Előfordulhat a demencia a fiataloknál is?

Egyes jóslatok szerint 2050-re megduplázódhat a demenciában szenvedők száma, és akár az első helyre is kerülhetnek a halálozási listán a tünetegyüttes hátterében álló betegségek. A fiatalkori demencia olyan formája a tünetegyüttesnek, amely 65 év alatt jelentkezik és érintheti több formáját is.

Mennyire gyakori a fiatalkori demencia? Melyik típusa érinti leginkább a fiatalabb korosztályt? Erről is kérdeztük dr. Kovács Tibor neurológus szakorvost.

Nem egy konkrét betegség a demencia, hanem egy gyűjtőfogalom, tulajdonképpen egy tünetegyüttes, a panaszok hátterében pedig különböző betegségek állhatnak. Gyakran nevezzük időskori problémának, pedig létezik a fiatalkori demencia vagy korai kezdetű demencia (Early-onset dementia) is, amely olyan formája a tünetegyüttesnek, amely 65 év alatt érinti a betegeket.

Demencia fiatalkorban: gyakori vagy ritka?

A demencia mint tünetcsoport 65 év alatt 1 százaléknál kisebb arányban fordul elő, a demenciákon belül pedig 10 százalékra tehető a korai formák előfordulása.

• Korcsoporton belül általában 50 év felett gyakoribbak az ilyen esetek.
• Az ennél fiatalabb korosztályban ritkább az előfordulásuk, és leginkább családi halmozódással járnak.

Minél fiatalabb valaki, annál kisebb az esélye a demenciának – mondja dr. Kovács Tibor egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika Demencia Ambulancia neurológus szakorvosa.

Az, hogy mennyire gyakori vagy mennyire ritka, szubjektív megítélés kérdése is, hiszen minden egyes esetet komolyan kell venni és foglalkozni kell vele. Az első árulkodó jel lehet a rövid távú emlékezet károsodása, máskor a személyiség megváltozása, esetleg a beszéd nehezítettsége.

Hány éves kortól érintheti a demencia a fiatalokat?

A demencia esetében a megszerzett szellemi képesség romlásáról van szó, azaz ki kell fejlődnie az intellektusnak, hogy utána leépülésről beszélhessünk, éppen ezért nem fordulhat elő gyermekkorban, és igen ritkán jelentkezik 18 éves kor környékén.

A praxisomban a legfiatalabb beteg 26 éves volt, a szakirodalomban a genetikailag meghatározott Alzheimer-kór esetében 18 éves volt a legfiatalabb páciens. A specializált rendelésen nem számít unikálisnak, ha 30 éves beteg jelentkezik hozzánk demenciával – tudtuk meg a neurológus szakorvostól.

Sokfélék a demencia okai, tünetei

Olyan szerteágazó tünetekkel járhat, mint a memóriazavarok, a gondolkodás lassulása, az időérzék elvesztése, a tájékozódási képesség romlása.

• Memóriazavarok: nem emlékszik a beteg bizonyos részletekre, elsősorban a közelmúlt emlékeire.
• Gondolkodási nehézségek: lelassul a gondolkodás, zavarok jelentkezhetnek a beszédben, a felismerésben, a cselekvésben, a végrehajtási funkciókban.
• Tájékozódási zavar: megváltozik az időérzék, nehézséget okoz a tájékozódás.
• Változó érdeklődés: már nem köti le az addig kedvelt hobbija.
• Személyiségváltozás is kialakulhat a demencia esetében.

El kell különíteni, hogy pontosan mi áll a kognitív képességek leépülésének hátterében, hiszen ahogy már említettük, a demencia egy tünetegyüttes, az okok között pedig nagyon sokféle betegség, elváltozás, romlás állhat.

• Idősebb korban a degeneratív betegségeknél az idegsejtek pusztulása okozza a tüneteket, ebben az esetben nincs más kiváltó faktor, maga a memóriaromlás a betegség egyik fő jellemzője (a leggyakoribb degeneratív demencia az Alzheimer-kór).

