Pszichés betegségek komorbiditása más betegségekkel
frissítve:
A komorbiditás kutatása a múlt század második felében vette kezdetét. Komorbiditásról beszélünk, ha egynél több specifikus betegség áll fenn egy betegben egy meghatározott időszak alatt. /Feinstein 1970/
Egyrészt a komorbiditás jelentkezhet pszichiátriai betegségek kapcsán. Másrészt a pszichiátriai betegségek gyakran társulnak más, szomatikus betegségekkel.
A felmérések szerint a felnőtt lakosság 60%-a szenved valamilyen testi betegségben. Az érintettek 30%-ánál valamilyen pszichiátriai zavar is kimutatható. A teljes népesség negyede szenved valamilyen mentális betegségben, közöttük 68%, akiknél testi betegség is diagnosztizálható.
A betegségek együtt járásának – komorbiditásának – felismerése körültekintést, alapos vizsgálatot igényel. Ennek hiányában a társbetegség megléte diagnosztizálatlan, kezeletlen maradhat, teret nyitva a késői szövődmények, újabb betegségek megjelenéséhez.
A társbetegségek jelentkezhetnek egyidejűleg, de időben akár jelentősen eltolódva is felléphetnek. Előfordul, hogy két betegség csupán véletlenszerűen jelentkezik egyszerre, de ez a ritkább lehetőség. Az esetek nagyobb részében az egyes betegségek kölcsönösen hatnak egymásra, befolyással vannak a komorbid betegség időtartamára, lefolyására, annak terápiás lehetőségeire.
Mi lehet az oka a betegségek együtt jelentkezésének?
A közelmúlt kutatásai, vizsgálati eredményei pedig azt mutatják, hogy a komorbid betegségekkel gyakran kimutatható egy közös biológiai alap, amely az együtt járó betegségek bázisát képezi. Ez a biológiai alap genetikai és környezeti faktorokat is magában foglal. Az örökletes hajlamosító tényezők és az életút folyamán jelentkező környezeti hatások együttesen válnak a mentális és testi betegségek okozójává.
A környezeti tényezők lehetnek függetlenek az egyéntől, pl. genetikai tényezők, természeti katasztrófák, társadalmi traumák, balesetek, fertőzések, stb. Vannak azonban olyanok, melyekre közvetlen hatással lehetünk, pl. életmód, táplálkozás, fizikai aktivitás, stressz mértéke.
Egy adott inger különböző módon és mértékben hat az egyes emberekre. Az eltérő hatást több ok magyarázhatja. A személyiségtípus, a pszichés és biológiai érzékenység (vulnerábilitás), a megelőző traumák, az életmód, a stressz mértéke, az aktuális lelki állapot, stb. Ha a megküzdő (coping) mechanizmusok megfelelően működnek, kisebb a valószínűsége akár pszichés, akár testi betegség fellépésének.
A stressz önmagában is súlyos rizikófaktornak tekinthető. Központi idegrendszeri hatásai pszichés megbetegedéseket okoznak, perifériás hatásai a hipofízis-hipothalamus-mellékvesekéreg tengelyen keresztül az immunrendszert, endokrin működést és az autonóm rendszereket károsítva vezetnek szomatikus betegségek megjelenéséhez.
Tovább
- A depresszió kezelése
- Relaxációval a szorongás és a stressz ellen
- Relaxáció a hétköznapokban - Az autogén tréning módszere és alkalmazása
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta
