Az alváshiány számos betegség kockázati tényezője

A legtöbb embernek hét-nyolc óra alvásra van szüksége naponta. Ha átmenetileg ennél kevesebb időt szánunk alvásra, az nem jár hosszú távú következményekkel, ám ha az optimális mennyiségnél több mint egy órával rendszeresen kevesebbet alszunk éjszakánként, nagy valószínűséggel jelentkezni fognak a közvetlen panaszokon túl krónikus betegségek is.

Sokan azért alszanak kevesebbet, mert nem tudnak mindent napközben elvégezni és a tennivalók az alvás rovására mennek. Vannak, akik azt bizonygatják, hogy a kevés alvás is elegendő számukra. Mások különböző alvászavarok miatt nem alszanak eleget, és ha elég időt is szánnak az alvásra, az nem megfelelő minőségű. Az okok sokfélék lehetnek, ám a tartós alváshiány következményei azonosak. Ezek kevésbé veszélyes problémák is lehetnek, például fejfájás, de az alváshiány előidézhet súlyos, életveszélyes betegségeket, akár korai halálhoz is vezethet.

Hogyan hat a szervezetre az alváshiány?

Az alvás nélkülözhetetlen az emberi szervezet kiegyensúlyozott működéséhez. Kutatások szerint az alvásmegvonás hatására kimutathatóan megváltozik a test élettani funkcióit szabályozó immunsejtek aktivitása, hormonok termelődése, amelyek egy vérvétellel objektíven is mérhetőek. Egyes anyagok termelése rendellenesen fokozódik, másoké gyengül, így a normál működés egyensúlya felborul.

• Az alváshiány által területek közé tartozik az immunrendszer, pl. csökken a fertőzések elleni védelem részét képező T-sejtek aktivitása.
• A hormonháztartás is zavart szenved. Megemelkedik a kortizol ("stresszhormon") szintje, csökken a növekedési hormon termelődése, a melatoniné szabályozatlanná válik, és rendszerint csökken. Az étvágyat szabályozó leptin szintje csökken, a gherliné nő, ez pedig az éhségérzet fokozódásához vezet.
• Az anyagcserefolyamatokban romlik a sejtek inzulinérzékenysége, csökken a nyugalmi energiafelhasználása.
• Erősödnek a gyulladásos faktorok, pl. nő a CRP-szint.
• A tartós éberségi állapot növeli a központi és a szimpatikus idegrendszer aktivitását, létfontosságú szervek (pl. a szív) nem tudnak megfelelően pihenni, regenerálódni.

A fenti hatások tartós fennállás esetén számos megbetegedés előfordulását növelik, ezért az alváshiány több betegség rizikótényezői között szerepel.

Fokozódó éhségérzet, elhízás

Nem elegendő alvás esetén az étvágyat szabályozó hormonok egyensúlya felborul, így gyakoribbá válhatnak a késő esti nassolások. A leptin hormon szintje csökken. Mivel ez a hormon szabályozza az étvágyat, az éhségérzet megnő. A ghrelin hormon szintje ugyanakkor emelkedik. A ghrelin hormont a zsírsejtek termelik, és azt jelzik, hogy több zsírból származó kalóriára van szükség, az emelkedett hormonszint ezért ugyancsak az éhségérzet fokozódásához vezet.

A hormonokon kívül más tényezők is közrejátszhatnak az alváshiány és az elhízottság kialakulásának kapcsolatában. Azok, akik nem alszanak jól, fáradtabbak, energiaszintjük csökken, és valószínűleg csökken a fizikai aktivitásuk is. Mindezek eredményeként az elégtelen alvásmennyiség szorosan összefügg az elhízással, továbbá az elhízás talaján kialakuló megbetegedésekkel, mint a diabétesz, ízületi panaszok, sőt egyes daganatos megbetegedések.

Bővebben Alváshiány és túlsúly - Mi az összefüggés?

Magas vérnyomás, szívbetegségek

Az elegendő alvás hasonlóan fontos tényező a szívinfarktus és más kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében, mint a káros szokások mellőzése, a rendszeres sportolás vagy az egészséges táplálkozás. A kevés alvás megnöveli a kortizolszintet, fenntartja a szervezet készenléti állapotát, növeli a CRP-szintet. Ezek a hatások károsíthatják az érfalat, ami magas vérnyomás kialakulásához vezethet, illetve a fennálló vérnyomásemelkedés tovább súlyosbodhat, a hipertónia pedig olyan szív-érrendszeri betegségek legfőbb rizikófaktora, mint a szívinfarktus vagy a stroke.

Kiemelten veszélyes, ha az alváshiány hátterében az alvási apnoe áll, amely jelentősen növeli a szívbetegségek és a halálozás kockázatát – különösen férfiaknál. Ugyanakkor már félóra napközbeni alvás is kedvező hatású lehet a szív egészségére.

Bővebben Az alváshiány fokozza a szívinfarktus és a szívelégtelenség kockázatát

A cukorbetegség kockázata

Az alváshiány és a cukorbetegség kialakulása közötti kapcsolat összetett, a 2-es típusú diabétesz ugyanis szorosan összefügg az elhízottsággal, amelyet visszavezethetünk az alváshiányra. Ezen felül a szervezet vércukorszint-szabályozó rendszere is zavart szenved: a sejtek inzulinérzékenysége csökken (inzulinrezisztencia), ami már a cukorbetegséget megelőző állapot.

Bővebben Az alvászavarok és a cukorbetegség kapcsolata

Daganatos betegségek

Közvetlen módon az alváshiány nem növeli a rosszindulatú daganatok kockázatát, de közvetetten hozzájárulhat számos ráktípus kialakulásához, a mellrákkal és a nyelőcsődaganatokkal összefüggésben is állnak rendelkezésre bizonyítékok. A WHO a váltott műszakos munkát, ami az alvásminőséget lényegesen rontó tényező, a valószínűsíthetően rákkeltő tényezők (IARC, 2A csoport) közé sorolja.

A daganatos betegségek gyakoribb előfordulásában a melatonintermelés zavara, az immunrendszer gyengülése, a gyulladásos folyamatok erősödése játszhat szerepet, továbbá egyes elméletek szerint kialvatlan állapotban gyakoribbá válnak a genetikai mutációk és csökken a DNS-hibák javításának hatékonysága.

Fertőzésekre való fogékonyság

Az alváshiány következtében csökken a kórokozókkal szembeni immunválasz, ezért könnyebben alakulnak ki fertőzéses megbetegedések, beleértve az egyszerű megfázást, valamint komolyabb vírusos, bakteriális vagy gombás fertőzéseket is. Egy amerikai kutatás szerint a napi 7 óránál kevesebbet alvók háromszor olyan gyakran náthásak, még akkor is, ha nem érzik magukat fáradtnak.

Figyelemhiány, késleltetett reakcióidő

Az idegrendszer lassabban dolgozik, ha fáradt. Ez rossz iskolai és munkahelyi teljesítményhez, ingerlékenységhez és balesetveszélyhez vezethet. Fáradtan vezetni éppolyan veszélyes, mint alkoholos befolyásoltság alatt.

Hangulatzavarok, depresszió

Az alvászavar kétszeresére növeli a depresszió kialakulásának kockázatát. Egyszeri rossz alvás után is érezhető a rossz hangulat, amit a szerotonin, a dopamin, a noradrenalin termelődésének átmeneti zavara okoz. Tartós kialvatlanság eseténezek a hangulatzavarok állandósulnak, a napszaki (cirkadián) ritmus felborulása pedig ismert kockázati tényezője a depresszió kialakulásának.

A tartós alváshiányra megoldást kell találni

Egyesek már egyetlen kevés alvással töltött éjszaka után érzik a negatív hatásokat. Ilyen például a késleltetett reakcióidő, az ingadozó vércukorszint, a fejfájás. Az alváshiány rányomja bélyegét társas kapcsolatokra is. A betegségekben megnyilvánuló következmények azonban csak több évnyi alváshiány után válnak szemmel láthatóvá. A negatív következmények nem minden esetben függnek össze a fáradtságérzettel, így azok számára is ártalmas lehet, akik elégnek gondolják maguk számára a napi 5-6 óra alvást.

Amennyiben az alváshiány nem életmódunk következménye, hanem alvászavar, álmatlanság (inszomnia) következménye, érdemes orvoshoz fordulni, esetleg párhuzamosan elvégezni egy alvástréninget. Problémát jelez az elegendő alvás mellett jelentkező napközbeni fáradtság, vagy az is, ha heti legalább négy alkalommal előfordulnak az alábbiak: nem tud 30 percnél rövidebb idő alatt elaludni, legalább 3 alkalommal felébred az éjszaka folyamán, vagy legalább egy órával korábban ébred, mint ameddig aludhatna. Mindezek többféle pszichés, neurológiai vagy szomatikus, testi háttérproblémára is utalhatnak.

Tanácsok

• Mikor forduljon orvoshoz az álmatlanság miatt?
• Az egészséges, pihentető alvást segítő módszerek
• Tanácsok az altató használatával kapcsolatban
• Ételek, melyek segítik a jobb alvást

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta