Agyműködés téma

A nem kontrollált magas vérnyomás betegség nem csak a szívbetegségekben szenvedők esküdt ellensége. Egy michigan-beli tanulmány szerint a magas vérnyomással küzdők gondolkodási, döntéshozatali és emlékezési képessége gyorsabban romlik, mint a normál vérnyomásúaké.

A koronavírus-fertőzésen átesett személyeknél megnő annak valószínűsége, hogy életük későbbi szakaszában zavarok mutatkozhatnak agyuk, idegrendszerük működésében - erre utalnak egy igen kiterjedt, sok millió egyént érintő amerikai vizsgálat adatai.

Az alvás velejárója, hogy közben védtelenné válunk, mintegy kiszakadunk a környezetből. Nemcsak a mozgékonyságunk csökken, hanem agyműködésünk is jelentősen megváltozik. Dr. Bódizs Róbert (Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet) Az alvás, az idegi oszcilláció és a kogníció címmel tartott online előadást az SE Szenior Akadémia programsorozatának keretében.

A vérkeringésünk különös kapcsolatban áll az agyunkkal. Bár az emberi agy a teljes testtömegnek átlagosan csak 4,5 százalékát teszi ki, mégis a szíven percenként áthaladó vérmennyiség 15-20 százalékára van szüksége.

Azt tudjuk, hogy az igénytelen étkezés hosszú távon okozhat problémákat. De vajon bizonyos ételek fogyasztása tényleg okosabbá vagy stressztűrőbbé tesz bennünket?

Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.

Az agyban lévő őssejtek a telített zsírsavaktól károsodhatnak, ami később pszichés tüneteket is eredményezhet. Figyelemzavart, reflexlassulást, de akár depressziót is okozhat.

A bőr szépségét vagy öregedését és az agy működését is a nukleáris faktor befolyásolja. Ha ez túl van aktiválva, akkor gyulladás keletkezik az agyban, ezenkívül közel 1200 gén aktiválódását indítja be, amik többek között a bőr öregedéséért is felelnek.

A vonzó megjelenéshez egy sziporkázó, eszes, vicces elme is hozzátesz. De mitől lesz valaki okos és szellemes? Egyfelől a genetika és környezeti hatások felelnek érte, természetesen az évekig tartó tanulás is befolyásolja. De a táplálkozásnak is nagy szerepe van az agy működésében. A dió mindennapi fogyasztása például nagy segítség az agyban található idegsejtek megfelelő működéséhez.

Ahhoz, hogy jól döntsön az ember és hogy képes legyen a jó döntéseket végigvinni, szükséges, hogy az agysejtek jó állapotban legyenek. Fontos tehát az agy számára elengedhetetlen B-vitaminok, omega-3, omega-6 zsírsavak fogyasztása.

Az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát térképezték fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a világon először.

Az emberi agy 80 százalékban zsírsejtekből áll, így az omega-3 zsírsav fogyasztása segítheti az agyműködést. Ezenkívül a gondolkodás serkentésében még a B-vitamin pótlásának van fontos szerepe.

Az emberi agy amigdala nevű régiójáról szóló tanulmányokat elemezték amerikai kutatók, akik azt találták, hogy ennek a szervnek a nagysága sem különbözik számottevően a férfi és a női agyban, ezzel újabb bizonyítékát adták annak, hogy az emberi agynak nincsenek nemhez kötött különbségei.

Az étrendünknek tagadhatatlanul egészségügyi hatásai is vannak, például a szív működésére, a testtömegindexre, a diabétesz kialakulására. Amit elfogyasztunk, az az agyunk működését is befolyásolhatja; az egészségtelen táplálkozás növelheti a pszichiátriai és neurológiai problémák kialakulását, mint például a depresszió vagy a demencia, míg az egészséges étrendek megóvhatnak minket.

Az agyban a megnövekedett magnéziumszint javítja a rövid-és hosszú távú memóriát, fejleszti a tanulási képességet – legalábbis ezt tapasztalták állatkísérletek során az idősebb és fiatalabb egereknél egyaránt.

Azoknál az idősebb nőknél, akik hetente legalább 1-2 órát tornáznak, egy éven belül jelentősen javulnak a kognitív agyfunkciók – állítja egy új, kanadai tanulmány.

Brit kutatók azonosították azt az agyi területet, amely a játékszenvedéllyel függhet össze - derült ki tanulmányukból.

A "rossznyelvek" szerint a terhesség alatt a nők agyi kapacitása csökken. Amerikai kutatók azonban egy nemrég elvégzett vizsgálat eredményeire hivatkozva ellentmondanak ennek a feltételezésnek.

A mozgás, a képzettség, a nem dohányzás és a szociális aktivitás idős korban is segíti a tiszta gondolkodást - állapították meg kutatók a Neurology című szakfolyóirat júniusi számában megjelent tanulmányukban.

Először sikerült kimutatniuk kutatóknak, hogy a táplálékkal a gyomorba bevitt baktériumok hatással lehetnek az emberi agy működésére.

A gyerekkoruk óta két nyelvet használó idős emberek agya nemcsak fürgébben működik, hanem gyorsabban is tud váltani a kognitív feladatok között azokéhoz képest, akik csak egy nyelvet beszélnek - derül ki egy friss amerikai tanulmányból.

Az agykéregben működő egyik finomszabályozó rendszer egy gátló és egy serkentő átvivő anyag felszabadulását akadályozva, központi szerepet játszik a tanulási-, a memória-folyamatok szabályozásában, a szorongásos és epilepsziás kórképek kialakulásában, és a drogfüggőséghez vezető idegi plaszticitási jelenségben.

A kóros gyűjtögetők, akik nem képesek megválni semmitől, sajnálják eldobni a másnak teljesen haszontalan dolgokat is, sokszor nem látják be, hogy problémájuk van. Amerikai kutatók agyi szkenneléssel most megmutatták, hogy ezeknek az embereknek valóban eltér az agyműködésük a szokásostól.

Meglepő különbségeket tártak fel amerikai kutatók az átlagoshoz képest az emberek egy különleges csoportjának, a kiváló életrajzi memóriával rendelkezőknek az agyában és mentális folyamataiban.