Ritka, de igen veszélyes lehet a Chagas-kór

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró, forrás: WHO

Az elmúlt évtizedekben, szórványosan ugyan, de Európában is felbukkant a Chagas-kór nevű betegség kialakulásáért felelős kórokozó, a Trypanosoma cruzi. Csaknem mostanáig tipikus latin-amerikai betegségnek tekintették a fertőzés nyomán kialakult állapotot, mivel szinte kizárólag azon a kontinensen fordult elő - ezért is hangzik így orvosi megnevezése: amerikai trypanosomiasis.

A Latin-Amerikában jellemző terjedési módja leginkább az, hogy az emberek érintkezésbe kerülnek a parazitával megfertőzött triatomine nevű, a rablópoloskák közé tartozó vérszívó ürülékével. A bajt közvetítő bogár úgy válik veszélyforrássá, hogy szervezetébe jut a parazita, amikor egy fertőzött állat vérét szívja. Ezek a triatomine nevű vérszívók elsősorban Dél- és Közép-Amerikában, valamit Mexikóban fordulnak elő, de a texasi egyetem Chagas kutatócsoportja egyre több megbetegedésről gyűjt adatot az USA déli államaiból.

A szakemberek leszögezik, e bogár (egyes helyeken ’csókbogár’ az elnevezése) parazitával való fertőzöttségének aránya abnormálisan magas, összehasonlítva a betegséget hordozó egyéb rovarok számával – mondja Gabriel Hamer entomológus, a Texasi Egyetem professzora. Csaknem 60%-ukban található meg a Chagas kialakulásáért felelős parazita, miközben a szúnyogoknak csak 0,1%-a terjeszti a trópusi területeken előforduló Dengue-láz kórokozóját.

A fertőzésben érintettek számát az endémiás területnek számító 21 latin-amerikai országban 8-10 millióra teszik a szakemberek, s úgy vélik, mintegy 3-400 ezer embert veszélyeztethet a nem endémiás vidékeken, így az Egyesült Államokban, s újabban például Spanyolországban is. Endémiásnak az olyan betegségeket mondják, amelyek bizonyos szűkebb helyeken állandóan előfordulnak, míg másutt rendszerint nem, vagy csak ritkán észlelhetők. A becslések szerint az endémiás területeken belüli országokban 41 ezernél is több új eset fordul elő évente, és 14,5 ezer csecsemő jön világra veleszületett Chagas-kórral.

Áttekintés

A trópusokon élő Trypanosoma cruzi nevű egysejtű parazita által okozott Chagas-kórt először Carlos Chagas írta le (1909). A róla elnevezett – többnyire a rablópoloskafélék terjesztette –, igen nehezen diagnosztizálható betegség során különböző tünetek léphetnek fel.

Korai szakaszban a tünetek hiánya, vagy esetleg enyhébb tünetek (láz, duzzadt nyirokcsomók, fejfájás, vagy a csípés körüli helyi duzzanatok) lehetnek jellemzőek. 8-12 hét elteltével indul a betegség krónikus fázisa, amikor a betegek 60-70 százalékánál esetleg egyáltalán nem mutatkoznak további tünetek. A maradék 30-40 százalék viszont újabb szimptómákat produkál a fertőzés kezdetét követő évtizedekben. Nem tévedés ekkora időtávról beszélni: 10-30 évről is szó lehet. A tünetek között szerepel a szívkamrák megnagyobbodása, ami az esetek 20-30 százalékában szívelégtelenséget idézhet elő, és minden tizedik érintettnél nyelőcsőtágulat, vagy bélfal tágulat is kialakulhat.

Az ember mellett más emlősöket is megfertőzhet T. cruzival a Triatominae alcsaládba tartozó vérszívó rablópoloska, aminek országonként más-más az elnevezése. (Argentínában, Bolíviában, Chilében, Paraguayban csókbogárnak, Brazíliában borbély bogárnak nevezik. A betegség több mint 150 állatfajt is érint.) A kór vérátömlesztés, szervátültetés útján, parazitával fertőzött étel fogyasztásával is terjedhet, az anya szervezetéből átjuthat a magzatba is.

A korai szakaszban a vérben lévő paraziták mikroszkópos vizsgálatával történhet a diagnosztizálás, krónikus betegnél pedig a vérben lévő T. cruzi antitestek kimutatásával.

