Agyműködés téma

Azt tudjuk, hogy az igénytelen étkezés hosszú távon okozhat problémákat. De vajon bizonyos ételek fogyasztása tényleg okosabbá vagy stressztűrőbbé tesz bennünket?

Az encephalopathia az agy azon állapotára utal, melyben az agy normális működése átmenetileg vagy idülten károsodik. Okai igen különbözőek.

A vérkeringésünk különös kapcsolatban áll az agyunkkal. Bár az emberi agy a teljes testtömegnek átlagosan csak 4,5 százalékát teszi ki, mégis a szíven percenként áthaladó vérmennyiség 15-20 százalékára van szüksége. Ebből is látszik, hogy milyen komoly munka folyik az agyban: az emberi test és szellem szuperszámítógépéről van szó, aminek működését számos tényező - köztük a vérnyomásunk is jelentősen befolyásolja.

Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.

Az agyban lévő őssejtek a telített zsírsavaktól károsodhatnak, ami később pszichés tüneteket is eredményezhet. Figyelemzavart, reflexlassulást, de akár depressziót is okozhat.

A bőr szépségét vagy öregedését és az agy működését is a nukleáris faktor befolyásolja. Ha ez túl van aktiválva, akkor gyulladás keletkezik az agyban, ezenkívül közel 1200 gén aktiválódását indítja be, amik többek között a bőr öregedéséért is felelnek.

A vonzó megjelenéshez egy sziporkázó, eszes, vicces elme is hozzátesz. De mitől lesz valaki okos és szellemes? Egyfelől a genetika és környezeti hatások felelnek érte, természetesen az évekig tartó tanulás is befolyásolja. De a táplálkozásnak is nagy szerepe van az agy működésében. A dió mindennapi fogyasztása például nagy segítség az agyban található idegsejtek megfelelő működéséhez.

Ahhoz, hogy jól döntsön az ember és hogy képes legyen a jó döntéseket végigvinni, szükséges, hogy az agysejtek jó állapotban legyenek. Fontos tehát az agy számára elengedhetetlen B-vitaminok, omega-3, omega-6 zsírsavak fogyasztása.

Az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát térképezték fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a világon először.

Az emberi agy 80 százalékban zsírsejtekből áll, így az omega-3 zsírsav fogyasztása segítheti az agyműködést. Ezenkívül a gondolkodás serkentésében még a B-vitamin pótlásának van fontos szerepe.