• A szellemi teljesítmény romlását valamilyen betegség általi szervi károsodás vagy valamilyen egészségkárosító életmód vagy mindkettő is okozhatja.

• Vannak olyan betegségek, amikor az agy szerkezete károsodik a gondolkodásban részt vevő fontos stratégiai területen, így egyik napról a másikra megjelenhet a szellemi leépülés, a leggyakoribb ezek között az érbetegségek, stroke következtében kialakuló formák (vaszkuláris demenciák).

• Előfordulhat, hogy daganat, krónikus vérzés vagy gyulladásos betegség következtében alakulnak ki demenciára utaló tünetek.

Vannak olyan demencia formák is, amelyek a fiatalokat érintik nagyobb számban, akár már a 30-as években kialakulhatnak. Ilyen a degeneratív demenciák közül a homlok- és halántéklebeny sorvadása miatt kialakuló demencia (frontotemporális demencia - FTD), amelynek gyakorisága fiatalkorban nagyobb, mint idősebb korban (80 éves kor felett ritkábban fordul elő). Az FTD önmagában egy nagyon heterogén betegségcsoport (a kóros fehérjék felszaporodása miatt pusztulásnak indulnak az idegsejtek, emiatt zsugorodik a homlok- és a halántéklebeny).

A demencia típusok között ez a második leggyakoribb forma fiatalkori kezdet esetén. Nagyon sok altípusa létezik, számos tünettel (pl. a mozgató idegsejt pusztulása, a gondolkodás zavara, hangulatzavarok, személyiségváltozás, parkinzonizmus) járhat. Ez már nem az alapellátás feladata, progresszív ellátást igényel.

Civilizációs átok

Kell-e aggódnunk, hogy 40 éves kor környékén vagy éppen e kor alatt memóriazavar esetén később demenciával találkozunk? Az esetek többségében nincs erről szó. Érezhetem azt, hogy nem jutnak eszembe bizonyos szavak vagy elfelejtek dolgokat, de aztán később emlékezni fogok erre a momentumra. Ez jellemzően az előhívásnak és nem a tárolásnak a zavara. Amennyiben elmondja a páciens részletesen, hogy 3 héttel ezelőtt kijöttem a boltból és nem jutott eszembe, mit is kellett volna pontosan vennem, majd találkoztam a szomszéddal és vele beszélgettem, nos, ezek szerint mindenre emlékszik, csak történt egy zavar az előhívásban.

„Ha emlékszünk, hogy nem emlékszünk, akkor bizony emlékszünk.“

Dr. Kovács Tibor hozzáfűzte: ezekben az esetekben a figyelemmegosztás zavara áll a háttérben. Sok idős megáll az utcán, ha telefonál, mert nem tud egyszerre a járásra és a beszédre figyelni. A fiataloknál, leginkább a 20-as évek elején még jól működik a figyelemmegosztás, egyszerre telefonálnak, tévéznek, be van kapcsolva a laptop is, majd később romlás tapasztalható, ebben pedig nagy szerepe van a stressznek, a kialvatlanságnak, a koncentrációs képességek romlásának.

Ha hullámzó a probléma, nincs okunk aggodalomra, azonban, ha progresszív, tartósan fennállva romlik (pl. szóelőhívási probléma, megnevezési zavar esetében), akkor érdemes szakorvoshoz, neurológushoz fordulni a pontos diagnózis és kezelés érdekében.

Az elsődleges cél, hogy megtaláljuk a kiváltó okot, okokat. Aztán ez dönti el, hogy milyen kezelésre van szükség. Van rá esély, hogy tünetileg javítható vagy megszüntethető a demencia. Tünetjavító kezelés esetén a gondolkodási tünetcsoportra vagy a magatartásváltozásra fókuszálunk.

Tovább Sokat tehet a demencia megelőzése érdekében

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró
Orvos szakértő: Dr. Kovács Tibor, neurológus