Mérsékelt alkoholfogyasztás: hogyan hat a vérnyomásra?

Egyesek szerint az alkohol kis mennyiségben szívvédő hatású, mások teljes elhagyására esküsznek. A valóság – mint oly sokszor – összetettebb. A legújabb kutatások szerint a vérnyomásra gyakorolt hatások tekintetében még a mértékletes alkoholfogyasztás sem feltétlenül biztonságos, különösen, ha valaki már hipertóniában szenved, vagy egyéb kardiovaszkuláris kockázati tényezővel él.

Mit nevezünk mérsékelt alkoholfogyasztásnak?

A WHO és az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) ajánlása szerint a mérsékelt alkholfogyasztás:

• nőknek napi legfeljebb 1 alkoholos egység,
• férfiaknak napi legfeljebb 2 egység az elfogadható felső határ,
• és hetente legalább 2–3 alkoholmentes napot is be kell iktatni.

1 egység alkohol = kb. 10–14 gramm etanol, ami megfelel 3 dl sörnek (5%), 1–1,5 dl bornak (12%), vagy 4 cl tömény italnak (40%).

Fontos megérteni: ezek a határok nem ajánlások, csupán azt jelzik, hogy ezen mennyiségek felett a kockázat számottevően megnő. Valójában nincs olyan mennyiség, amely teljesen kockázatmentes lenne, különösen szív-érrendszeri szempontból.

Az alkoholfogyasztás hatásai rövid és hosszú távon

Rövid távon, egy-két ital elfogyasztása után az erek enyhén kitágulhatnak, ami átmeneti vérnyomáscsökkenést okozhat. Ezért is érzik sokan, hogy az alkohol „ellazít”. Azonban ez az állapot csak néhány óráig tart, ezt követően a szervezet ellensúlyozó mechanizmusai aktiválódnak, az idegrendszeri és hormonális válaszok hatására a vérnyomás inkább emelkedik. Főként esti fogyasztás esetén gyakori ez a jelenség.

Hosszú távon a rendszeres alkoholfogyasztás:

• fokozza a szimpatikus idegrendszeri aktivitást,
• növeli a pulzusszámot és a perifériás érellenállást,
• és emeli a vérnyomást, főként a szisztolés (első) értéket.

Az alkohol emellett ronthatja az alvás minőségét, megzavarja a só- és vízháztartást, valamint hozzájárul a túlsúlyhoz, mindezek pedig tovább növelik a hipertónia kockázatát.

Alkoholfogyasztás és hipertóniarizikó: nincs biztonságos mennyiség?

2024-ben több nagy nemzetközi vizsgálat is megerősítette: az alkohol dózisfüggő módon emeli a vérnyomást, és ezzel együtt a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A Hypertension, a Lancet Public Health, valamint az Addiction Biology című szaklapokban megjelent kutatások az alábbiakat állapították meg:

• Férfiaknál már napi 1–2 ital esetén is emelkedik a vérnyomás.
• Nőknél a napi 2 egység fölötti fogyasztás esetén a kockázat gyorsabban nő, és eléri a férfiakéval megegyező szintet.
• Napi 3–4 ital esetén a hipertónia kialakulásának valószínűsége 25–35%-kal nagyobb.
• Az alkalomszerű, de nagy mennyiségű fogyasztás („nagyivás” vagy „rohamivás”) különösen veszélyes: 2 órán belül 4–5 ital elfogyasztása nagymértékű vérnyomás-emelkedést és szív-érrendszeri eseményeket provokálhat.

Ezek alapján egyre több szakmai szervezet – köztük a WHO is – a teljes absztinenciát ajánlja prevenciós céllal, nem csak függőség, hanem kardiovaszkuláris megelőzés szempontjából is.

Mit okoz az alkohol, ha már magas a vérnyomás?

A diagnosztizált hipertóniás betegek szervezete különösen érzékenyen reagál az alkoholra.

• Felerősítheti a vérnyomásingadozásokat, ezáltal csökken a kontrollált állapot stabilitása.
• Gyengítheti a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását, különösen ACE-gátlók, béta-blokkolók és diuretikumok esetén (vérnyomáscsökkentők betegtájékoztatói).
• Fokozza a magas vérnyomás szövődményei, mint stroke, szívinfarktus, szívelégtelenség és ritmuszavar kockázatát, még kontrollált vérnyomás mellett is.

Egy 2023-as európai populációs vizsgálatban azok a hipertóniás páciensek, akik rendszeresen fogyasztottak napi 2 vagy több italt, kétszer gyakrabban szenvedtek el stroke-ot, mint azok, akik absztinensek voltak.

Fokozottan veszélyeztetettek a nagyivók

A „binge drinking” – azaz az alkalmi, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás – különösen gyakori fiatal férfiaknál, de előfordul nők körében is. A definíció szerint nagyivásnak/rohamivásnak számít férfiaknál 5 vagy több egység, nőknél 4 vagy több egység alkoholos ital elfogyasztása két órán belül.

Dél-koreai kutatások szerint az ilyen epizodikus fogyasztás akár négyszeresére növeli a szív- és érrendszeri halálozást magas vérnyomásos férfiaknál. A hatás még rosszabb, ha a vérnyomás egyébként is a veszélyesen magas tartományban van (pl. 160/100 Hgmm fölött).

Mi történik, ha valaki elhagyja az alkoholt?

A legfrissebb irányelvek (ESC, WHO, NICE) és klinikai tapasztalatok szerint már néhány hét alkoholmentesség is pozitív hatással van a vérnyomásra:

• 2–4 hét absztinencia után a szisztolés vérnyomás átlagosan 5–7 Hgmm-rel csökkenhet.
• A gyógyszerszükséglet csökkenhet.
• Jobbul a szívfrekvencia, az alvás minősége és a pulzusszabályozás.
• A triglicerid- és vércukorszint is csökkenhet.

Az életmód-orientált vérnyomáskezelés egyik leghatékonyabb pillére az alkoholfogyasztás mérséklése vagy annak teljes elhagyása.

Tévhitek: tényleg jót tesz a bor?

Sokan hivatkoznak a mediterrán diéta részeként fogyasztott vörösborra, mint szívvédő italra. Való igaz, hogy a vörösborban található polifenolok – például a rezveratrol – jótékony hatással lehetnek az érfalra. Azonban ezek a pozitív hatások elérhetők alkoholmentes forrásból is: szőlőlé, bogyós gyümölcsök, zöld tea vagy teljes értékű étrend révén.

A mai álláspont tehát az, hogy a bor egészségre gyakorolt jótékony hatása nem indokolja az alkoholfogyasztást, főként nem hipertónia esetén.

Összefoglalás – Amit érdemes megjegyezni

• Az alkohol még kis mennyiségben is emelheti a vérnyomást.
• Hipertóniásoknak célszerű kerülni vagy minimalizálni az alkoholfogyasztást.
• A vérnyomáscsökkentő kezelés hatékonyságát alkohol ronthatja.
• A „nagyivás” extrém mértékben növeli a stroke és infarktus kockázatát.
• Már néhány hét alkoholmentesség is javíthatja a vérnyomásértékeket és az általános közérzetet.

Lásd még A magas vérnyomás rizikófaktorai

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus