• Hegyi betegség, ödéma - Hogyan reagál szervezetünk a magasságra?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Brugós László, tüdőgyógyász szakorvos

        Az emberi szervezet kb. a tengerszinttől 4500 méter magasságig képes tartósan élni. Az e magasság fölött tartózkodás hosszú távon már jelentős problémákat okozhat.

        Napjainkban a civil légi utazások során, naponta több millió ember emelkedik 4500 méter felé és repül nyomásszabályzott (klimatizált) kabinban, gyakran 12 000 méter magasságban több órán át. Ennek panaszmentes túléléséhez nincs szükség különösebb adaptációra.

        Több más magassági kihívás is létezik azonban, mint a hegymászás, síelés, hőlégballonozás, amelynél nem áll rendelkezésre a mesterséges nyomásszabályozás.

        A légi utazás hatásai szervezetünkre

        A légi utazás során a tengerszinten elérhető 21 százalék oxigéntérfogat 17,1 és 15 százalékra csökken a klimatizált kabin ellenére. Természetesen, ha az utazás hosszú vagy az utasnak valamilyen tüdő vagy szívbetegsége van, ami csökkent oxigénfelvétellel, keringési és diffúziózavarral jár, akkor gondok adódhatnak.

        Hirdetés

        Általában a jelentkező problémákat oxigén adása megoldja. Egyedül a légmell (pneumothorax) képez abszolút ellenjavallatot a repülésre, mert a levegő nyomásának csökkenése a mellkasban levő gáz expanzióját okozza, ami nyomhatja és megtörheti a mellkasban levő ereket, halált okozva.

        Az oxigén parciális nyomásának változása magasság szerint

        Magasság (m)

        Levegő hőmérséklete

        Nyomás %

        O2 parciális nyomása

        0 m

        15°C

        100%

        20,95%

        1 000 m

        8,5°C

        88,70%

        18,60%

        2 000 m

        2,0°C

        78,50%

        16,40%

        3 000 m

        -4,5°C

        69,20%

        14,50%

        4 000 m

        -11,0°C

        60,90%

        12,70%

        5 000 m

        -17,5°C

        53,30%

        11,70%

        8 000 m

        -36,6°C

        35,20%

        7,37%

        A magas hegységek hatásai szervezetünkre

        Már a XVI. században Joseph de Acosta jezsuita szerzetes az Andok magaslatain történő utazásai során megfigyelte önmagán, hogy fejfájása, nehézlégzése és szédülése jelentkezik, amit ő a „vékony levegőnek” tulajdonított.

        Nem is tévedett, mivel az oxigén parciális nyomása a légköri nyomással arányosan csökken (pO2=0,2093xbarometrikus nyomás) és minél magasabbra emelkedünk, a levegő hőmérséklete, a levegő oxigéntartalma és az oxigén parciális nyomása annál jobban csökken.

        Ha túl magasra jutunk, akkor a szervezet kénytelen alkalmazkodni a jelentősen megváltozott nyomásviszonyokhoz. Világszerte számtalan látogatott síparadicsom van 3000 méter fölött, de Chilében 5900 méter magasságban is létezik folyamatos emberi tevékenység.

        Ezen magasságban az oda feljutók 50 százaléka idővel tünetessé válik, ám ennek ellenére - különösen 4200 méter fölötti magasságban - a vér oxigéntartalmának csökkenése miatt (artériás hypoxaemia) átmenetileg kellemetlen tünetek jelentkeznek, mint a fejfájás, szédülés, alvászavar, étvágytalanság.

        Hogyan próbál meg a szervezet alkalmazkodni?

        Ha a tüdőbe bejutott levegő oxigén parciális nyomása, kevés az alacsonyabb légköri oxigénszint miatt, akkor kompenzáló mechanizmusok lépnek életbe, melynek első lépcsője a légzés fokozása.

        A szervezet a csökkent nyomás miatt keletkezett oxigénhiányt a légzés fokozásával törekszik áthidalni, enyhítendő az oxigénhiányt. Ez a válaszforma nagyfokú egyéni variabilitástól is függ, tehát van, aki jobban, van, aki kevésbé jól képes ezáltal alkalmazkodni.

        Nagy tengerszint feletti magasságon, 3000-4000 méter felett, a vitálkapacitás (a légzés teljesítőképességének mértéke) 4 százalékkal csökken, míg 8 839 méternél (29.000 láb) ez már 13 százalék. Ezt részben a szövetközti részekbe (interstitium) történő folyadékeltolódás okozza.

        Csökken a tüdő rugalmassága, részben szintén az interstitiális folyadék megnövekedése miatt. Terhelés esetén a légzés fokozódása ellenére, romlik a tüdő oxigénfelvevő kapacitása, ami rontja az szervezet oxigénellátását. Végül a magaslati oxigénhiány (hypobarikus hypoxia) csökkenti a maximális oxigénfogyasztást és a terhelhetőséget.

        A leggyakoribb magaslati betegségek

        A magaslatra történő emelkedést követően kialakuló betegségek az akut hegyi betegség, a magaslati tüdőödéma és a magaslati agyödéma. Utóbbi két betegség akár halálos kimenetelű is lehet, ha nincs megfelelő, szakszerű beavatkozás.

        A gyors, alacsonyabb magaslatra történő visszatérés, akár mentőhelikopterrel is, megelőzheti a súlyos halálos kimenetelt. E betegségeken kívül léteznek más magaslat által kiváltott panaszok, mint: hóvakság, retina bevérzés, hypotermia (lehűlés), és a tartós magaslaton való tartózkodás által kiváltott más zavarok.

        Tüdőödéma
        A tüdő részei. 1.: mellhártya-folyadék, 2.: mellhártya, 3.: bal lebenyek

        Akut hegyi betegség. Az akut hegyi betegség a leggyakoribb, magasság miatt kialakuló betegség. A kritikus magasság elérése után azonnal vagy 3 napon belül jelenik meg, gyakran spontán megoldódnak. A tünetek általában 4 000 méter feletti magaslaton érezhetők. Fejfájás már 2 439 méter (8000 láb) felett az érintettek 70 százaléknál megjelenik. Alvás közben a légzés lelassul, majd felgyorsul, és ez periodikusán ismétlődik, ami a kérgi légzésszabályozás alvás alatti felfüggesztése miatt alakul ki.

        Az alvás nem kielégítő és ez is fokozza a rossz közérzetet. Ezen kívül hányinger, hányás, nehézlégzés, a végtagokon jelentkező ödémák, rossz körérzet, étvágytalanság és fáradékonyság is jelentkezhet.

        Nincsenek jellegzetes laboratóriumi eltérések, a betegséget csak elmesélésből, anamnézis alapján lehet diagnosztizálni.

        A betegségnek több oka van, a legfontosabb valószínűleg az, hogy a betegségben szenvedőknek kisebb mértékben tudják kompenzálni a légzés fokozásával az oxigénhiányt, az oxigénhiány miatt kialakuló fokozott agyi véráramlás és a kapilláris (hajszáleres) átszivárgás pedig súlyosbítja a panaszokat.

        Az akut hegyi betegség magától megszűnik, ritkán van szükség kezelésre, még a tovább emelkedés is megengedett egy rövid pihenőt követően. Tüneti kezelésként alkalmazhatunk hányinger elleni szereket, továbbá fájdalomcsillapítókat fejfájásra. Ha a tünetek nem szűnnek, vagy súlyosbodnak, akkor a további emelkedést el kell halasztani és lejjebb ereszkedni 300 méterrel.

        Ön tudta?

        Mi a pulsoximetriás vizsgálat? A vér oxigén telítettségének (szaturáció) meghatározása céljából fájdalommentes pulsoximetriás vizsgálatot végeznek egy ujjra húzható készülék segítségével.

        A magaslati tüdőödéma jóval alacsonyabb arányban jelenik meg (2-15 százalékban), ám súlyosabb kimenetelű lehet. Főleg fiatal, jól edzett egyéneknél jelenik meg, akik gyorsan eljutnak 2500 méter fölé, általában második éjjel.

        A panaszokat a tüdő ereinek elváltozása okozza, az oxigénhiány miatti érszűkülés, és a hajszálerek fokozott áteresztőképessége. A vérrel együtt a léghólyagokat fehérjében gazdag folyadék árasztja el, és tovább rontja az oxigénfelvételt. A nehézlégzés fokozódik és megmarad nyugalmi állapotban is, száraz köhögés jelentkezik és rózsaszínű köpetürítés. Gyorsult légzés jelenik meg, ellilulnak az ajkak.

        Mivel az állapot életveszélyes, azonnal és sürgősen be kell avatkozni. 600-1000 méterre le kell vinni az érintettet. Oxigént adni, lehetőleg túlnyomásos sátorban. Az áldozatokat általában a rossz idő miatti mentés lehetetlensége okozza. Kalciumcsatorna-blokkolók (nifedipine 20 mg 6 óránként) adása hatásos lehet.

        A magaslati agyödéma ritkábban jelentkezik a tüdőödémánál. Mozgáskoordinációs zavar, mozgásnehezítettség és később tehetetlenség, majd tudatzavar, kóma, hallucinációk jelzik. Az érintettet le kell szállítani 1000 méter alá, segíthet a dexamethasone kezelési, illetve a túlnyomásos oxigénsátor.

        Mitől függ, hogyan reagál szervezetünk?

        A magaslati betegség előfordulásának lehetősége 3000 méteres tengerszint fölötti magasságon túl fokozott, ehhez hozzá adódik az emelkedés rátája (napi 300 méter szintemelkedés fölött), de függ a szélességi foktól, a hőmérséklettől, alacsony nyomású viharoktól, a téli időjárástól és mindentől, ami csökkenti a levegő nyomását.

        A tüneteket kiváltó tényezők közül meg kell említeni az edzettség szintjét, különböző vírusos betegségek jelenlétét, alkohol, altatók, drogfogyasztást és természetesen az egyéni érzékenységet is.

        A megelőzés legfontosabb eleme a fenti tényezők többségének kiküszöbölése: a fokozatos emelkedés, a jó általános fizikai állapot, a szervezetre káros hatások kerülése. Megelőzésként lehet alkalmazni továbbá az acetazolamide nevű vízhajtót (2x250 mg, vagy 1x500 mg hosszú hatású), mivel csökkenti a tüdő és/vagy agyödéma kialakulását, vagy dexamethasone nevű szteroidot (6 óránként 1x4 mg, vagy 8 mg-ot egyszerre). Ha két-három napnál tovább tartanak a panaszok, akkor fennáll a veszélye annak, hogy tüdő vagy agyödéma alakul ki.

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Brugós László, tüdőgyógyász szakorvos

        Módosítva: 2020.08.04 16:03, Megjelenés: 2011.11.22 17:12
      • Cikkajánló

        Koronavírus-járvány

        Koronavírus-járvány

        koronavirus.gov.hu

        Aki légúti tüneteket tapasztal, az ne menjen közösségbe!

        Hemokromatózis

        Hemokromatózis

        Dr. Tomonkó Magdolna

        Milyen típusai vannak ennek a betegségnek, és mik lehetnek ezek tünetei?

        Az immunrendszer a B12-vitaminnal gátolja a tuberkulózis kifejlődését

        Azt eddig is tudtuk, hogy a B6 és a B12-vitaminok a vörösvértestek képződéséhez és az immunrendszer működéséhez szükségesek. Ennél most egy lépéssel közelebb kerültünk az “igazsághoz”. Kiderült ugyanis, hogy az immunrendszer a B12 segítségével gátolja a tuberkulózis baktérium kifejlődését és növekedését.

        Koronavírus - nem lehet még fellélegezni

        A koronavírus-járvány még nem zajlott le, egyelőre nem lehet fellélegezni - hangsúlyozta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        Mi vezethet alvászavarhoz?
        Az alvásra a szervezetnek az evésnél is nagyobb szüksége van.
        COVID-19 kisokos
        Amit tudnia kell és érdemes a járványról. A legfontosabb ismeretek egy helyen.
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások