• A délutáni alvás csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát

        Szerző: WEBBeteg - B. M. , szakfordító

        A délutáni alvás csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát. Régóta ismert tény, hogy a szieszta jót tesz az egészségnek. Az emberi egészségre gyakorolt, konkrét, pozitív hatásait több tudományos vizsgálat is alátámasztja.

        A NASA pilótáinak bevonásával végzett kísérlet azt igazolja, hogy félórányi délutáni alvás 16%-kal csökkenti a reakcióidőt, és 34%-kal a figyelemkiesést.

        Hirdetés

        A Harvard Egyetem kutatói különböző tesztekkel bebizonyították, hogy a napközbeni szunyókálás jelentősen javítja az agy teljesítőképességét. Ám a délutáni alvás a szívnek is javára válik!

        Görög tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy egy körülbelül harminc perces délutáni alvás a halálos szív-és érrendszeri betegségek kockázatát 37%-kal csökkenti.

        A szieszta csökkenti a halálos kimenetelű szív-és érrendszeri betegségek számát

        Mennyire hajlamos Ön a szív- és érrendszeri betegségekre?


        Töltse ki tesztünket, és megtudhatja, hogy mivel és mennyire terheli szívét és érrendszerét! A válaszokból kiderülhet, hogy Ön mennyire veszélyeztetett! Szív- és érrendszeri teszt kitöltése>>

        Az Athéni Egyetem munkatársa, Androniki Naska és a bostoni Harvard Egyetemen dolgozó kollégái a koronáriás szívbetegségek mediterrán országokban való csekély előfordulására keresték a magyarázatot. Mindeddig ezt az egészséges táplálkozás pozitív hatásának tulajdonították, mely nagy arányban tartalmaz növényi olajokat és ballasztanyagokat. Naska azonban azt feltételezi, hogy a szív –és érrendszeri betegségek ritkább előfordulása a délutáni sziesztának tudható be. Ez ugyanis leépíti a stresszt, ami pedig sok pszichológus szerint az ischaemiás szívbetegségek lehetséges oka.

        Naska és kollégái kiértékelték az EPIC (European Prospective Investigation into Cancer and Nutrition) tanulmányának adatait, melyben 23.681 egészséges 20 és 86 év közötti személyt kérdeztek ki részletesen táplálkozási szokásaikról és életmódjukról. Többek között azt is megkérdezték tőlük, hogy szoktak-e sziesztázni.

        A felmérés eredménye

        A délutáni pihenés 34%-kal csökkentette az ischaemiás szívbetegségekben való elhalálozás kockázatát a megkérdezetteknél. A szunyókálás gyakoriságától és időtartamától függ, hogy milyen mértékű az egészségügyi hatás. Azoknál, akik csak alkalmanként alszanak délutánonként, csak 12%-kal csökkent az ischaemiás szívbetegségekben való elhalálozás kockázata. Azok esetében viszont, akik hetente legalább háromszor harminc percet edéd után pihenéssel töltenek, a halálos kimenetelű ischaemiás szívbetegségek kockázata 37%-kal csökken.

        A szieszta dolgozó férfiakra gyakorolt pozitív hatása a legerősebb, a nem dolgozó férfiakra és a nőkre nézve szignifikáns összefüggés nem mutatható ki, ennek az lehet az oka, hogy az ischaemiás szívbetegségek száma az ő esetükben a megkérdezettek körében olyan csekély volt, hogy abból nem vonhatók le következtetések.

        Azt is figyelembe kell venni, hogy az eredmények csupán megfigyeléseken alapulnak, és egyidejűleg más tényezők is szerepet játszhatnak a pozitív eredményben.

        Magyarországon nagyon kevés dolgozó embernek van lehetősége délutáni pihenésre.

        Más országokban azonban, így például Spanyolországban, a szieszta teljesen megszokott dolog, és az USA-ban, valamint Nagy-Britanniában, Japánban és Kanadában is elterjedt az ebéd utáni rövid pihenő, az ún „power nap“ beiktatása.

        (WEBBeteg – B. M.; Forrás: Gesundheit.de , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

        Módosítva: 2013.11.07 23:23, Megjelenés: 2013.11.07 23:23
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Ön betartja?

        Ön betartja?

        Dr. Kónya Judit

        Bizonyos gyógyszereket órára pontosan kell szedni. Tartsa be az adagolást.

        A köszvényes diéta

        A köszvényes diéta

        Irinyi-Barta Tünde

        Az egészséges életmódra törekvés az egyik legfontosabb dolog.

        Eisenmenger-szindróma

        Az Eisenmenger-szindróma a ve­leszületett szívbetegségekhez köthető tüdőartériás hipertónia ritkán előforduló legsúlyosabb formája. Leggyakrabban a jobb és bal szívfél közötti sövényhiány áll a háttérben, de a kis és nagy vérkör erei közötti rendellenes összeköttetés vagy komplex veleszületett szívfejlődési hiba is okozhatja.

        Brugada-szindróma - Hirtelen szívhalálhoz vezethet

        A Brugada-szindróma egy olyan ritka, öröklődő elektromos eltérés a szívben, amely jellegzetes EKG-elváltozást okoz nyugalomban vagy speciális gyógyszeres provokációs tesztre és emelkedett hirtelen halál kockázattal jár kimutatható strukturális eltérés nélkül.

        A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői

        A WHO adatai szerint az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek állnak a halálozási statisztikák élén. Az ezredforduló utáni években a világon évente mintegy 17 millió ember halt meg ilyen betegségekben, mely az összhalálozás 29 százalékát jelentette.

        A szívelégtelenség típusai

        Szívelégtelenségről akkor beszélünk, ha a szív a szervezetet már nem tudja megfelelően ellátni vérrel és oxigénnel. A szív teljesítménye nem elegendő ahhoz, hogy fedezze a szervezet igényeit.

        Hideg lábak: mi az oka és mit tehet ellene?

        Az őszi-téli időszaknak is megvannak a szépségei, de némi kellemetlenséggel is járhat. Szervezetünknek a hideg nagy megterhelést jelent, nemcsak a légzőszerveknek, hanem a keringési rendszernek is. Főleg a nőkre jellemző, hogy jéghidegre is le tud hűlni a lábuk.

        A szív és érrendszeri betegségek megelőzésének lehetőségei

        A szív- és érrendszeri megbetegedések – a szívinfarktus, agyi keringési zavar, alsó végtagi verőérbetegség – halálhoz, illetve rokkantsághoz vezethetnek. Mivel a népesség nagy részét érinthetik ezek a betegségek, a megelőzésnek kiemelt jelentősége van.

        Szív- és érrendszeri megbetegedések: kockázati tényezők

        A halálozási statisztikák első helyén továbbra is a szív- és érrendszeri megbetegedések állnak. Annak ellenére, hogy már életmódunk számos tényezőjéről bebizonyosodott: igenis szorosan összefüggnek a betegségek kialakulásával, hajlamosak vagyunk legyinteni ezekre – mondván: ez minket úgysem érint.

        Szívbetegségek és diéta

        A szív- és érrendszeri megbetegedések (a szívinfarktus, agyi keringési zavar, alsó végtagi verőérbetegség, magasvérnyomás) a népesség nagy részét érinthetik, ezért a megelőzésnek nagy jelentősége van.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.