Megelőzni főként a poloska közelségének, még inkább a csípésének elkerülésével lehetséges. Illetve azzal, ha a vérátömlesztéshez használandó vért időben megfelelő laborvizsgálatnak vetik alá, és nem használják fel. A Chagas-kór diagnózisát friss alvatlan vér mikroszkópos vizsgálatával lehet felállítani: nehézséget az okoz, hogy mikroszkóp alatt a T. cruzi könnyen összetéveszthető egy az emberre nézve veszélytelen kórokozóval (a Tryposoma Rangeli-vel).

A korai szakaszban lévő betegnél a gyógyszeres kezelés csaknem mindig gyógyulást hoz, igaz, a betegek 40 százalékánál ezen alkalmazott szerek gyakran átmeneti mellékhatásokkal (bőrelváltozás, agyműködésben fellépő zavar, emésztő szervrendszerben mutatkozó irritáció) járnak. Az egyénnél minél régebb óta áll fenn a Chagas-kór, a gyógyszer annál kevésbé tud hatékony lenni. A krónikus fázisban indított terápiának is lehet eredménye, mert késleltetheti a végső stádium jellemző tüneteit, vagy megelőzheti azok teljes kialakulását.

Ez is érdekelheti Egészségügyi kockázatok Dél-Amerikában

Amit a tünetekről érdemes tudni

A humán megbetegedés első (akut) fázisa a megfertőződés után gyorsan megmutatkozik, a krónikus szakasz kialakulása viszont sok évig húzódhat.

A korai akut szakban jóformán észre se lehet venni, hogy baj van, mert a tünetek (láz, fáradtság, izomfájdalmak, fejfájás, kiütés étvágytalanság, hányinger, hányás, hasmenés) valójában enyhék. A panaszok a fertőzést követően pár héten, hónapon belül jelentkeznek, és bármely más betegség tüneteivel könnyen összetéveszthetőek.

A fizikai vizsgálatok enyhe máj vagy lép megnagyobbodást mutathatnak, de lehet chagoma a nyirokcsomóban, ami azt jelenti, hogy a csípés helyén, azon a ponton, ahol a parazita a testbe jutott heveny gyulladás miatt duzzanat alakul ki. Az akut állapotban legismertebb az úgynevezett Romana-tünet – ekkor az arcnak a bogár csípte oldalán megdagad a szemhéj. A seb mellett esetleg ott a bogár ürüléke is, ha addig az érintett személy véletlenül azt még nem dörzsölte le (esetleg bele akár a szemébe).

Az akut fázis különösen a legyengült immunrendszerű betegnél lehet nagyon súlyos. Rajtuk kívül másoknál is rosszabbodnak idővel a tünetek – nagyon ritkán előfordulhat, hogy akár kisgyerekről, akár felnőttről legyen szó, súlyos szívizomgyulladás (myocarditis), agyhártyagyulladás (meningoencephalitis) következtében belehalnak a fertőzésbe – de a nagy többségnél (a betegek 90 százalékánál) 3-8 hét leforgása alatt a tünetek spontán meg is szűnnek. Ennek ellenére a fertőzés megmarad és átlép a krónikus szakaszba. Ilyenkor a Chagas-kórban szenvedők 60-80 százaléka teljesen tünetmentes lesz (ezt valójában az úgynevezett közvetítő, középső fázisának nevezik), míg a 20-40 százalékánál viszont életveszélyes szív- vagy emésztési zavarok alakulnak ki (ez az úgynevezett determinált krónikus Chagas-kór).

A fertőzöttek 10 százalékánál, a betegség átmenet nélkül alakul át akutból klinikai fázisba. A legsúlyosabb szakaszban legsúlyosabban az idegrendszer, az emésztőszervek, a szív érintett. A krónikus betegek kétharmadánál szívritmuszavar, illetve olyan fokú szívkárosodás alakul ki, ami olykor hirtelen halált okoz. Egyharmaduk emésztőrendszeri károsodásának első tünete a nyelési nehézség, másodlagos az achalasia, azaz a felső gyomorszáj izomzatának olyan görcsös állapota, ami miatt nem tud ételt magához venni. Ez nem csak alultápláltsághoz, de hatalmas súly-, végső soron életvesztéshez vezethet. A betegek mintegy 20-40 százalékánál mind emésztőrendszeri, mind a szívműködéshez kapcsolódó zavarok kialakulnak. A krónikus fertőzöttek tizedénél ideggyulladás lép fel, megváltoznak a reflexek, szenzoros károsodás zajlik. Előfordul, hogy a fertőzés, majd a kialakult betegség demenciát, krónikus agyhártyagyulladást, a motoros funkciók zavarát okozta.

A Chagas-kór világnapja
2019 májusában az Egészségügyi Világszervezet 72. közgyűlése (World Health Assembly) határozatban döntött arról, hogy április 14.-e a Chagas-kór világnapja lesz, megemlékezve arról, hogy Carlos Chagas először 1909 e napján diagnosztizálta egy 2 éves kislánynál ezt a viszonylag ritka, de igen veszélyes kórt.

Még egyszer a terjedésről

A Chagas-endémiás területeken a fő átviteli mód a közvetítő rovar útján történik, ez fertőződik meg T. cruzi-val úgy, hogy fertőzött ember, vagy állat véréből táplálkozik. Napközben a rovarok hasadékokban, falakban, tetők repedéseiben rejtőzködnek, éjszaka jelennek meg, amíg a környezetükben élők alszanak. Általában az emberek arcára mászva, onnan táplálkozik. Kiszívja, majd megemészti a megtámadt ember vérét, majd a csípési seb mellé üríti váladékát, székletét. Mindeközben, a seben át áldozata vérkeringésébe, szervezetébe juttatja a T.cruzi parazitát. A fertőzés a csípési seb elvakarásával zajlik első körben, fertőződik a bőr, a kötőhártya (szem). Amint a trypomastigoták elözönlik a sejteket, ott osztódással amastigotákká alakulnak, végül a véráramba jutnak.

A parazita 18-250 napig is életben tud maradni – akár 4°C-on, akár szobahőmérsékleten. Az még nem bizonyított, hogy lefagyasztott és felolvasztott vérkészítmények révén is képes-e terjedni. Szervátültetés, szoptatás, de laboratóriumi balesetek következményeként is terjedhet. A Chagas-kór a placentán át bejut a magzatba – Brazília különböző részein a halvaszületések 13%-át ez okozza. Arról is vannak feljegyzések, hogy szájon át is terjedhet. 1991-ben Brazíliában mezőgazdasági dolgozók szennyezett élelmiszer, például a cukornádból nyert friss gyümölcslé fogyasztása miatt betegedtek meg.

A Chagas-kór megelőzése, kezelési lehetőségei

Jelenleg nincs védőoltás. A prevenció ma általában a betegséget terjesztő rovarok tömegének csökkentésére és az ilyen rovarokkal való direkt kontaktus megelőzésére fókuszál. Ez rovarölő permetek, s más szintetikus szerek alkalmazásával történik, de elsősorban az jelenthet megoldást, ha szigorúan betartják a higiéniai, egészségügyi előírásokat.

A kór ellátására kétféle terápiás módszer ismert: a parazita elpusztítását célzó, illetve a tünetmentesítő. Az előbbi akkor a leghasznosabb, ha korai fázisban kezdődik, de az akut szakban is jól alkalmazható, bár idővel rezisztencia alakulhat ki e szerekkel szemben. Állatkísérletekben már számos újabb kísérleti kezelés bizonyult ígéretesnek.

Ez is érdekelheti

WEBBeteg logó

Szerző: Fazekas Erzsébet újságíró
Forrás: WHO - Chagas Disease
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A-vitamin és terhesség A-vitamin és terhesség

Mind a hiánya, mind a túlzott bevitele magzatkárosító hatású lehet.

A változékony időjárás hatásai A változékony időjárás hatásai

Fronthatások, nyári meleg - Minden korosztály szervezetének megterhelő.

Ritka, de igen veszélyes lehet a...

Az elmúlt évtizedekben, szórványosan ugyan, de Európában is felbukkant a Chagas-kór nevű betegség kialakulásáért felelős kórokozó, a Trypanosoma...

COVID-térkép európai nyaralást...

A horvát tengerpart és egyes osztrák tartományok is a sárga zónába kerültek az Európai Betegségvédelmi és Járványvédelmi Központ (ECDC) friss...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.