A major depresszióval együtt járó betegségek

Dr. Pálvölgyi Rita
szerző: Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta - WEBBeteg
frissítve:

Pszichiátriai betegségek - így a major depresszió is - gyakran járnak együtt más, akár testi (szomatikus), akár pszichiátriai kórképekkel. Ez a komorbiditás. Előfordul, hogy két betegség csak véletlenszerűen jelentkezik egyszerre, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a ritkább lehetőség.

A társbetegségek felléphetnek egyidejűleg, de időben akár jelentősen eltolódva is. Az esetek többségében az egyes betegségek kölcsönösen hatnak egymásra, befolyással vannak a társbetegség időtartamára, lefolyására, annak terápiás lehetőségeire.

A pszichés és testi betegségek

Major depresszió és cukorbetegség (diabétesz mellitusz)

A depresszió előfordulása diabéteszes páciensekben háromszor gyakoribb, mint az átlag lakosság körében. Ma úgy látjuk, hogy a depresszió és a cukorbetegség kölcsönösen hatnak egymásra. A depresszió hajlamosít a diabétesz kialakulására, egy kutatás adatai szerint 60%-kal növelve annak esélyét. A cukorbetegség fennállása pedig hajlamosít depresszió megjelenésére.

Egyes elméletek a cukorbetegség krónikus jellegéből fakadó tartós stresszre, az életminőség ezzel járó romlására hívják fel a figyelmet. Ezek a hatások hosszú távon depresszió kialakulását okozhatják.

Más elméletek szerint a depresszió megjelenése az elsődleges, ami bizonyos biokémiai folyamatokon keresztül vezet az inzulinrezisztencia, majd a diabétesz megjelenéséhez.

Kardiovaszkuláris betegségek és depresszió

E két betegségcsoport vezető megbetegedési és halálokként szerepel a modern társadalmakban. A depresszió - mint ahogy a tartós stressz és a szorongás is - a kardiovaszkuláris betegségek rizikófaktorának tekinthető. Jelentős mértékben közrejátszik a magas vérnyomás, az érszűkület, a stroke, a miokardiális infarktus kialakulásában. A két betegségcsoport esetén közös biológiai alapot feltételeznek, mely hajlamosít ezek együttes fellépésére. A szerotonin a központi idegrendszerben a hangulati életet, szorongásszintet szabályozza (más, hasonló transzmitter anyagokkal együtt). A periférián, a véráramban pedig a trombociták működésére - ezeken keresztül az érrendszeri megbetegedésekre - hat. A szerotonin tehát a pszichés és szomatikus betegségek komorbiditásának egyik központi szereplője.

Régi tapasztalat - és szintén a komorbid betegségek meglétét igazolja -, hogy különböző személyiségtípushoz eltérő érrendszeri betegségek társulhatnak.

Depresszió és daganatos betegségek

Depresszió és daganatos betegségek kölcsönösen hatnak egymásra. A rosszindulatú betegségek súlyos terhet jelentenek a páciensre, lelki és testi szinten egyaránt. Daganatos betegségekben sokkal gyakoribb a depresszió megjelenése, mint az átlag népességben. A depresszió megléte rontja a túlélési esélyeket daganatos betegségekben. Másrészről depressziós betegekben szintén magasabb arányban tapasztalták a daganatos betegségek megjelenését.

Ez is érdekelheti

A demenciák és depresszió

A demencia organikus neurológiai betegség. Tünetei részben a kognitív működést érintik, mint a memória, figyelmi funkciók, koncentrációs képesség, pszichés tempó, stb. Emellett az esetek többségében megjelennek a depresszióra jellemző pszichés tünetek is. Az örömképesség elvesztése (anhedónia), az akarati és érzelmi élet hanyatlása, az érdeklődés visszavonása a külvilágról tipikus depressziós tünetek.

Ezt olvasta már? Depresszió: Az örömtelenség (anhedónia) kezelése

Gyulladásos folyamatok

A gyulladásos folyamatok szintén biológiai bázisát jelenthetik a komorbid mentális és testi betegségeknek.

Metabolikus szindróma

A metabolikus szindróma magas vérnyomással, elhízással, inzulinrezisztenciával, az LDL-koleszterin-szint és a vérzsírok emelkedésével jár. Ez szomatikus szinten érrendszeri problémákhoz, szívbetegséghez, diabétesz, pajzsmirigybetegség kialakulásához vezethet. Komorbid betegségként pedig megjelenhetnek a pajzsmirigy alulműködésének mentális tünetei és a depresszió.

COVID-19

Komorbiditást igazolt a COVID-19 betegség és a pszichiátriai kórképek között egy friss vizsgálat: ismert pszichés betegségben szenvedők között nagyobb a koronavírus-fertőzés gyakorisága, míg a COVID-19-betegek között nagyobb az új pszichés betegségek kialakulásának kockázata, mint az átlagpopulációban.

A Lancet Psychiatry folyóiratban publikált tanulmányban több mint 62 ezer COVID-19-beteg kórtörténetét hasonlították össze más, akut betegséggel diagnosztizáltakéval, és azt tapasztalták, hogy COVID-19 lezajlása után duplájára emelkedett az új pszichiátriai diagnózisok száma az újonnan igazolt testi betegségekhez képest. A leggyakoribb diagnózisok a szorongás, depresszió és az alvászavarok voltak.

Azok között, akiknél korábban már felállítottak pszichiátriai diagnózist, 65%-kal magasabb volt a COVID-19 diagnózisának előfordulása, mint azok körében, akiknek nem volt pszichiátriai alapbetegsége.

Mindezek alapján a kutatók a pszichiátriai kórelőzményt a COVID-19 önálló rizikófaktorának tekintik.

Hosszú távon várható, hogy a COVID-19-en átesett paciensek egy részénél poszttraumás stressz szindróma (PTSD) tünetei alakulnak ki.

Ez is érdekelheti Együttélés a traumával: Hogyan lehet megbirkózni az emlékbetörésekkel?

A depresszió és más pszichés betegségek

Depresszió és pszichiátriai betegségek komorbiditása nehezebben vizsgálható, mert a tünetek gyakran összefolynak, atípusosak, változékonyak.

Depresszió és szorongásos betegségek

Depresszió és szorongásos betegségek komorbiditásának különböző megnyilvánulási formáját tapasztalhatjuk. Ha egyszerre jelentkeznek, de egyik tünetegyüttes sem domináns a másikhoz képest, akkor „kevert szorongásos és depressziós zavar”-ról beszélünk (BNO 4120).

Elhúzódó szorongásos betegségek (pánikbetegség, agorafóbia, kényszerbetegség, generalizált szorongás, szociális fóbia, poszttraumás stressz zavar) tartós fennállása másodlagosan vezethet depresszióhoz a megküzdő mechanizmusok (coping) gyengülésekor. Ilyenkor különösen fontos az alapbetegség felismerése, kezelése, de a legjobb természetesen az lenne, ha erre sor kerülne már a depresszió jelentkezése előtt.

A major depressziónak a szorongás meghatározó tünete lehet.

Depresszió és szenvedélybetegség

A depresszió 20-25%-ban szövődik alkohol- és drogfüggőséggel. A szerhasználat rövid távon enyhít a megterhelő tüneteken. Gyakran tapasztaljuk, hogy mikorra a páciens kezelésbe kerül, már a szenvedélybetegség tünetei a meghatározóak, elfedik az alapbetegséget. Az alkohol- és kábítószer-fogyasztásról történő leálláskor ismét előtérbe kerülnek a depresszió tünetei. Mindkét betegséget kezeljük.

Elvonásos tünetegyüttes megjelenése esetén – az ismert fizikai és mentális tünetek részeként – a depresszió is megjelenik.

Depresszió és személyiségzavarok

Depresszió és személyiségzavarok 10-15%-ban társulnak egymással.

Egyes személyiségzavaroknak a depresszió meghatározó tünete. Más esetben a szociális alkalmazkodás, a magánélet, a szakmai életút kudarcai vezetnek depresszív állapothoz, ezzel tovább rontva a kilátásokat és a javulás esélyeit.

Skizofrénia is társulhat hangulati zavarokkal. A két tünet együttes egyidejű fennállásakor skizoaffektív zavarról beszélünk. Ez esetben a skizofrén jellemzők mellett mániás és depressziós ciklusok váltakoznak. A skizofréniát másodlagosan is követheti major depresszió.

Fontos mielőbb elkezdeni a kezelést!

Minden felsorolt esetben fontos, hogy a betegség felismerése és a kezelésbe vétel minél korábban megtörténjen, hiszen a társbetegségek kölcsönösen negatívan hatnak egymásra, és a kor előrehaladtával romlanak a gyógyulás esélyei.

Időskorban a komorbid betegségek egyre gyakrabban fordulnak elő. A kezelést megnehezíti, hogy a tünetek elfedik egymást. Emellett a gyógyszer-interakciókkal is számolni kell, melyek beszűkítik a választható szerek számát. Számolni kell azzal, hogy a gyógyszerek lebomlása lassabb lehet, ezért óvatosan, alacsony adagokkal szabad csak kezdeni a kezelést.

Kapcsolódó

Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeutaForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta

Cikkajánló

A depresszióról részletesen

Dr. Zsuga Judit, pszichoterapeuta
Depresszió
A depresszió mára gyakori betegséggé vált, amely világszerte legalább 300 millió embert érint. Kezeletlen esetben a depresszió egy lefelé menő spirált eredményezhet, amely végén a rokkantság, az önellátási képtelenség, sőt akár az öngyilkosság is állhat.
Endometriózis
Endometriózis

A mozgás- és manuálterápia szerepe.

Lázcsillapítási módszerek
Lázcsillapítási módszerek

Mi a teendő láz esetén?

WEBBeteg - Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
WEBBeteg - Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.