• A Pick-betegség

        Szerző: WEBBeteg

        A betegséget először 1892-ben Arnold Pick írta le. Demens betegek agyszöveteit elemezve az idegsejtekben nagy, kerek fehérjelerakódásokat fedezett fel, melyek az idegsejtek puffadásához és pusztulásához vezettek. Ezek a lerakódások az agy több területén is megjelennek.

        A betegség jellemzően 65 éves kor előtt jelentkezik, kialakulásának oka jelenleg nem ismert.  Az idő múlásával a tünetek fokozatosan romlanak. A betegek a panaszok megjelenését követően 2-7 év múlva hunynak el.

        Hirdetés

        A Pick-betegség elsősorban az idegsejtek pusztulásával jár, így ennek megfelelően alakulnak ki  a tünetek is.

        • A betegek gyakran passzívak, közönyösek, érdektelenek, depressziósak, vagy épp ellenkezőleg, hiperaktívak, ismételten eltévednek, kószálnak.
        • Megváltozik a társasági viselkedésük, tapintatlanok, illetlenek és gátlástalanok lesznek. Gyakran érzéketlenül, együttérzéstől és érzelmektől mentesen viselkednek.
        • Szexuálisan túlfűtöttek lesznek, a szükségesnél többet esznek és isznak.
        • A beszéd megértése és a tárgyak megnevezése nehézségekbe ütközik.
        • A beszédkésség romlik, a hangok kiejtése megnehezül, kifejezett szótalálási nehézség észlelhető.
        • Izommerevség, inkontinencia és koordinációs zavarok lépnek fel.

        Pick-betegség vagy Alzheimer-kór?

        A Pick-betegséget az alapján lehet elkülöníteni az Alzheimer-kórtól, hogy a tünetek korán jelentkeznek és a viselkedésbeli változás dominánsabb, mint a memóriazavar.

        A betegség diagnózisa jelenleg az agyról készült MRI felvételekre támaszkodik, de a Pick-testek jelenlétét csak az agyból készült szövettani minták vizsgálata során lehet kétséget kizáróan kimutatni.

        A Pick-betegség kezelése jelen pillanatban nem megoldott. Az Alzheimer-kórban használt gyógyszerek hatástalannak bizonyultak a Pick-betegség terápiájában. Jelenleg a tünetek enyhítése és a betegek ápolása a legfontosabb feladat a kórképben szenvedő betegek ellátásában. A betegség kialakulásának oka jelenleg nem ismert, éppen ezért a megelőzésére sem tudnak tanácsokat adni.

        (WEBBeteg)

        Módosítva: 2018.03.03 11:25, Megjelenés: 2018.03.03 11:25
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az arc zsibbadása

        Az arc zsibbadása

        Dr. Kerekes Éva

        Érdemes neurológushoz fordulni, aki kideríti a zsibbadás okát.

        Helyes lázmérés

        Helyes lázmérés

        Cs. K., fordító

        Cikkünkből többet megtudhat a modern lázmérési módszerekről.

        Mi okozhat még feledékenységet a demencián kívül?

        Feledékenység, koncentrálóképesség-romlás olykor-olykor bárkivel előfordulhat. Mivel azonban a háttérben nemcsak olyan okok állhatnak, mint a stressz vagy a kimerültség, hanem súlyos, akár életet veszélyeztető betegségek is, a legjobb mielőbb orvoshoz fordulni, ha memóriaromlást tapasztal.

        Aktív társasági élet lehet a demencia egyik ellenszere

        A szellemi hanyatlás, vagyis a demencia a társadalmak öregedésével egyre nagyobb problémát jelent világszerte. A demenciában szenvedő idős emberek ellátása nemcsak társadalmi szinten jelent jelentős terhet, hanem az egyes családok számára is komoly problémát okozhat az ilyen betegek ellátása.

        Alzheimer-kór: Mit tehet a betegért?

        Az Alzheimer-kór legismertebb tünete a memória fokozatos romlása, ezért a betegséget sokszor azonosítják a feledékenységgel. Fontos azonban tudni, hogy a betegség nem áll meg az emlékezőképesség elvesztésénél, hanem az élet minden területére hatással van.

        A demencia kivizsgálása, diagnózisa

        Ha valaki visszatérő feledékenységet tapasztal, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. A szellemi leépülés, köztük az Alzheimer-kór, a közhiedelemmel ellentétben nem természetes része az öregedésnek. Oki kivizsgálása nagyon fontos, mert a memóriazavar mögött eltérő betegségek állhatnak, amelyek kezelése is jelentősen különbözik egymástól.

        Alkohol, dohányzás, koleszterin és az Alzheimer-kór

        Az Alzheimer-kór jellemzően időskorban kialakuló betegség. Változik a magatartás, beszűkül a gondolkodás - hétköznapi nyelven gyakran időskori elbutulásként szokták emlegetni.

        Útmutató a demens betegek viselkedésbeli változásaihoz

        Az Alzheimer-kórt és a demencia egyéb formáit gyakran kísérik olyan kihívást jelentő viselkedésbeli változások, melyek kezelésére nem mindig vagyunk felkészülve. Úgy tűnhet, a demencia néha sokkal erőteljesebben előhozza a beteg alapvető személyiségét, máskor pedig a személyiség teljesen megváltozhat a betegség előrehaladtával.

        A vaszkuláris demencia

        Vaszkuláris (éreredetű) demenciáról beszélünk minden olyan esetben, amikor a tünetek az agyi vérellátás bármilyen okból (érelzáródás, súlyos érszűkület) bekövetkező zavara miatt alakulnak ki.

        A demencia stádiumai

        A demencia kórlefolyása függ annak típusától, ezért a megfelelő terápia szempontjából fontos beazonosítani a demencia típusát. A stádium felismerése is jelentős az adott kezelési stratégia felállításában, és a hozzátartozók életének újraszervezése szempontjából.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.