• Fekete halál - Mit érdemes tudni a pestisről?

        Szerző: Medipress, Lektorálta: Bak Marianna, biológus

        A pestist a Yersinia pestis nevű baktérium okozza, amit egyes rágcsálókon élősködő bolhák csípésük során terjesztenek, az ember főként így fertőződhet meg, de a fertőzés emberről emberre közvetlenül is terjedhet. A következmények horrorisztikusak, a világtörténelem legszörnyűbb járványaiként tartják számon a pestismegbetegedés-hullámokat.

        Európában az első nagy pestisjárvány 540 után tört ki, és I. Jusztiniánusz bizánci császárról kapta a nevét (Jusztiniánusz-pestis). Konstantinápolyban naponta tízezer ember halt bele a betegségbe a történetírók szerint.

        A leghírhedtebb pestisjárvány volt a fekete halál, mely a középkorban söpört végig Ázsián és Európán. Kontinensünket az 1340-es években érte el, becslések szerint 25 millió ember életét követelte, ami az akkori európai lakosság egyharmada-fele.

        A pestis évszázadokon át pusztított, különösen a városokban. Londonban például 1665-'66-ban okozott hatalmas járványt, melynek során minden ötödik lakos életét vesztette.

        A pestis okát nem is sejtették egészen a legutóbbi, 1855-ben kezdődött kínai járványig, melynek hivatalosan csak 1959-re lett vége.

        A nagy áttörés 1894-ben Hongkongban következett be, amikor a kutatók azonosították a pálcika alakú baktériumot, a Yersinia pestist.

        Néhány évvel később Kínában az orvosok felfedezték, hogy a patkányok pestises tünetei nagyon hasonlóak az emberéhez, a fertőzött embereken pedig gyakran figyelhettek meg bolhacsípéseket. A pestist emberre elsősorban a vándor- és házi patkányokon élősködő bolhák, a keleti patkánybolha (Xenopsylla cheopis) nevű bolhafaj terjeszti. Illetve kutatások szerint az óriás versenyegéren élősködő bolhák csípésének (is) szerepe lehetett a középkori pestisjárványokban. A pestis kórokozóját hordozhatják más melegvérű állatok is, de az ezekre specializálódott bolhafajok nem tudják igazán közvetíteni a fertőzést.

        Hirdetés

        A pestis típusai

        A bubópestis a legelterjedtebb változat. Az elnevezés utal a beteg fájdalmasan megduzzadó nyirokcsomóira – a bubókra. Elsősorban bolhacsípéssel terjed.

        tüdőpestis elsősorban emberről emberre terjed a fertőzött tüdőből felköhögött váladékkal cseppfertőzés útján.

        A szeptikémiás pestis során a kórokozó közvetlenül a vérbe jut, a véráramban szétterjed. A fertőzés nyílt seben keresztül következik be, vagy ez a forma a másik két típus szövődménye is lehet.

        Ezek a típusok önállóan is elfordulhatnak, de át is alakulhatnak egymásba, ez utóbbi esetben bubópestis, majd szeptikémiás pestis, végül tüdőpestis alakulhat ki, illetve a szeptikámiás pestis lehet a másik két típus következménye is. A bubó- és a tüdőpestis a leggyakoribb.

        A kórokozó, a Yersinia pestis elképesztően virulens.

        A fertőzés kezdetén a szervezetbe jutott baktériumok egy része elpusztul, az elpusztult baktérimokból kiszabaduló toxinok a sejtek elhalását okozzák, mivel a májat és a vesét is károsítják, a szervezetbe került többi baktérium így akadálytalanul szaporodik tovább, kezelés nélkül vérmérgezés, toxikus sokk következik be.

        Tünetek

        Bubópestis esetén a bőr alatti gennyes csomókban nagy számban gyűlnek össze bakétériumok, ahonnan a bolhák vérszívás során könnyen felvehetik azokat. Jellemző tünet még az orrvérzés, a nyugtalanság, a félrebeszélés, a tudatzavar és a láz. A gennyel teli fájdalmas, kékesre elszíneződött nyirokcsomók kifakadhatnak. A bubópestis kezelés nélkül a tünetek jelentkezésétől számított néhány napon belül a beteg halálát okozhatja.

        tüdőpestis gyors lefolyású (kezelés nélkül a tünetek jelentkezésétől számított 2-5 napon belül halált okoz), fájdalmas köhögéssel, légszomjjal, lázzal jár, kezelés nélkül tüdőödéma lép fel és összeomlik a keringés.

        A szeptikémiás pestis nagyon gyors lefolyású (kezelés nélkül a tünetek jelentkezésétől számított 36 órán belül halált okoz), tünete magas láz, hidegrázás, fejfájás, bevérzések a bőrben és a belső szervekben. Keringési elégtelenség.

        Megfelelő antibiotikumos kezelés nélkül valamennyi típus halálos kimenetelű (egyedül a bubópestis az, amelynek túlélésére kezelés nélkül is van minimális esély).

        A pestis ma

        A pestis manapság is létezik még a világ néhány részén.

        2003-ban több mint 2 100 emberi megbetegedést regisztráltak, melyből 180 végződött halállal, szinte kivétel nélkül Afrikában. A legutóbbi súlyosabb járvány a Kongói Demokratikus Köztársaságban tört ki 2005-ben, ahol 100 ember halt meg a betegség következtében.

        Az Egyesült Államokból, Kínából, Indiából, Vietnámból és Mongóliából is jelentettek eseteket az elmúlt években.

        A fertőzés leginkább zsúfolt, koszos, patkányokkal teli környezetben terjed.

        Kezelés és megelőzés

        A legtöbb beteg élete megmenthető, ha időben hozzájutnak a megfelelő antibiotikumos kezeléshez. Pestisgyanú esetén a kezelést azonnal meg kell kezdeni.

        A higiéniai szabályok betartásával és a bolhacsípés megelőzésével, a bolhacsípés elleni védekezéssel lehet tenni a fertőzés megelőzése érdekében. Létezik védőoltás, ám az csak a bubópestis ellen véd, és az ellen is csak 3-6 hónapig.

        (Forrás: Medipress, Lektorálta: Bak Marianna, biológus)

        Módosítva: 2020.07.07 17:05, Megjelenés: 2010.08.15 21:57
      • Cikkajánló

        Májbetegség

        Májbetegség

        Dr. Kovács Anikó

        Gyógyszerszedési szabályok májbetegség esetén. Fontos tudnivalók.

        Prosztatagyulladás

        Prosztatagyulladás

        Cs. K., fordító

        Milyen tünetei lehetnek? Ha prosztatagyulladásra gyanakszik, keresse fel orvosát!

        Most a fiatal korosztályt érinti elsősorban a járvány

        A koronavírus-járvány első hulláma elsősorban az idősebbeket érintette, most viszont a 20-29 éves korosztályból kerül ki a legtöbb pozitív eset - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szombati online sajtótájékoztatóján.

        809 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt hat krónikus beteg

        809 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 16 920 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt hat krónikus beteg, így az elhunytak száma 675 főre emelkedett, 4382-en pedig már meggyógyultak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        Bőrbetegségek a lábon
        A különböző lábgomba fertőzések gyakoriságuk miatt ma már népbetegségnek számítanak.
        Készülj fel a második hullámra!
        Az elővigyázatosság szerves részét képezi a kézmosás és a kézfertőtlenítés.
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások