A sárgaláz

A sárgaláz egy szúnyogok által állatokról, elsősorban majmokról emberre terjesztett vírusos fertőző betegség. Trópusi területeken, főként Afrikában és Dél-Amerikában fordul elő. Napjainkban nagyobb járványok már kevésbé gyakoriak, azonban a kórkép kiemelt fontosságúvá vált az egzotikus utazások népszerűségének növekedésével.

A betegséget két csoportba sorolhatjuk. Az úgynevezett dzsungelláz a majmokról emberre terjesztett forma elnevezése, amely gyakran mezőgazdasági dolgozókat, fakitermelőket érint. A másik csoport pedig a városi láz, amelyet a városba behurcolt esetekben emberről emberre szintén szúnyog terjeszt tovább csípésével. A betegség emberről emberre közvetlenül érintéssel, cseppfertőzéssel nem terjed.

Sárgaláz fertőzésveszély a jelölt területeken, WHO

A sárgaláz tünetei és kezelése

A fertőzést átadó szúnyog csípését követő 3-6 nappal kezdődnek a tünetek: magas lázzal, fejfájással, kiterjedt izomfájdalommal, a hátizmok fájdalmával, fényérzékenységgel, fénykerüléssel. Az influenzaszerű tüneteket követően a több szerv érintettsége is kialakul, melynek során máj- és veseelégtelenség fejlődik ki, sárgaság jelentkezik, vizeletének mennyisége lecsökken, vizelete sötét színűvé válik. Súlyos esetben a vérzéses tünetek uralhatják a képet, melyek között a vérhányás, vérszékelés és a testszerte látható bőrbevérzések tűnnek szembe.

A betegek nagy része az enyhébb tünetek után spontán meggyógyul. Az esetek kb. 15 százalékában fordul elő továbblépés a kiterjedt szervi szövődmények stádiumába. A halálozási arány enyhébb esetekben 10% körüli, a vérzéses szövődmények és a súlyos májérintettség következtében akár 40% fölé is emelkedhet.

Sok egyéb vírusos megbetegedéshez hasonlóan a sárgaláz esetében sem áll rendelkezésre a kórokozóra ható specifikus gyógyszer, antivirális szer. A beteg ellátása tehát tüneti szerek adásán, a kialakuló szövődmények uralásán, szükség esetén szervpótló kezeléseken alapszik. Tekintve, hogy a kezelés eredményessége, kimenetele sem egységesen sikeres, a megelőzés rendelkezésre álló eszközei felbecsülhetetlenek.

Megelőzés, védőoltás

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által előírt országokba való utazáskor megkövetelik a sárgaláz elleni védőoltást és ennek igazolását többnyelvű, úgynevezett „sárga nemzetközioltási könyvben” (International Certificate of Vaccination or Prophylaxis), melyet az arra jogosult, védőoltásokkal foglalkozó szakember állít ki. Sárgaláz elleni védőoltást Magyarországon a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóhelyein, valamint az erre engedéllyel rendelkező rendelőkben szerezhető be, térítés ellenében.

Elérhetőségek Oltóhelyek Magyarországon

A sárgaláz vírusa Afrikában és Dél-Amerikában terjedt el, elsősorban mezőgazdasági, illetve erdős területeken. Azonban az oltást akkor is kérik és javasolják, amennyiben az fertőzött terület nem célország, esetleg csak átutazás történik. A betegség megelőzésére rendelkezésre álló védőoltást a fertőzött területekre utazóknak nemcsak célszerű, de kötelező is beadatniuk.

Jelenleg (2019.) az alábbi 20 országba utazóknak kötelező a védőoltás beadása: Angola, Benin, Bolívia, Burkina Faso, Burundi, Elefántcsontpart, Francia Guyana, Gabon, Ghana, Kamerun, Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-Afrikai Köztársaság, Libéria, Mali, Niger, Nigéria, Ruanda, Sao Tomé és Principe, Sierra Leone, Togo. Azon országok között, ahova nem kötelező, de ajánlott a vakciana beadatása, magyar turisták által gyakran látogatott államok is találhatóak. A következők emelendőek ki: Brazília, Ecuador, Kenya, Kolumbia, Peru, Tanzánia.

Az oltóanyag használatának megkezdésekor a teljes védettséget a beadástól számított 10 éven át tartónak véleményezték, azonban a WHO legutóbbi álláspontja szerint az oltás nagy valószínűséggel élethosszig hatásos. Hatása az oltást követően 10 nappal alakul ki. A legyengített, élő vírust tartalmazó oltás immunhiányos és tojásfehérjére allergiás betegek esetében ellenjavallt. Terhes nők és 9 hónapnál fiatalabb gyermekek esetében igen nagy körültekintést kíván, oltásukat minden eszközzel el kell kerülni, azonban irodalmi ajánlások szerint veszélyeztetettség esetén ők is oltandók.

A vakcinát kapók 2-5 százalékánál lehet számítani enyhébb oltási reakciókra, szövődményekre, melyek gyakoribbak a 60 év felettiekben és csecsemőmirigy betegekben. 100 ezer betegből 1 esetében fordul elő az oltást követő sárgaláz-szerű betegség, melynek súlyosabb lefolyása igen ritka.

Tekintve, hogy a betegséget szúnyogok terjesztik, a szúnyogcsípés elleni védekezés korántsem elégséges, de fontos kiegészítő megelőzési mód. Utazás során szúnyogriasztó szerek, szúnyogok ellen védő háló, hálófüggönyök alkalmazhatóak.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Sarkadi Adrien, infektológus