Délkelet-Ázsia: egészségügyi kockázatok utazáskor

Azoknak, akik délkelet-ázsiai országba utaznak, tisztában kell lenniük az utazás előtt azzal, hogy milyen fertőző betegségek fordulhatnak elő az adott régióban, illetve érdemes betartaniuk az utazással kapcsolatos általános és konkrét egészségügyi ajánlásokat.

Ázsia méreténél fogva is változatos kontinens: a modern városoktól a dzsungelekig, hegyvidékektől az őserdőkig sokféle egészségügyi kockázattal lehet számolni. Igazán fontos az úti cél pontos ismerete, az utazás hossza, a szállás típusa és a tevékenységek mind befolyásolják, hogy milyen kockázatokra kell felkészülni. Fontos a helyi egészségügyi rendszer ismerete is, hogy probléma esetén hogyan tudunk leggyorsabban megfelelő ellátáshoz jutni.

A legtöbb kihívással a meleg és csapadékos időjárásból adódóan a nagy népsűrűségű kontinens déli és délkeleti területein szembesülhetünk. Délkelet-Ázsiához az indokínai félsziget, a maláj szigetvilág, kína déli partvidéki területeivel tartozik. Az Indokínai- félsziget legnagyobb területén trópusi monszun éghajlat jellemző, fülledt nyárral és száraz téllel. A Maláj-félsziget mintegy 70%-át trópusi esőerdő borítja, míg Szumátra és Borneó mélyebben fekvő területein kiterjedt mocsárvilág és édesvízi mocsári erdők az elterjedtek.

Élelmiszer-eredetű megbetegedések Délkelet-Ázsiában

Az élelmiszer okozta fertőzések igen gyakoriak, éppen ezért itt különösen fontos a helyes élelmiszer-higiénia. Általános szabály, hogy jól átsült ételeket egyen, a zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztás előtt pedig forralt vízzel alaposan le kell mosni. Amennyiben ez nem lehetséges, csak hámozott zöldséget, gyümölcsöt fogyasszon!

Ezenkívül ugyancsak tanácsos csak forralt vizet inni (vigyázzon a jéggel is). A víz tisztítására alkalmas mikrofilter és fertőtlenítő tabletták Európában a kereskedelmi forgalomban kaphatók, ezért még az utazás megkezdése előtt tájékozódjon az ilyen szerekkel kapcsolatos különböző lehetőségekről! Egyszerű higiéniai intézkedésekkel a bélfertőzések gyakran elkerülhetőek.

• Magas a kockázata a hepatitis A fertőzésnek. A vírus elsősorban szennyezett élelmiszer és ivóvíz által, ritkábban a betegekkel való közvetlen fizikai érintkezéssel terjed.
• Bakteriális betegségek például a Campylobacter- és E. coli-fertőzések, Salmonella typhi okozta hastífusz vagy Shigella okozta vérhas különösen gyakoriak.
• Gyakori a brucellózis (Bang-kór) is. A Brucella baktérium által okozott fertőzés, mely a fertőzött állatokkal (szarvasmarha, sertés, kecske) való közvetlen kontaktus által, vagy közvetve, szennyezett élelmiszerrel, különösen a pasztörizálatlan tejtermékekkel terjed. A betegségben szenvedőknél súlyos lázrohamok mellett a máj, lép, csontvelő és nyirokerek fertőzése jellemző.
• Rendszeresen fordul elő a kolera több orszgban, elsősorban India, Banglades, Nepál fejletlen területein. A kolerát a Vibrio cholerae nevű baktérium okozza, mely élelmiszerrel és főként szennyezett ivóvízzel terjed. Ennek ellenére általában a turisták számára a védőoltás nem ajánlott, a megfelelő élelmiszer- és vízhigiénia azonban különösen fontos.

Paraziták, fonalférgek

Ezen túlmenően különösen a paraziták játszanak központi szerepet az élelmiszer-eredetű betegségek kiváltásában.

• Az élősködők közé elsősorban a fonalférgek tartoznak, például az orsó-, ostor-, valamint a galandférgek, különösen a marha- és sertés galandféreg (Taeniosis), melyek a nyers, vagy nem megfelelően főtt marha és sertéshús fogyasztásával (például darálthús-nyársak, kolbász) terjednek. Elterjedt még az úgynevezett kutya galandféreg (Echinococcus) is, mely a szervezetet az élelmiszereken például bogyókon vagy a kutya nyálában, szőrében megtelepülő parazita petékkel fertőzi.
• A fertőző bélbetegségek másik jellemző kórokozója a Giardia lamblia, egy olyan parazita a vékonybélben, mely bélgyulladást, hasmenést (giardiasis) okoz.
• A nyers, vagy nem megfelelően főtt rák fogyasztása tüdőmétely-fertőzést okozhat. Ez tüdőproblémákat, hasi fájdalmat, valamint a máj és a hasnyálmirigy megbetegedését okozhatja.
• A nyers növényi részek (például különféle saláta levelek) fogyasztása okozhat májmétely (Fasciola hepatica) fertőzést. Gyakori Délkelet-Ázsia mezőgazdasági területein.
• Gyakori parazita fertőzés a schistosomiasis (vérmétely), mely főleg Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Thaiföld, Vietnam, és a Fülöp-szigetek folyóiban, tavaiban úszókat fenyegeti. A féreg lárvái az édesvízben úszók bőrén áthatolva kerülnek a szervezetbe. Pár héttel később lázat, fejfájást, izomfájdalmat, hasi fájdalmat, hasmenést vérvizelést okoz. Emellett károsíthatja a tüdőt, a májat, a szívet és az agyat is.

Rovarok által terjesztett fertőzések

A délkelet-ázsiai országokban a rovarok (elsősorban a szúnyogok) és pókok számos fertőző betegségért felelősek. Védekezzen ellenük speciális szúnyogriasztóval, szúnyoghálóval és a test nagy felületét fedő ruházattal!

• Dengue-láz: Minden délkelet-ázsiai országban gyakori a szúnyogok által terjesztett, súlyos vérzést és véralvadási rendellenességeket okozó dengue-láz. Vietnam, Banglades, India, Kína egyes területein volt gyakori az elmúlt évtizedben. Mivel a betegséget az éjjel és nappal is aktív szúnyogok terjesztik, különösen fontos a megfelelő védekezés ellenük. Néhány év óta rendelkezésre áll védőoltás is a megbetegedés ellen.
• Chikungunya-láz: Kambodzsában, Mianmarban, Thaiföldön, Indiában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken is terjed a Chikungunya. A betegség a nappal és éjszaka is aktív szúnyogok által terjed, magas lázzal, bőrpírral, és rendkívül erős izomfájdalmakkal jár. A beteg a fájdalmak miatt gyakran vesz fel görbe testtartást, innen ered a betegség neve is (chikungunya = összegörnyedni).
• Japán encephalitis: Szintén szúnyogok terjesztik a japán encephalitist (agyvelőgyulladást). Ez az agy gyulladásos betegsége, és bár ritka betegség, magas a halálozási arány (10%). A kórokozó a legtöbb délkelet-ázsiai országban megtalálható. A betegség elleni vakcina ajánlott, ha veszélyeztetett területre utazik, illetve fontos a szúnyogok elleni megfelelő védelem.
• Malária: A legtöbb déli és délkelet-ázsiai országban egész évben fennáll a malária kockázata, az elmúlt évtizedben legnagyobb számban Banglades, Mianmar, India, Nepál volt érintett. Gyakori a betegség egy veszélyesebb formája, a malária tropica.
• Filariasis: A rovarok csípése által közvetített betegségek közé tartozik a filariasis. Ez egy olyan fertőzés, melyet a közvetítő által a kötőszövetekben és a nyirokerekben megbúvó vékony fonalféreg okoz. Komoly bőrelváltozást, súlyos duzzanatot (elefantiázis), szemkárosodást és akár vakságot is okozhat. Különösen gyakori Indiában, de előfordul Indonéziában és szórványosan Thaiföld délkeleti partjainál, Laoszban, Indonéziában, Kambodzsában, Malajziában, Mianmarban, Vietnamban és a Fülöp-szigeteken is.
• Lyme-kór: Kína déli partvidékén és Thaiföld párás erdeiben és a réteken fokozott a Lyme-kór terjesztésére is képes kullancsok veszélye. A betegség kezdetben bőrpírral jelentkezik. Majd a későbbiekben agyhártyagyulladást, idegrendszeri károsodást, szívizomgyulladást, krónikus ízületi fájdalmat okozhat.

Emberről emberre terjedő fertőzések

• Ázsia volt a kiindulópontja több, az influenzavírusok vagy a koronavírusok közé tartozó, súlyos akut légzőszervi megbetegedést okozó pandémiának (madárinfluenza, SARS, COVID-19). A járványok kialakulása előre nem megjósolható, érdemes figyelni a híreket, illetve Ázsiából hazautazva fontos, hogy figyeljen az akut tünetekre, mint a hirtelen, magas láz, sípoló légzés, rekedtség, köhögés, torokfájás és rossz közérzet.
• Minden évben a száraz évszakban (januártól áprilisig) a Fülöp-szigeteken megnövekszik a bakteriális eredetű gennyes agyhártyagyulladás (meningococcus meningitis) előfordulási aránya. A baktériumok a légutakon keresztül, például köhögéskor, tüsszentéskor terjednek. Különösen veszélyeztetettek a csecsemők, kisgyermekek és az idősek, akiknél a betegség gyakran drámai progressziót mutat, és gyakran halálos kimenetelű.
• A Chlamydia trachomatis baktérium okozta úgynevezett egyiptomi szembetegség (Trachoma) fertőzés Indonéziában, Mianmarban, Thaiföldön és Vietnamban is gyakori . Ez a szaruhártya és a kötőhártya elhúzódó gyulladása, mely vaksághoz is vezethet. A fertőzés a beteggel vagy fertőzött tárgyakkal való közvetlen érintkezéssel terjed.
• A HIV-fertőzések száma drámaian megemelkedett a régióban az elmúlt években, a legmagasabb a fertőzöttek aránya Thaiföldön, Kambodzsában, vietnamban. A szakemberek mindenkit óva intenek a szexturizmustól, illetve a szexuális tevékenységek során az óvszer használata erősen ajánlott!
• A hepatits B rendszeresen és tömegesen fordul elő, a vírus vérrel és testnedvekkel terjed.

Védőoltások - Általános és speciális ajánlások

A délkelet-ázsiai országokba való beutazáshoz általánosságban nincs szükség kötelező védőoltásra. Azonban mivel az egyes országok az egészségügyi előírásaikat többször is megváltoztathatják, utazás előtt tájékozódjon az érvényben lévő szabályokról. Az aktuálishivatalos beutazási feltételekről és az országonkénti egészségügyi kockázatokról a Konzuli Szolgálat oldalán részletes információk találhatók.

Általánosan (a célterülettől függetlenül) javasolt oltások:

• A tetanusz elleni emlékeztető védőoltást – függetlenül az útitervtől – ajánlott 5-10 évente megismételni.
• Hepatitis A és hepatitis B – A hepatitits A elleni oltás minden ázsiai országba utazóknak ajánlott, de célszerű más típusok ellen is védelmet biztosító kombinált oltás beadása. Egy hónappal kiutazás előtt érdemes beadatni.
• Hastífusz – Szennyezett étellel, vízzel terjed. Egy egyszeri oltás kb. 3 évre nyújt védelmet, legkésőbb 2 héttel érkezés előtt kell beadatni.
• Meningococcus A, C, W és Y vakcina az agyhártyagyulladást okozó baktérium különböző típusai ellen nyújt védelmet. Mindazoknak javasolt akik külföldi zarándoklaton, sporteseményen, fesztiválokon vagy közösségi programokon vesznek részt.
• Kanyaró – Kanyarójárványok miatt ajánlott az oltási státusz ellenőrzése.
• COVID–19 – Egyes országok belépéskor még kérhetnek igazolást.

Célország és utazás típusa alapján mérlegelendő oltások:

• Veszettség – Állatokkal való érintkezés esetén (pl. kutyák, majmok), különösen Indiában és Délkelet-Ázsiában. A betegség emberre nyállal, a fertőzött állat harapásával terjed, legyen különösen óvatos a vidéki területeken a kóbor kutyákkal, macskákkal, még ha szelídnek is tűnnek. A veszettség elleni oltást megelőzés céljából nem adják be az utazóknak, csak azoknak, akik szakmai vagy egyéb okok miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve.
• Kolera – Rossz higiénés körülmények között, főként járványövezetekben lehet szükséges, turistáknak nem szükséges.
• Malária – Gyógyszeres megelőzés javasolt egyes területeken (pl. India, Mianmar, Indonézia).
• Japán encephalitis – Szúnyog terjeszti, főként vidéken, rizsföldek közelében. Hosszabb tartózkodás esetén ajánlott. Egyedi importal érhető el Magyarországon.

Egyéb utazási tanácsok

Az utazás tervezésénél ne feledkezzen meg arról, hogy a térségben nagyon magas a hőmérséklet mely jelentős terhet róhat a szív- és érrendszerre. Fontos ezért a megfelelő mennyiségű, alkohol- és koffeinmentes folyadékbevitel! Ne feledkezzen meg magas faktorszámú naptej és a laza, de teljes testet fedő ruházat által a napégés elleni védelemről sem, hiszen a nap ereje és a napégés kockázata jelentősen magasabb, mint idehaza.

Egyes régiókban a pókok és kígyók, piócák jelenthetnek még veszélyt az emberre. Emiatt célszerű bizonyos óvintézkedéseket hoznia. Ne aludjon a padlón, vizsgálja át az ágyát lefekvés előtt, rázza ki a cipőjét, mielőtt felvenné azt, illetve viseljen magas szárú cipőt a természetjárás során!

Ezen túlmenően különösen az egészségügyileg kiszolgáltatott állapotban lévőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a betegellátás színvonala a délkelet-ázsiai országokban lényegesen rosszabb, mint Európában. Utazás előtt ajánlott speciális utazási egészségbiztosítást kötni, mely súlyos esetben a hazaszállítási költséget is tartalmazza, mert az orvosi kezelés költségeit ezekben az országokban sokszor nem fedezi az alap biztosítás. Ezzel kapcsolatban az utazás előtt érdeklődjön az utazási irodánál!

Áttekintés Kell-e védőoltás a nyaraláshoz?

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Cs. K., fordító; Onmeda
Aktualizálta: Dr. Sándor Éva, infektológus