• Az álmatlanság okai és veszélyei

        Szerző: Sleep Center - Dr. Vida Zsuzsanna, neurológus, szomnológus

        A napi stressz, az időjárás változásai, vagy egy késő esti, nehéz vacsora is okozhat álmatlan éjszakákat. Ha ez az állapot tartósan fennáll, a kóros kialvatlanság súlyos problémákat idéz elő a beteg életében.

        Az alvásbetegségek egyik leggyakoribb formájáról, az álmatlanságról Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus ad felvilágosítást.

        A legóvatosabb becslések szerint is a népesség minimum egyharmada szenved álmatlanságban, de bizonyos vizsgálatok a népesség 65-66 százalékát találták érintettnek.

        Mikor beszélünk orvosi értelemben vett álmatlanságról?

        Az álmatlanság, vagy más néven inszomnia lényege, hogy az alvás nem felel meg alapvető funkciójának, folyamata megzavart, tartama megrövidült, s nem vezet a szellemi-fizikai készenléti állapot megújulásához.

        Krónikus alvászavarról akkor beszélünk, ha az elalvási, illetve átalvási képesség zavara legalább egy hónapja fennáll, és napközbeni fáradtsággal, a teljesítőképesség csökkenésével, stresszel, aluszékonysággal jár.

        Ez a cikk is érdekelheti A családban halmozódó álmatlanságról

        Hirdetés

        Milyen problémákat okozhat a tartós kialvatlanság?

        Az alvás nélkülözhetetlen része az életnek, és számos élettani és pszichológiai folyamatot segít elő. Felfrissíti a szervezetet, pihenteti a testet. Normális esetben az alvás testünk számára a regenerálódás ideje. Ilyenkor a szívműködés lelassul, csökken a pulzusszám, lassúbbá és mélyebbé válik a légzés.

        A pihentető, jó alvás eredménye a felüdülés, a szervezet munkabíró képességének visszanyerése. Ha valamilyen okból a pihentető alvás nem valósul meg, az fáradtság, koncentrációzavar, teljesítmény csökkenés, ingerlékenység formájában jelentkezik a nap folyamán.

        Egyre több kutatás foglalkozik az alváshiány hosszú távú hatásaival, melyek alapján állíthatjuk, hogy a nem megfelelő minőségű vagy túl kevés alvás a korábban felsorolt tünetek mellett szerepet játszik az elhízás, a magasvérnyomás, a cukorbetegség kialakulásában is. Az alváshiány mentálisan is befolyásolja az egyén egészségét, a betegek körében depressziós tünetek jelentkezhetnek, a kimerültség pedig társas kapcsolataikat is veszélyeztetheti.

        Mikor forduljunk orvoshoz?

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt
        Az álmatlanság kezelésével az első tünetek jelentkezésekor rendszerint otthon próbálkoznak a betegek. Alvási körülményeiket változtatják, kerülik az esti kiadós étkezéseket, gyakori módszer egy pohár meleg tej vagy gyógytea elfogyasztása lefekvés előtt. Ezek a módszerek egy-egy stresszesebb időszakban valóban jó szolgálatot tehetnek, de ha az alvászavar rendszeresen és hosszú távon jelentkezik, szükségesség válik a háttérben álló okok felderítése.

        Az orvosi kivizsgálás során fény derülhet olyan alvásbetegségre vagy egyéb - belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai - eltérésekre, melyek kezelésével az álmatlanság is megszüntethető. Az álmatlanságot kiváltó okok felderítése után a kezelőorvos feladata annak meghatározása, hogy a kezelés a továbbiakban gyógyszeres, vagy esetleg pszichoterápiás módszerek segítségével történjen.

        A felsorolt panaszok tartós észlelésekor mindenképpen javasolt orvosi segítséget kérnünk az alvászavarok kezeléséhez:

        • Az álmatlanság a hét több, mint 4 napján jelentkezik.
        • Jelentős minőségi zavarokat okoz a nappali tevékenységben: álmosság, aluszékonyság, a szellemi teljesítőképesség romlása.
        • Az elalváshoz szükséges idő meghaladja a 30 percet.
        • Az alvást legalább három tudatosult ébredés szakítja meg.
        • Az ébredés a megszokottnál legalább egy órával korábban következik be.

        Az altatók szedéséről

        Az altató gyógyszert a lefekvés előtt kb. 1‚ 1½ órával kell bevenni, egyszerre 1, maximum 2 tablettát, kúraszerűen legfeljebb 3 hétig. A BDZ-k izomrelaxans hatása miatt alvási apnoe-ban szenvedő (pl. erősen horkoló) betegek esetében és rossz légzésfunkciók esetén is óvatosnak kell lenni az alkalmazásukkal. Hazánkban gyakori az alkoholizmus, így különösen hangsúlyozzuk, hogy az alkoholos állapotban potencírozó hatásuk miatt az altatók és nyugtatók kerülendők, a súlyos és kiszámíthatatlan együtthatásuk miatt.

        Tipp Ételek, melyek segítik a jobb alvást

        (Sleep Center - Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus)

        Módosítva: 2019.04.01 18:33, Megjelenés: 2018.02.25 05:21
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az idegbecsípődés

        Az idegbecsípődés

        Dr. Berky Zsolt

        A kiváltó ok mielőbbi megszűnésével a tünetek nyomtalanul elmúlhatnak.

        Bőrfelszíni sérülések

        Bőrfelszíni sérülések

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        A legkisebb sérülésből is lehet baj, ha nem látja el megfelelően. (x)

        Időjárás-változás, fronthatások, nyári meleg

        A testnek és a léleknek is a tavaszi, majd a nyári napsütés, a napfény, a kellemes hőmérsékleten, szerencsés esetben, a tiszta, szabad levegőn való tartózkodás, a fürdőzés, a kirándulás a legideálisabb feltöltődések egyike. Csakhogy a légköri hatások ingadozásával, a hirtelen változó hőmérséklettel, az időjárási fronthatások állandósulásával, a globális felmelegedés következményeivel nagy tehernek van kitéve minden korosztály szervezete már magzati kortól.

        Szapora légzés - Hiperventilláció, tachypnoe

        Légzésünk anélkül működik, hogy gondolni kellene a lélegzetvételre, nem tudatosan irányítjuk. Egy felnőtt ember 12-15-ször vesz levegőt egy perc alatt, ha ennél többször, akkor azt orvosi szakkifejezéssel élve tachypnoénak nevezzük. A tachypnoét el kell különítenünk a hiperventillációtól, ami szintén egyfajta szapora légvétel.

        Alvászavarok gyötrik? - Tippek a nyugodt alváshoz

        Elalvás előtt a legtöbben jó éjszakát kívánnak egymásnak, ám e jó kívánság megvalósulása sokak számára csak álom. Felmérések szerint a magyar lakosság 15-30 százaléka szenved valamilyen alvászavartól, és minden második ember találkozott már élete során ezzel a problémával. Az érintettek felénél az alvászavar kezelést igényel.

        Az alvászavar sietteti az elbutulást

        Egy tanulmány szerint azoknál az idős nőknél, akik az alváshoz kapcsolódó légzési rendellenességben szenvednek, nagyobb a kockázata a gondolkodásbeli és memóriazavar kialakulásának - számolt be a Medheadlines portál.

        Testi betegségek, melyek alvászavarral járhatnak

        Az alvászavar jelentkezhet helytelen életmódbeli tényezők következményeként, illetve kísérhet bizonyos pszichés kórképeket. Ám hátterében testi betegségek is állhatnak, cikkünkben ez utóbbiakkal foglalkozunk részletesen.

        Pszichés betegségek, melyek alvászavarral járhatnak

        Alvászavart bizonyos életmódbeli tényezők is okozhatnak, így például pszichoszociális problémák (munkahelyi, magánéleti stressz), váltott műszakos munka, nem megfelelő alváskörnyezet, rossz szokások (pl. kiadós étkezés elalvás előtt, rendszertelen alvás), stb.. Alvászavar azonban számos betegség velejárója is lehet, így különféle testi és pszichés kórképeké. Melyek a leggyakoribb háttérben álló pszichés betegségek?

        Az alvás fázisai

        Az alvás az ember életétől elválaszthatatlan folyamat, melynek zavarai jelentősen rontják az életminőséget, negatívan befolyásolják a társas kapcsolatokat, a munkabírást.

        "Évek óta nem alszik a férjem - Mi lesz?"

        "Férjem 29 éves és már legalább 6-7 éve nem aludt. Nem tudja mi az, hogy álmodni valamit! Nagyon kétségbe vagyok esve, mert attól félek, hogy egyszer a szervezete felmondja a szolgálatot!" A WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA