Bartonella-fertőzések (bartonellosis)

szerző: Dr. Sztankovics Dániel, biológus - WEBBeteg
megjelent:

A Bartonella-fertőzések (bartonellosis) a Bartonella-nemzetségbe tartozó baktériumok által okozott, sokszínű klinikai megjelenésű, elsősorban zoonotikus (állatról emberre terjedő) betegségek. A legismertebb formája a macskakarmolási betegség, de a fertőzések neurológiai, kardiológiai és dermatológiai tünetekkel is járhatnak.

A Bartonella baktériumok biológiai sajátosságai

A Bartonella egy Gram-negatív baktériumnemzetség, amely több mint 40 ismert fajt foglal magában, melyek közül legalább 15 faj képes embert fertőzni. A legismertebb fajok a Bartonella henselae, a Bartonella bacilliformis és a Bartonella quintana. A baktériumok természetes gazdái általában emlősök – köztük macskák, kutyák, rágcsálók –, a terjesztést pedig vérszívó ízeltlábúak (például bolhák, tetvek, szúnyogok, kullancsok) végzik.

Fertőzési útvonalak és kockázati tényezők

A Bartonella-fajok zoonotikus átvitele különböző módokon történhet. A legismertebb átviteli mód a B. henselae esetében történik, amely a macskakarmolási betegség (cat scratch disease, CSD) kórokozója. A fertőzött macskák bolhái által terjesztett baktérium az állat karmaira és fogaira kerülhet, így karmolás vagy harapás útján juthat be az emberi szervezetbe. A B. quintana emberi tetvek révén terjed, míg a B. bacilliformis esetében a homoki légy a vektor.

A fertőzés kockázata különösen magas azoknál, akik gyakran érintkeznek állatokkal (például állatorvosok, menhelyi dolgozók), de az immunhiányos személyek is fokozott veszélynek vannak kitéve. A kórokozó azonban egészséges immunrendszer mellett is okozhat elhúzódó vagy atípusos tüneteket.

Kórlefolyás és klinikai megjelenési formák

A Bartonella-fertőzések tünetei rendkívül változatosak, és gyakran utánozzák más betegségek klinikai korképét.

A B. henselae által okozott macskakarmolási betegség általában enyhe lefolyású, a fertőzést követően néhány nappal regionális nyirokcsomó-megnagyobbodás, láz, fáradtság és bőrpír jelentkezik. A tünetek jellemzően 2–3 hét alatt enyhülnek.

Olykor komolyabb szövődmények is kialakulhatnak, különösen immunhiányos betegeknél. Ilyen például a bacilláris angiomatosis, amelyet a B. henselae vagy B. quintana válthat ki, és leginkább HIV-fertőzöttekben fordul elő. Emellett a Bartonella-fertőzések neurológiai tünetekkel is járhatnak: fejfájás, memóriazavar, perifériás neuropátia vagy pszichiátriai tünetek, mint például szorongás és depresszió is megjelenhetnek.

A B. bacilliformis egy ritkább, de súlyosabb fertőzést okoz: a Carrión-kórt. Ez egy endémiás betegség Latin-Amerikában, melynek akut szakasza (verruga peruana) magas lázzal és hemolitikus anémiával járhat, míg a krónikus forma bőrelváltozásokkal és érelváltozásokkal társul.

Diagnózis és kimutatási módszerek

A Bartonella-fertőzések diagnosztikája komoly kihívást jelent. A baktériumok intracelluláris életmódja, lassú növekedése és genetikai sokfélesége megnehezíti a kimutatásukat. A hagyományos tenyésztési módszerek gyakran nem elég érzékenyek, ezért egyre gyakrabban alkalmaznak szerológiai vizsgálatokat (például ELISA, immunfluoreszcencia) és molekuláris technikákat, elsősorban PCR-t (polimeráz láncreakció).

A diagnózist nehezíti, hogy a Bartonella-fertőzések tünetei átfednek más betegségekkel, mint például Lyme-kórral, toxoplazmózissal vagy vírusos encephalitisszel (agyvelőgyulladással). Emiatt gyakori a félrediagnosztizálás, különösen a krónikus vagy atípusos esetekben.

Kezelés és kilátások

A kezelési stratégia a fertőzés súlyosságától és típusától is függ, jelenleg nincs konszenzusos, standardizált kezelési protokoll minden Bartonella-fertőzésre.

A macskakarmolási betegség gyakran spontán gyógyul, de az esetek egy részében antibiotikumos kezelést javasolnak – általában azitromicint vagy doxiciklint.

Súlyosabb vagy szisztémás fertőzések esetén kombinált antibiotikum-terápia szükséges, például doxiciklin rifampicinnel, 4–6 héten keresztül. A kezelési válasz változó, különösen a krónikus vagy idegrendszeri érintettséggel járó esetekben, ezért fontos a korai felismerés és az adekvát kezelés megkezdése.

Kihívások és új kutatási eredmények

A Bartonella-fajok kutatása egyre fontosabb az állat és ember közötti fertőzések megelőzése és felismerése szempontjából. A Bartonella-fertőzések kutatásában még mindig sok kérdésre nincs válasz. Érzékenyebb diagnosztikai módszerek kifejlesztése és a kezelésre adott válasz jobb megértése elengedhetetlen a hatékonyabb betegellátás érdekében. A vektorok és gazdaszervezetek monitorozása, valamint a fertőzés terjedésének nyomon követése kulcsszerepet játszhat a jövőbeli járványok megelőzésében.

WEBBeteg logó

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Sztankovics Dániel, biológus


Felhasznált irodalom:

  • Maguiña C, Guerra H, Ventosilla P. Bartonellosis. Clin Dermatol. 2009 May-Jun;27(3):271-80. doi: 10.1016/j.clindermatol.2008.10.006.
  • Angelakis E, Raoult D. Pathogenicity and treatment of Bartonella infections. Int J Antimicrob Agents. 2014 Jul;44(1):16-25. doi: 10.1016/j.ijantimicag.2014.04.006.

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pétervári László

Dr. Pétervári László

Szülész-nőgyógyász

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Szlávik János

Dr. Szlávik János

Infektológus

Budapest