• A veszettség (lyssa, rabies) tünetei embernél

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Nagy László, infektológus

        Az állatokról emberre terjedő magyarországi vírusfertőzések közül a legveszélyesebb a veszettség. Kórokozója a lyssavírus, amely fertőzött vadon élő vagy fertőzött háziállatok harapása, marása vagy sebeknek nyálukkal való érintkezése útján terjed az emberre.

        Nagyon ritkán előfordulhat a szájon át való fertőződés (veszett állatok tejének fogyasztása), illetve a légúti fertőződés, fertőzött denevérek váladékcseppjeinek inhalációja révén. Elméletileg lehetséges az emberről-emberre való átterjedés is, a veszettségben szenvedő beteg harapása útján, de ennek gyakorlati lehetősége csekély.

        Hirdetés

        Honnan terjed a veszettség?

        Hogyan szaporodik a lyssavírus?

        A vírus először a fertőzés helyén, az izomsejtekben szaporodik, majd az idegek mentén a központi idegrendszerszer felé vándorol, ahol kiterjedt károsodást okoz. Az alapvető elváltozás az agytörzs és a nyúltvelő idegsejtjeinek pusztulása. Innen a vírus az idegek mentén más szervekhez is eljuthat: kimutatható a nyálban, a tejben, a szaruhártyában, a nyak és a hát bőrében. A betegség kifejlődése számos tényezőtől függ: a sebbe jutott vírus mennyiségétől, a sebzés milyenségétől, a harapás helyétől, és attól, hogy a sebzés ruhával fedett, avagy meztelen testrészen következett-e be.

        A lyssavírusok eredeti gazdaállatai a denevérek, a veszettség terjesztésében viszont földrészenként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet. A különféle állatfajokban való előfordulás alapján, többféle járványforma különböztethető meg. Az urbánus (városi, települési) veszettség fő terjesztői a kutyák és a macskák. A szilvatikus (erdei) veszettség terjesztői a vadon élő ragadozók Európában, így Magyarországon is a rókák.

        Róluk kerülhet a vírus más vadon élő és háziállatokra, esetleg közvetlenül az emberre. Hazánkban a kutyák kötelező védőoltása bevezetésével, az urbánus veszettségi forma megszűnt. Az erdei veszettség, a repülőgépről leszórt, táplálékba rejtett orális vakcinák alkalmazásával jelentősen visszaszorult.

        A veszettség tünetei embernél

        A lappangási idő rendkívül változó, általában 20-90 nap. A 2-10 napos bevezető szakaszban gyakori nem specifikus tünet a láz, a rossz közérzet, a fejfájás, az étvágytalanság, a hányás és a nyugtalanság. A seb helyén fájdalom, viszketés, túlérzékenység jelentkezhet.

        A betegség ezután átmegy az akut neurológiai szakba, annak is a viharos, vagy paralitikus formájába, amely 2-10 napig tart.

        A viharos formában szorongás, motoros nyugtalanság jelentkezik, típusos esetben dührohamok és bizarr harcias magatartás észlelhető, világos időszakokkal váltakozva. Az izomgörcsök a garatizmokban jelentkeznek először, a beteg garatfájdalomról, nyelési nehézségről, és rekedtségről panaszkodhat. Kórjelző tünet a víziszony; - a folyadék, köztük a nyál lenyelésére tett kísérlet, a légcsőbe történő félrenyelést eredményez.

        Pszichés tényező is súlyosbíthatja a görcsöt, már a víz látványa is rémületbe ejti a beteget. Légiszony is megjelenhet. Az arc legyezése heves görcsöket vált ki a garat és a nyak izmaiban. Egyes esetekben agyhártyaizgalmi tüneteket is észleltek. Végül a beteg kómába esik, és ritka kivételektől eltekintve, minden esetben meghal.

        A betegek 20 százalékában az akut neurológiai fázist szimmetrikus, felszálló, renyhe bénulás dominálja.

        A halál az akut szakasz folyamán a légzés és a vérkeringés elégtelensége, ill. e fázist túlélve a kóma szövődményei miatt áll be.

        A veszettséget gyógyítani nem lehet, megelőzni viszont igen

        A veszettségnek specifikus terápiája nincs, a beteget intenzív kezelésbe kell részesíteni, noha ennek eredményessége csekély.

        A veszettség kialakulása megelőzhető a sérülés előtt (preexpozíciós profilaxis), vagy azonnal utána (posztexpozíciós profilaxis). A sérülés előtti megelőzés lehetőségei, a kutyák nyilvántartása, oltása, kóbor ebek befogása, tehát a fertőzési lánc megszakítása. A leghatékonyabb mód, a leginkább veszélyeztetett állatfajok orális immunizálása. Védőoltásban részesülhetnek a foglakozásuknál fogva veszélyeztetettek, és azok az emberek, akik olyan országba utaznak, ahol a kutyák veszettsége gyakori. A megelőzés fontos eleme az emberek felvilágosítása.

        A postexpozíciós profilaxis, a sérülések lokális ellátását és a sérült egyén immunizálást foglalja magába. A védőoltás kivitelezésének menetét hivatalos rendelkezés szabályozza.

        Érdekesség

        A veszettség elleni küzdelem hazai történelmi eredményeire büszkék lehetünk. A párizsi tanulmányútjáról 1880-ban hazatért Hőgyes Endre azonnal hozzálátott a veszettségvakcina termeléséhez, majd a Budapesti Pasteur Intézet megalapításához. Hőgyes javított a vakcina minőségén, amely kevesebb komplikációt okozott az eredeti védőoltásnál. Hőgyes tisztában volt azzal, hogy a veszettségprobléma végleges megoldásához az állatok veszettségének megszüntetése, illetve fertőződésük megelőzése szükséges. Ennek megvalósítása céljából hozzákezdett a kutyák preventív immunizálásának kidolgozásához.


        Dr. Nagy László, infektológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerző: Dr. Nagy László, infektológus

        Módosítva: 2018.09.28 14:45, Megjelenés: 2017.09.23 22:12
      • Cikkajánló

        B12-vitamin

        B12-vitamin

        Dr. Lajtos Melinda

        A B12-vitamin nélkülözhetetlen a szervezet számára. Mit kell tudni róla?

        Lézeres szemműtét

        Lézeres szemműtét

        Szponzorált tartalom

        Vajon miért ilyen népszerű a lézeres szemműtét? Utánajártunk. (x)

        Influenza - A védőoltás hatékonysága

        Egyetlen oltás sem véd száz százalékosan. Az influenza elleni védőoltás 40-70 százalékban csökkenti a megbetegedés kockázatát, és még ha 100 százalékos védelmet nem is garantál, az esetleges megbetegedés lefolyása enyhébb, a szövődmények esélye jelentősen kisebb lesz. Cikkünkből megtudhatja, miért betegedhetnek meg esetenként influenza ellen beoltott emberek és ennek ellenére miért olyan fontos az oltás nyújtotta védelem.

        Az influenza halálosabb, mint gondolnánk

        Az influenza megbetegedést nem szabad elbagatellizálni! Különösen a komplikációi veszélyesek. Ezt bizonyítják az új adatok is, melyek szerint több halálesetet okoz, mint gondolnánk. S bár évről évre több ezren halnak meg a vírus miatt, még mindig kevesen oltatják be magukat.

        A veszettség tünetei - Az orvos válaszol

        Megharapott a saját kutyám, az állatorvos már megnézte, de korábban nem volt beoltva veszettség ellen. A kérdésem az, mennyi idő alatt jelentkeznének a kutyán vagy rajtam a betegség jelei? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.