába utazóknak erősen ajánlott a betegség elleni védőoltás.
6. Meningococcus – A bakteriális agyhártyagyulladás elleni oltás a világ számos térségében ajánlott, különösen gyermekek és idősek számára. A kórokozó cseppfertőzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel, csókolózással, közös italhasználattal is átadható, nagyvárosokban is gyakran előforduló fertőzés.
7. Kanyaró – Két adag szükséges, kanyarójárványok megelőzésére.
8. COVID–19 – Egyes országok még kérhetnek igazolást, az emlékeztető oltás ajánlott.

Egyéb egészségügyi tanácsok az utazáshoz

Hőmérséklet

Dél-Amerika jelentős részén a magas hőmérséklet is terhet ró a szív- és érrendszerre, ezért fontos, hogy elegendő mennyiségű folyadékot jutasson a szervezetébe. A vízfogyasztás kiegészítőjeként ajánlottak a gyógyszertárakban kapható, elektrolitokat tartalmazó kapszulák beszerzése.

Magasság

Az Andok magasabban fekvő régióiban a napsugárzás intenzitása magasabb, a hegyi levegő oxigéntartalma és a légnyomás alacsony. A kellő napvédelem kiemelkedően fontos ezen a területen!

A magasan (2500 m) fekvő terülteken (Bolívia, Ecuador, Peru) az érkezést követő 6-12 órában jelentkezhetnek a magassági betegség vagy hegyi betegség tünetei, mint az általános állapot romlása, fokozott légzés, szapora pulzus, fejfájás, étvágytalanság, hányinger, hányás, szédülés, alvászavar valamint az arc és végtagok duzzanata. Néhány alapvető szabály betartása segít megelőzni a magassági betegséget:

• A megérkezés napján sokat kell pihenni.
• Tartózkodjon a dohányzástól és az alkoholfogyasztástól!
• Súlyos fejfájás esetén 5-10 percig lélegezzen be tiszta oxigént! A szállodákban speciális üvegekben éjjel-nappal rendelkezésre áll.
• Akik súlyos hegyi betegségben szenvednek vagy extrém magasságokba készülnek (pl. hegymászók), azoknak acetazolamid hatóanyagtartalmú tabletta alkalmazása ajánlott.

Állatok jelentette veszélyek

Egyes régiókban a mérgező állatok, mint a kígyók, pókok, hangyák, piócák veszélyt jelenthetnek, ezért bizonyos óvintézkedésekre van szükség.

• Ne aludjon a földön!
• Lefekvés előtt vizsgálja meg az ágyát (a takaró alatt is), a cipőt pedig felhúzás előtt rázza ki!
• Természetjárás során viseljen magas szárú cipőt, sötétben ne mászkáljon a fák és bokrok között, és használjon zseblámpát, hogy lássa, hová lép.

Egészségügyi ellátás, biztosítás

Különösen az egészségi problémával küzdőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a betegellátás színvonala a dél-amerikai országokban lényegesen rosszabb, mint Európában.

Utazás előtt ajánlott speciális utazási egészségbiztosítást kötni, mely súlyos esetben a hazaszállítási költséget is tartalmazza, mert az orvosi kezelés költségeit ezekben az országokban sokszor nem fedezi az alap biztosítás.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Cs. K., fordító; onmeda.de
Aktualizálta: Dr. Sándor Éva, infektológus