• Diagnózis: Alzheimer-kór

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Az Alzheimer-kór még mindig kevéssé ismert betegségnek számít, a diagnózis felállítását általában más, hasonló tüneteket okozó betegségek kizárásával kezdik.

        Az Alzheimer-kórról

        6/1 Az Alzheimer-kór és tünetei
        6/2 Hajlamos Ön az Alzheimer-kór kialakulására?
        6/3 Az Alzheimer-kór okai
        6/4 Diagnózis: Alzheimer-kór
        6/5 Az Alzheimer-kór kezelési lehetőségei
        6/6 Megelőzhető-e az Alzheimer-kór?

        Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan egyszerű vizsgálat, ami segítségével az Alzheimer-kór egyértelműen és azonnal diagnosztizálható. Az orvosok a diagnosztikus eljárást általában azzal kezdik, hogy más, szintén memóriaromláshoz vezető betegséget és állapotot kizárnak.

        A stroke (szélütés, gutaütés) demenciát okozhat, ha a gondolkodáshoz szükséges agyi területet érint. A Parkinson-kór (egy másik degeneratív idegrendszeri betegség) ugyancsak okozhat demenciát, bár ott a mozgászavar segíti a helyes diagnózis felállítását. A depresszió szintén okozhat koncentrációs és memóriaproblémákat, de ezek inkább szubjektívek (csak a beteg érzi úgy), mint objektívek (vizsgálattal kimutathatók).

        Mindezek mellet sok idős ember szed sokféle gyógyszert, ami befolyásolhatja gondolkodásukat, memóriájukat is.

        Hirdetés

        Vizsgálati eljárások

        Az Alzheimer-kór és az egyéb, memóriazavarral járó kórállapotok elkülönítésére az alábbi vizsgálatokat végezhetik:

        Anamnézis. Az orvos nagy valószínűséggel ki fogja Önt kérdezni az általános egészségi állapotáról, a korábbi betegségeiről. Tudni akarja majd, hogy van-e valamilyen problémája a mindennapi tevékenységek elvégzésével, és amennyiben ezt megoldható, orvosa valószínűleg beszélni akar majd a család többi tagjával is, illetve barátaival, hogy további információkhoz jusson.

        Alapvető orvosi vizsgálatok. Vérvizsgálat segítségével orvosa meg fogja kísérelni, hogy a demencia más okait kizárja, így például pajzsmirigybetegséget vagy vitaminhiányt.

        A mentális állapot vizsgálata. Ezekkel a vizsgálatokkal a memória, problémamegoldó képesség, a figyelem fenntarthatósága, a számolási képesség és a beszéd vizsgálható. Az orvos a rövid- és hosszú távú memóriát vizsgálja azáltal, hogy megkérdezi, milyen nap van ma, vagy mikor volt a második világháború. A visszaemlékezési vizsgálatok során az orvos ismerős tárgyakat sorol fel, majd megkéri Önt, hogy ezeket ismételje meg azonnal, illetve öt perccel később is.

        Neuropszichológiai vizsgálatok. Néha az orvos még mélyebbre ható vizsgálatoknak is aláveti a beteget. Ez különösen fontos akkor, ha Alzheimer-kórt és más demenciát, korai stádiumban próbál meg azonosítani. Az orvos egy előre meghatározott pszichológiai vizsgálat segítségével állapítja meg, hogy a beteg szellemi képességei megfelelnek-e korának és végzettségének.

        Genetikai vizsgálat
        Jelenleg folynak a kutatások az Alzheimer-kór genetikai vizsgálatát illetően. A rendelkezésre álló vérvizsgálatok azt tudják kimutatni, hogy a betegnek van-e olyan genetikai mutációja, ami jelen ismereteink szerint az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét növeli, azonban azt nem tudják megállapítani, hogy kinél alakul ki ténylegesen a betegség.

