• Betegségek, melyek demenciát okozhatnak

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos

        A demenciát egy kis százalékban olyan ritkábban előforduló agyi megbetegedések okozzák, mint a Pick-betegség, a Lewy-testes betegség, a Huntington-kór vagy az ismertebbnek és gyakoribbnak mondható Parkinson-kór.

        A téma cikkei

        6/1 Demenciát okozó ritkább kórképek
        6/2 A vaszkuláris demencia
        6/3 Hipertónia és demencia
        6/4 Hogyan előzhető meg a demencia kialakulása?
        6/5 A demencia háttere
        6/6 Demencia-teszt

        A Pick-betegség egy az Alzheimer-kórra nagyon hasonlító, ritka kórkép. Abban tér el a sokak által ismert demenciaformától, hogy az agynak csak egy körülírt részét érinti és a beteg állapota gyorsan romlik. Az érintett agyterületből vett szövettani mintát mikroszkóppal vizsgálva jellegzetes duzzadt, ballonszerű, zárványokat tartalmazó úgynevezett Pick-sejteket tudnak kimutatni az orvosok.

        Tekintettel arra, hogy jellemzően az úgynevezett frontális vagy homloklebenyt, illetve a temporális vagy halántéki lebenyt érinti, fronto-temporális demenciának is nevezik. A legszembetűnőbb lelet a személyiségváltozás, a kritikátlan viselkedés, a gátlások megszűnése.

        Emellett említendő még az apátia, az emlékezetzavar és a személyes higiéné elhanyagolása. A beszédkészség is károsodik: egy jellegzetes beszédzavar, az úgynevezett perszeveráció (vég nélküli szóismétlés) jellemző a Pick-kórban szenvedő betegekre.

        Hirdetés

        A kórlefolyás 5-10 éves időtartamú, gyakori a családi halmozódás, vagyis ha valakinek a szülei, nagyszülei hasonló betegségben szenvedtek, akkor az adott személynél is nagyobb az esély a kialakulására. Specifikus gyógyszerelése nincs.

        A demencia háttere

        A demencia szót sokan az időskori elbutulással azonosítják. Legtöbbeknek egyetlen betegség jut eszükbe e szó hallatán, az Alzheimer-kór. Pedig érdemes tudni, hogy számos más oka is lehet a demencia kialakulásának. A betegség hátteréről, valamint a vaszkuláris demenciáról itt olvashat bővebben.

        A Lewy-testes demencia

        A Lewy-testes demencia nevét onnan kapta, hogy fennállásakor az idegsejtekben kóros, gömbölyű struktúrák, ún. Lewy-testek figyelhetőek meg. Ilyenek Parkinson-kórban is előfordulnak, azonban ebben a kórképben csak az agy egy részén találhatóak, míg Lewy-testes demenciában az agy minden területén fellelhetőek. E mellett az agy alsó-hátsó része, az úgynevezett agytörzs is károsodik. A betegségnek ez a formája férfiakban gyakoribb.

        A tünetek nagymértékben hasonlítanak az Alzheimer-kórban tapasztaltakhoz. Fontos különbség azonban, hogy a Lewy-testes demenciában szenvedők hajlamosabbak hallucinációkra. Ezek rendszerint részletgazdag vizuális hallucinációk.

        Szembetűnő az is, hogy a betegség korai szakaszában a szellemi működés napról-napra, vagy akár óráról-órára drámai mértékben romlik: míg egyik nap a beteg összefüggő társalgásra képes, addig másnap figyelmetlen, kába, majdhogynem néma lehet.

        A hozzátartozók az állapot gyakori és véletlenszerű hullámzása miatt gyakran hiszik azt, hogy az érintett csak tetteti a tüneteket.

        A betegek mozgása is jellegzetes: A Parkinson-kóros betegekhez hasonlóan lassan, nehezen mozognak, járás közben előredőlnek, csoszognak. Fontos tudni arról, hogy ez a betegcsoport az antipszichotikumokra fokozottan érzékeny lehet, ezért ilyen jellegű készítmények adása kerülendő, vagy óvatosságot igényel.

        A panaszok kezdetétől a várható élettartam 6-12 év. A Lewy-testes demenciának nincs specifikus kezelése, de az Alzheimer-kórban használt szerek kedvezőek lehetnek.

        Szekunder formák és egyéb ritka demenciák

        Számos krónikus betegség (pl. tumor, cukorbetegség stb.), fertőző betegség vagy egyéb kórkép és kórós állapot vezethet demencia kialakulásához. A más betegség következtében kialakuló szellemi hanyatlást nevezzük szekunder demenciáknak Ilyen betegség például a Kreutzfeld-Jakob-kór, az AIDS, vagy az úgynevezett hidrokefalusz. Szintén szellemi hanyatláshoz vezet a gyakori fejtrauma, koponyasérülés is.

        Creutzfeldt-Jakob kór. A Creutzfeldt-Jakob-kór egy az agyat érintő, ritka, halálos kimenetelű betegség, amely emlékezetromlással, a viselkedés megváltozásával, később gyors szellemi hanyatlással jár. A beteg végtagjai elgyengülnek, végül kómába esik és meghal.

        A Creutzfeldt-Jakob-kór egy prion által okozott fertőző betegség. Az általa okozott demencia gyorsan súlyosbodik, és rövid idő, akár egyetlen év alatt halálhoz vezet. A kórképnek ma még nincs hatékony gyógymódja.

        Bővebben A prionbetegségekről

        HIV. A HIV vírus is megtámadja az agyat, ami szintén a beteg szellemi hanyatlásához vezet. A betegség egy lassan, alig észrevehetően súlyosbodó demenciát idéz elő. A beteg gondolkodása és mozgása lelassul, beszéde zavarttá válik, koncentrálni nem képes.  Ha a HIV-fertőzést kezelik, az gyakran a demenciában is nagyon látványos javulást eredményez.

        Demencia pugilisztika. Ismételt fejsérülések következményeként (például bokszolóknál) a demenciának egy ritka formája, az úgynevezett demencia pugilisztika (krónikus progresszív traumatikus enkefalopátia) alakulhat ki. A tünetek gyakran a Parkinson-kórra emlékeztetnek.

        Hidrokefalusz (vízfejűség). A fejsérülések következtében néhány betegben kialakulhat az ún. normál nyomású hidrokefalusz is, mely önmagában is demenciához vezethet. A normál nyomású hidrokefalusz (vízfejűség) akkor jön létre, amikor az agyvíz (liquor) felhalmozódik. Mivel a csontos koponya nem képes a tágulásra, ezért a felhalmozódó folyadék nyomja az agyállományt. Ennek következtében egy összetett tünet-együttes jön létre, amelynek a demencián túl vizelet-inkontinencia (akaratlan vizeletcsepegés) és járászavar is része lehet.

        A hidrokefalusz kialakulhat subarachnoidealis vérzés, fejsérülés vagy meningitist (agyhártyagyulladás) követően, de a legtöbb esetben a kialakulás oka ismeretlen. Az állapot kezelése idegsebészeti beavatkozást jelent, melynek során az agyvizet az agyból egy úgynevezett shunt segítségével elvezetik.

        Korsakoff-szindróma. Végezetül szólni kell az alkoholizmussal kapcsolatos demenciáról, a Korsakoff-szindrómáról. A tartós, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, különösen, ha a táplálkozásból hiányzik a tiamin (B1-vitamin), maradandó agysérüléshez vezethet.

        Az agy azon részei vannak leginkább sérülésnek kitéve, amelyeket a memóriáért, az ítélőképességért, valamint a viselkedéskontrollra használunk. Ha az egyén nem iszik többé alkoholt, akkor némi javulás állhat be a szellemi képességekben.

        Az áldemencia

        Fontos még említést tenni a pszichiátriai betegségek közül a depresszióról, mely ún. pszeudodemenciához ("áldemencia") vezethet. Antidepresszáns gyógyszerek hatására a demencia tünetei megszűnhetnek. Az orvosoknak segít az elkülönítésben az, hogy a depressziós beteg szellemi hanyatlása hirtelen kezdődik, valamint a fennálló kedélyzavar és a szorongás fennállása is a depresszió mellett szó.

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos

        Módosítva: 2020.01.02 09:36, Megjelenés: 2017.12.10 09:30
      • Cikkajánló

        COVID-19

        COVID-19

        Semmelweis Egyetem

        Hazamehetett az első, magyar gyártású remdesivirrel kezelt beteg.

        Helyes orrfújás

        Helyes orrfújás

        Dr. Árki Ildikó

        A kicsik még nem tudják kifújni az orrukat. Tanítsuk meg nekik, hogyan kell!

        Demencia és étkezés: megoldások táplálkozási nehézségek esetére

        A szellemi leépülés előrehaladásával egyre nagyobb gondot jelent a betegek táplálása. Az agyban található idegsejtek károsodásával elvész az evőeszközök használatához szükséges motoros koordináció, csökken az étvágy, majd a nyelési folyamatok zavara miatt egyre nehezebb lesz a betegek táplálása, ami rengeteg odafigyelést és türelmet igényel a hozzátartozóktól és az ápoló személyzettől.

        Sétával az elbutulás ellen

        A Neurology című orvosi hetilapban megjelent tanulmány azt bizonyítja, hogy a különféle fizikai gyakorlatok segítenek elodázni néhány időskori, testben és mentális képességekben bekövetkező leépülési folyamat kialakulását.

        Mit tehet memóriaromlás esetén?

        Ha a beteg vagy a hozzátartozói memóriaromlást tapasztalnak, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. Ismerje meg, hogy milyen probléma állhat még a háttérben, vagy van-e lehetőség a memóriaromlás megfékezésére!

        A demencia kivizsgálása, diagnózisa

        Ha valaki visszatérő feledékenységet tapasztal, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. A szellemi leépülés, köztük az Alzheimer-kór, a közhiedelemmel ellentétben nem természetes része az öregedésnek. Oki kivizsgálása nagyon fontos, mert a memóriazavar mögött eltérő betegségek állhatnak, amelyek kezelése is jelentősen különbözik egymástól.

        Demenciára utaló panaszokat észlel? Mutatjuk, kihez kell fordulnia

        A demencia olyan betegségcsoport, melyet a lassú, fokozatos, több funkciót is érintő mentális leépülés jellemez. Ha az idős korú beteg, vagy hozzátartozója memóriazavart, beszédlassulást, személyiségváltozást észlel, fontos időben szakemberhez fordulni, mert bár végleges gyógyulás ritkán lehetséges, de megfelelő kezelés mellett az érintettek egy részénél a folyamat visszafordítható, másoknál a szellemi hanyatlás lassítható, vagy egyes tünetek enyhíthetőek.

        Tanácsok demens betegek gondozásához

        A demens betegek ellátása komoly feladat mind a család, mind az egészségügyi és a szociális ellátórendszer, tehát a társadalom számára is. Az állapot egyénileg is változó gyorsaságú leépüléses folyamat - és itt a hangsúly a folyamat szón van. Összeszedtünk néhány hasznos tanácsot azoknak a hozzátartozóknak, akik demens beteget ápolnak.

        Demens beteg a családban: hogyan befolyásolja egy család életét?

        Egy demenciában szenvedő rokon alapvetően változtathatja meg a család életét, hiszen a beteg ápolásával járó terhek mellett a családnak azzal a ténnyel is meg kell küzdenie, hogy szeretett hozzátartozója memóriája egyre inkább hanyatlik, azaz sok dolgot elfelejt, valamint a viselkedésében és személyiségében is gyökeres változások léphetnek fel, esetleg őket sem ismeri meg.

        Alzheimer-kór - A megfelelő életmód ellensúlyozza a genetikai adottságokat

        Az egészséges életmód véd az Alzheimer-kórral szemben. De vajon vonatkozik-e ez azokra is, akiknél magasabb a demencia genetikai kockázata? Kutatók megállapítása szerint az egészséges élet megtérül - még abban az esetben is, ha génjeink kedvezőtlenebbek.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.