Az alváshiány fokozza a szívinfarktus és a szívelégtelenség kockázatát

WEBBeteg összeállítás
lektorálta: Dr. Jóna Angelika frissítve:

Azoknál, akik túl keveset alszanak vagy az alvásuk minősége nem megfelelő, és ezért szenvednek alváshiányban, szignifikánsan nagyobb a szívelégetelenség, a szívroham és a stroke kialakulásának kockázata. A veszély elsősorban a nőket és a magas vérnyomással élőket érinti.

Számos tanulmány alátámasztotta, hogy az alvásproblémák tartós fennállása szorosan összefügg a szív-érrendszeri betegségekkel. Az éjszakánként hét óránál kevesebb alvás, illetve a rendszeres éjszakai felébredés növelheti a stroke, a szívelégtelenség és a szívinfarktus jövőbeli kockázatát.

Napi hét óra alvás alatt fokozódik a szívbetegségek kockázata

A Circulation című folyóiratban megjelent legfrissebb vizsgálatban a kutatók 2964, 42 és 52 év közötti nő alvási szokásait és egészségi állapotát értékelték. A résztvevők premenopauzában vagy a menopauza korai szakaszában voltak, nem álltak hormonterápia alatt, és a vizsgálati időszak kezdetén nem volt fennálló szívbetegségük sem. Ezt követően 22 éven át követték a felméréstben részt vevők egészségi állapotának alakulását.

A kutatók megállapították, hogy azoknál, akiknek tartós alvászavarban szenvednek, és napi 7 óra alatt volt az alvásidejük, magasabb volt a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata a későbbi években. Azoknál az egyéneknél, akiknek tartósan erős alvászavarral küzdenek, és éjjelente kevesebb, mint 5 órát aludtak, 75%-kal magasabb volt a szívbetegség kockázata (más kockázati tényezőkkel korrigálva is). Napi 7 óránál kevesebb alvás tehát kisebb mértékben, 5 óránál kevesebb pedig már drasztikusan növeli alváshiánnyal összefüggő szívbetegségek rizikóját.

Hasonló eredményekre jutottak korábbi kutatások is. A londoni Warwick és College Egyetem 4600 férfi és nő adatain alapuló vizsgálata szerint ugyancsak napi 7 óránál kevesebb alvás esetén fokozódik a szív- és érrendszeri megbetegedések, így a szívinfarktus vagy a stroke rizikója. A vizsgálat megállapította azt is, hogy különösen a nők reagálnak érzékenyen az alváshiányos állapotra, míg a férfiak esetében kevésbé volt jelentős a különbség.

Mekkora a kockázatnövekedés?

A Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem kutatói 52 610 alvászavarral küzdő, 20 és 89 év közötti nő és férfi adatait dolgozták fel, majd 11 éven keresztül követték a páciensek további sorsát. A kutatás során a résztvevőktől azt kérdezték, nehezen alszanak-e el, vannak-e alvási problémáik, illetve, hogy az éjszakai alvás után kipihenten ébrednek-e.

A megfigyelési időszak alatt 2368 résztvevő kapott szívinfarktust. A statisztikai elemzés azt mutatta, hogy aki a megelőző hónapban szinte soha nem tudott altató nélkül elaludni, az 45 százalékkal volt esélyesebb a szívinfarktusra. A nyugtalanul alvók szívrohamkockázata 30 százalékkal volt nagyobb, a reggelenként fáradtan ébredők rizikója pedig 27 százalékkal haladta meg az átlagnépességét. Minél többféle alvászavarral küzd a páciens, annál nagyobb esélye volt az infarktus bekövetkezésének.

Az European Heart Journal szaklapban közzétett tanulmányukban a norvég kutatók kimutatták továbbá, hogy azoknál, akiknek problémájuk van az elalvással vagy a folyamatos alvással, háromszorosára nő a szívelégtelenség kockázata azokhoz képest, akiknek nincs alvászavaruk. A szívelégtelenség lényege, hogy a szívből percenként pumpált vér mennyisége elégtelen a test normális oxigén- és tápanyagszükségletének biztosítására. A kockázat kisebb mértékben fennáll azoknál is, akik úgy nyilatkoztak, hogy nem tudják teljesen kipihenni magukat.

A tudományos értékelés során figyelembe vették az életkort, a családi körülményeket, az iskolázottságot, a vérnyomást és a testsúlyt, az esetleges cukorbetegséget, a testmozgást, sőt még azt is, hogy a vizsgált személy váltóműszakban dolgozott-e. Az összefüggés fennáll ezen változók kiszűrésével is.

Hogyan árt a rossz alvás a szívnek?

A rossz alvásminőség és a szívbetegségek összefüggésének mechanizmusára több magyarázatázat is született.

Egyrészt az alváshiánnyal összefügg a magas vérnyomás és az inzulinrezisztencia fokozott előfordulásával, és mindkettő a szívbetegségek kockázati tényezője. Emellett sok alvászavarban szenvedő embernek alvási apnoéja is van, az alvás közbeni légzészavar pedig ismert módon egyszerre vezet az éjszakai ébredésekhez, valamint a fellépő oxigénhiány miatt a szívbetegségek emelkedett kockázatához.

Más tanulmány az alvással mennyisége és a vérben található, gyulladásra utaló markerek közötti összefüggéseket kutatta. A vizsgálat során a napi nyolc órát alvó nők vérében jóval kevesebb interleukin-6 nevű anyagot mutattak ki, ezzel szemben a csak egy órával kevesebbet alvók szervezetében már aránytalanul nagynak bizonyult az interleukin-6 koncentrációja. A napi mindössze öt órát alvók vérmintáiban emellett a gyulladásra utaló c-reaktív protein (CRP) is jelentős mennyiségben volt jelen.

A norvég Lars E. Laugsand egyik lehetséges magyarázata szerint az alváshiány hatására a szervezet stresszhormonokat bocsát ki, ezek vannak negatív hatással a szívre. További kutatások szükségesek azonban annak kiderítésére, hogy valóban közvetlenül az alváshiány váltja-e ki a szívbetegségeket, vagy az összefüggés jóval bonyolultabb.

Magas vérnyomással élők és szívbetegek veszélyben

Kutatások szólnak amellett is, hogy az elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű alvás nem csak a szívelégtelenség és a szívinfarktus megelőzése miatt fontos, hanem a beteg életkilátásai szempontjából már fennálló szívbetegség esetén is.

Különösen a magas vérnyomással élőknek kell figyelmet fordítaniuk alvásukra, hiszen a hipertónia eleve számos veszélyes szív-érrendszeri betegség kockázati tényezője. Japán kutatók szerint a 7,5 óránál kevesebb alvás 33 százalékkal növeli a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát a magas vérnyomással élők (közülük is elsősorban az idősebb betegek) esetében. Beszámolójuk a Journal of the American Medical Association's Archives of Internal Medicine című amerikai orvosi folyóiratban jelent meg.

Az orvosok 1255 magas vérnyomású személyt vizsgáltak átlagosan 50 hónapon át, ezalatt összesen 99 szív- és érrendszeri incidenst (szívinfarktus, stroke) tapasztaltak. A kutatók megállapították, hogy azoknál, akik napi 7,5 óránál kevesebbet aludtak, az incidens előfordulási aránya 2,4 százalék volt egy betegre és egy évre vetítve. Akik ennél többet aludtak, azoknál az arány csak 1,8 százalék volt. Ugyancsak gyakoribb volt a szív- és érrendszeri incidens azoknál, akiknek éjszaka magasabb a vérnyomásuk.

Az alváshiányt a szívbetegségek mellett több más betegséggel és állapottal (magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, depresszió) is összefüggésbe hozták.

Lásd még

WEBBeteg összeállítás - MTI, Healthline, WEBBeteg (K. J., fordító, lektorálta Dr. Jóna Angelika)

Cikkajánló

Kalciumszükséglet
Kalciumszükséglet

Milyen természetes forrásai vannak?

Magzatmozgások
Magzatmozgások

Mikor és mennyi a normális?

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Antalffy Katalin Anita
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.