Mit érdemes tudni a pestisről?
lektorálta: Bak Marianna, biológus frissítve:
A pestist a Yersinia pestis nevű baktérium okozza, amit egyes rágcsálókon élősködő bolhák terjesztenek csípésükkel. Az ember főként így fertőződhet meg, de a fertőzés emberről emberre közvetlenül is terjedhet. A pestismegbetegedés-hullámokat a világtörténelem legszörnyűbb járványaiként tartják számon.
Pestisjárványok Európában
Európában az első nagy pestisjárvány 540 után tört ki, I. Jusztiniánusz bizánci császár uralkodása idején (Jusztiniánusz-pestis). Konstantinápolyban naponta tízezer ember halt bele a betegségbe a történetírók szerint.
A leghírhedtebb pestisjárvány volt a fekete halál, mely a 14. században söpört végig Ázsián és Európán. Kontinensünket 1347-ben érte el, 1351-ig becslések szerint 25 millió ember életét követelte, ami az akkori európai lakosság egyharmada-fele.
A pestis évszázadokon át pusztított, különösen a városokban és háborús övezetekben. Valószínűleg pestisben halt meg az 1456-os nándorfehérvári diadal után Hunyadi János is. Londonban 1665-'66-ban okozott hatalmas járványt, melynek során minden ötödik lakos életét vesztette. Magyarországon az 1708-tól, leginkább a Felvidéken pusztító pestisjárvány volt az egyik legnagyobb.
A higiéniai viszonyok javulásával a pestis a 19. századra nagymértékben visszaszorult, de csak a 20. században, az antibiotikumok felfedezésével és elterjedésével veszített veszélyességéből. Világszerte előfordulnak megbetegedések a 21. században is, ilyenkor azonnal megkezdett antibiotikus terápia szükséges.
A pestis terjedése
A pestis pontos okát nem sokáig nem ismerték, de azt a középkorban is felismerték, hogy a közeli kontaktus elősegíti a terjedését, ezért elsősorban karanténnal igyekeztek gátat szabni a betegségnek. A kórokozót az 1855-ben kezdődött kínai járvány idején azonosították, melynek hivatalosan csak 1959-re lett vége. Az áttörés 1894-ben Hongkongban következett be, amikor a kutatók azonosították a pálcika alakú baktériumot, a Yersinia pestist.
Néhány évvel később Kínában az orvosok felfedezték, hogy a patkányok pestises tünetei nagyon hasonlóak az emberéhez, a fertőzött embereken pedig gyakran figyelhettek meg bolhacsípéseket, azaz azonosították a kórokozó terjedésének útvonalát.
A pestist emberre elsősorban a vándor- és házi patkányokon élősködő bolhák, a keleti patkánybolha (Xenopsylla cheopis) nevű bolhafaj terjeszti. Kutatások szerint a patkányok mellett az óriás versenyegér vagy mongol futóegér (Rhombomys opimus) néven is ismert rágcsálón élősködő bolháknak is szerepe lehetett a középkori pestisjárványokban.
A pestis kórokozóját hordozhatják más melegvérű állatok, például háziállatok is, de az ezekre specializálódott bolhafajok nem tudják igazán közvetíteni a fertőzést. Az emberről emberre, cseppfertőzéssel történő terjedés is ismert, de ennek a járványok kialakulásában betöltött szerepe másodlagos.
A pestis típusai és tünetei
A kórokozó a meglehetősen elterjedt baktériumcsaládba, a Yersinia baktériumok közé tartozó mutáció, az elképesztően virulens Yersinia pestis okozza. A fertőzés terjedése, a szervezetbe történő bejutása és a megbetegedés lefolyása alapján három formáját különítjük el.
Megfelelő antibiotikumos kezelés nélkül valamennyi típus halálos kimenetelű, egyedül a bubópestis az, amelynek túlélésére kezelés nélkül is van némi esély.
Bubópestis
A legelterjedtebb változat a bubópestis. Az elnevezés a beteg fájdalmasan megduzzadó nyirokcsomóira, a bubókra utal. Elsősorban bolhacsípéssel terjed, a tünetek megjelenése akár a fertőzést követő néhány óra múlva is bekövetkezhet.
Bubópestis esetén a bőr alatti gennyes csomókban nagy számban gyűlnek össze baktériumok, ahonnan a bolhák vérszívás során könnyen felvehetik azokat. Jellemző tünet még az orrvérzés, a nyugtalanság, a tudatzavar és a több hullámban érkező magas láz. A gennyel teli, fájdalmas, kékesre-feketére elszíneződött nyirokcsomók (főleg a lágyéki nyirokcsomók) idővel kifakadhatnak.
A bubópestis kezelés nélkül a tünetek jelentkezésétől számított néhány napon belül a beteg halálát okozhatja. A fertőzést túl lehetett élni, de a közép- és koraújkori járványokban és kezelés nélkül napjainkban is a betegek döntő többsége meghal. Antibiotikum-kezelés mellett sem minden esetben menthető meg a beteg élete.
A bubópestis ellen ma már létezik védőoltás, ám az csak ezen forma ellen véd, és csak 3-6 hónapig.
Tüdőpestis
A tüdőpestis elsősorban emberről emberre terjed a fertőzött tüdőből felköhögött váladékkal, cseppfertőzés útján.
Magas halálozási arányú, gyors lefolyású betegség, kezelés nélkül a tünetek jelentkezésétől számított 2-5 napon belül majdnem minden esetben halált okoz. Fájdalmas és váladékkal járó köhögéssel, légszomjjal, nagyon magas lázzal jár. Kezelés nélkül tüdőödéma lép fel és összeomlik a keringés, a halált közvetlenül leggyakrabban fulladás okozza.
Szeptikémiás pestis
A szeptikémiás pestis lehet a betegség elsődleges formája, valamint a másik két típus szövődménye egyaránt. Az elsődleges formában a kórokozó közvetlenül a vérbe jut, például nyílt seben keresztül, majd a véráramban szétterjed. A különböző formák át is alakulhatnak egymásba, ebben az esetben bubópestis, majd szeptikémiás pestis, végül tüdőpestis alakulhat ki, illetve a szeptikámiás pestis lehet a tüdőpestis következménye is.
Nagyon gyors lefolyású, kezelés nélkül a tünetek jelentkezésétől számított 36 órán belül halált okoz. Tünete magas láz, hidegrázás, fejfájás, kékes bevérzések a bőrben és a belső szervekben, keringési elégtelenség. A szervezetbe jutó baktériumok egy része elpusztul, az elpusztult baktérimokból kiszabaduló toxinok a sejtek elhalását okozzák, mivel a májat és a vesét is károsítják, a szervezetbe került többi baktérium így akadálytalanul szaporodik tovább. Kezelés nélkül vérmérgezés, toxikus sokk következik be.
A pestis napjainkban
A tüdőpestis manapság is létezik még a világ több részén. A legtöbb megbetegedés Afrikában történik, de kisebb számban előfordulnak esetek Indiában, Mongóliában, Kínában és az Egyesült Államokban is. Az utóbbi évek legnagyobb járványa Madagaszkáron történt 2017-ben, ennek során több mint 2000 pestises megbetegedés történt.
A fertőzés leginkább zsúfolt, koszos, patkányokkal teli környezetben terjed. A patkányok más fertőzések terjesztésében is részt vesznek. A higiéniai szabályok betartásával és a bolhacsípés megelőzésével, a bolhacsípés elleni védekezéssel lehet tenni a fertőzés megelőzése érdekében.
A legtöbb beteg élete ma már megmenthető, ha időben hozzájutnak a megfelelő antibiotikumos kezeléshez. Pestisgyanú esetén a kezelést azonnal meg kell kezdeni.
Érdekesség, hogy kutatások szerint a Crohn-betegséggel összefüggésbe hozható génvariáció valószínűleg magasabb túlélési arányt biztosított a középkori pestisjárványok idején, így a Crohn-betegek magas száma azzal is magyarázható, hogy a gént hordozók élték túl nagyobb eséllyel a fekete halált.
| Yersiniózis |
| A pestis kórokozójával rokon más baktériumok, a Yersinia enterocolitica és a Yersinia pseudotuberculosis okozta fertőzés a yersiniózis. A nem megfelelően hőkezelt húsok és tej, vagy a szennyezett víz útján terjed, és elsősorban gyerekeknél, időseknél, legyengült immunrendsuzerű betegeknél okoz súlyos emésztőszervi panaszokat. Yersinia baktériumok okozta fertőzések |
(Forrás: Medipress, Lektorálta: Bak Marianna, biológus - WEBBeteg)