        Agyi képalkotó vizsgálatok. Előfordulhat, hogy orvosa fontosnak tartja, hogy az agyról valamilyen képalkotó vizsgálattal szerezzen információt. Számos módon lehet ilyen képeket készíteni, ideértve a computer tomográfiás (CT) vizsgálatot, a mágneses rezonancia (MRI) vizsgálatot, illetve a pozitron emissziós tomográfiás (PET) vizsgálatot. A képalkotó vizsgálatok a tünetek alapján felállított diagnózis(ok) helyességét ellenőrzik, de folynak kísérletek abban az irányban is, hogy az agyi képeken már a tünetek jelentkezése előtt fel lehessen ismerni a betegségeket.

        A fenti módszerek segítségével az Alzheimer-kóros esetek 90 százaléka jól diagnosztizálható. Az Alzheimer betegséget minden kétséget kizáróan, csak az elhalálozás után lehet megállapítani, az agy mikroszkópos képe alapján.

        Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Módosítva: 2020.01.23 16:05, Megjelenés: 2017.11.24 18:56
      • Cikkajánló

        A köszvény

        A köszvény

        Dr. Zsuga Judit

        A köszvényes roham szinte mindig hirtelen, főleg éjszaka kezdődik.

        A hangulatjavítók

        A hangulatjavítók

        Dr. Muszil Dóra

        Nemcsak testi tüneteket okoznak, hatással vannak az érzelmi életre is.

        Az összetett munka megelőzheti az elbutulást

        Egy tanulmány szerint, melyet a Dél Floridai Egyetem öregedéstudományi tanszékén végeztek, azoknál, akiknek a munkája az átlagosnál összetettebb, jelentősen kisebb az esélye az Alzheimer- kór és demencia (időskori elbutulás) kialakulásának.

        Betegségek, melyek demenciát okozhatnak

        A demenciát egy kis százalékban olyan ritkábban előforduló agyi megbetegedések okozzák, mint a Pick-betegség, a Lewy-testes betegség, a Huntington-kór vagy az ismertebbnek és gyakoribbnak mondható Parkinson-kór.

        A demencia típusai és a várható életkilátások

        A demencia kifejezés olyan gyűjtőfogalom, amely számos szellemi leépüléssel járó kórképet foglal magába. A demencia tünetei közé általában a memóriazavar, a kommunikációs nehézségek, az ítélőképesség hanyatlása és a személyiségváltozás tartozik. A korai tünetek gyakran különösen fontosak a különböző típusú demenciák egymástól való megkülönböztetésére.

        Hogyan kapcsolódik egymáshoz a demencia és a magas vérnyomás?

        A demencia (elbutulás) egy olyan betegség, mely általában idősebb korban jelentkezik és a kor előrehaladtával nő az előfordulási gyakorisága. Hogyan függ össze a hipertóniával?

        Mikor kell demencia miatt abbahagyni az autóvezetést?

        Demencia esetén, ha a beteggel többször megesik, hogy elfelejtkezik a parkolójegyről, eltéved vagy gyakoriak a hirtelen fékezésből, koccanásból eredő kellemetlenségei, át kell gondolni, hogy szabad-e még vezetnie.

        A kolin meg is akadályozhatja az Alzheimer-kór kialakulását

        A kolin egy vízben oldódó makrotápanyag, amely hasonlóképpen hat a szervezetben, mint a B-vitaminok. Szükséges a máj és az agy megfelelő működéséhez, biztosítja az idegrendszer és az izmok egészségét, valamint fenntartja a normális anyagcserét.

        Demencia és étkezés: megoldások táplálkozási nehézségek esetére

        A szellemi leépülés előrehaladásával egyre nagyobb gondot jelent a betegek táplálása. Az agyban található idegsejtek károsodásával elvész az evőeszközök használatához szükséges motoros koordináció, csökken az étvágy, majd a nyelési folyamatok zavara miatt egyre nehezebb lesz a betegek táplálása, ami rengeteg odafigyelést és türelmet igényel a hozzátartozóktól és az ápoló személyzettől.

        Mi okozhat még feledékenységet a demencián kívül?

        Feledékenység, koncentrálóképesség-romlás olykor-olykor bárkivel előfordulhat. Mivel azonban a háttérben nemcsak olyan okok állhatnak, mint a stressz vagy a kimerültség, hanem súlyos, akár életet veszélyeztető betegségek is, a legjobb mielőbb orvoshoz fordulni, ha memóriaromlást tapasztal.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.