Diagnózis: Alzheimer-kór

szerző: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus - WEBBeteg
frissítve: 2022.01.29.

Az Alzheimer-kór még mindig kevéssé ismert betegségnek számít, a diagnózis felállítását általában más, hasonló tüneteket okozó betegségek kizárásával kezdik.

Az Alzheimer-kórról

6/1 Az Alzheimer-kór és tünetei
6/2 Hajlamos Ön az Alzheimer-kór kialakulására?
6/3 Az Alzheimer-kór okai
6/4 Diagnózis: Alzheimer-kór
6/5 Az Alzheimer-kór kezelési lehetőségei
6/6 Megelőzhető-e az Alzheimer-kór?

Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan egyszerű vizsgálat, ami segítségével az Alzheimer-kór egyértelműen és azonnal diagnosztizálható. Az orvosok a diagnosztikus eljárást általában azzal kezdik, hogy más, szintén memóriaromláshoz vezető betegséget és állapotot kizárnak.

A stroke (szélütés, gutaütés) demenciát okozhat, ha a gondolkodáshoz szükséges agyi területet érint. A Parkinson-kór (egy másik degeneratív idegrendszeri betegség) ugyancsak okozhat demenciát, bár ott a mozgászavar segíti a helyes diagnózis felállítását. A depresszió szintén okozhat koncentrációs és memóriaproblémákat, de ezek inkább szubjektívek (csak a beteg érzi úgy), mint objektívek (vizsgálattal kimutathatók).

Mindezek mellet sok idős ember szed sokféle gyógyszert, ami befolyásolhatja gondolkodásukat, memóriájukat is.

Vizsgálati eljárások

Az Alzheimer-kór és az egyéb, memóriazavarral járó kórállapotok elkülönítésére az alábbi vizsgálatokat végezhetik:

Anamnézis. Az orvos nagy valószínűséggel ki fogja Önt kérdezni az általános egészségi állapotáról, a korábbi betegségeiről. Tudni akarja majd, hogy van-e valamilyen problémája a mindennapi tevékenységek elvégzésével, és amennyiben ezt megoldható, orvosa valószínűleg beszélni akar majd a család többi tagjával is, illetve barátaival, hogy további információkhoz jusson.

Alapvető orvosi vizsgálatok. Vérvizsgálat segítségével orvosa meg fogja kísérelni, hogy a demencia más okait kizárja, így például pajzsmirigybetegséget vagy vitaminhiányt.

A mentális állapot vizsgálata. Ezekkel a vizsgálatokkal a memória, problémamegoldó képesség, a figyelem fenntarthatósága, a számolási képesség és a beszéd vizsgálható. Az orvos a rövid- és hosszú távú memóriát vizsgálja azáltal, hogy megkérdezi, milyen nap van ma, vagy mikor volt a második világháború. A visszaemlékezési vizsgálatok során az orvos ismerős tárgyakat sorol fel, majd megkéri Önt, hogy ezeket ismételje meg azonnal, illetve öt perccel később is.

Neuropszichológiai vizsgálatok. Néha az orvos még mélyebbre ható vizsgálatoknak is aláveti a beteget. Ez különösen fontos akkor, ha Alzheimer-kórt és más demenciát, korai stádiumban próbál meg azonosítani. Az orvos egy előre meghatározott pszichológiai vizsgálat segítségével állapítja meg, hogy a beteg szellemi képességei megfelelnek-e korának és végzettségének.

Genetikai vizsgálat
Jelenleg folynak a kutatások az Alzheimer-kór genetikai vizsgálatát illetően. A rendelkezésre álló vérvizsgálatok azt tudják kimutatni, hogy a betegnek van-e olyan genetikai mutációja, ami jelen ismereteink szerint az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét növeli, azonban azt nem tudják megállapítani, hogy kinél alakul ki ténylegesen a betegség.

Agyi képalkotó vizsgálatok. Előfordulhat, hogy orvosa fontosnak tartja, hogy az agyról valamilyen képalkotó vizsgálattal szerezzen információt. Számos módon lehet ilyen képeket készíteni, ideértve a computer tomográfiás (CT) vizsgálatot, a mágneses rezonancia (MRI) vizsgálatot, illetve a pozitron emissziós tomográfiás (PET) vizsgálatot. A képalkotó vizsgálatok a tünetek alapján felállított diagnózis(ok) helyességét ellenőrzik, de folynak kísérletek abban az irányban is, hogy az agyi képeken már a tünetek jelentkezése előtt fel lehessen ismerni a betegségeket.

A fenti módszerek segítségével az Alzheimer-kóros esetek 90 százaléka jól diagnosztizálható. Az Alzheimer betegséget minden kétséget kizáróan, csak az elhalálozás után lehet megállapítani, az agy mikroszkópos képe alapján.

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

Hozzászólások (2)

Cikkajánló

Alvászavar Alvászavar

Ezek a káros szokások okozhatnak alvászavart. (x)

Liposzómás C-vitamin Liposzómás C-vitamin

Az őszi-téli hónapok beköszöntével előtérbe kerül az immunerősítés. (x)

Mesterséges intelligenciával az...

Több ezer amiloidmintát találtak az ELTE kutatói az egyetemen létrehozott algoritmus és szerver, a Budapest Amiloid Prediktor segítségével. Az...

A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) mint...

Szinte felfoghatatlan, hogy egy ma gyakran használt gyógynövény 65 millió évvel ezelőtt jelent meg a Földünkön.

A Parkinson-kór szövődményei

A Parkinson-kóros betegek több mint fele idővel depressziós lesz, ám a betegséggel együtt járó szövődmények ezenkívül számos más területen is...

Mit tehet, ha hozzátartozója...

Az elmúlt években csökkent hazánkban az agyi érbetegségek okozta elhalálozás. Ennek ellenére még mindig a három leggyakoribb halálok között...

Pszichés problémák és kezelésük...

Az agyi érkatasztrófa hirtelen kialakuló állapot, ami az esetek jelentős hányadában teljes életminőség-változást von maga után. Mindez nem csupán...

Bélflóra, autizmus és...

A gyomor-bél traktus a szervezet részeként kapcsolatban van a központi idegrendszerrel, és a bélflóra változásai olyan neurológiai...

Mit tehet memóriaromlás esetén?

Ha a beteg vagy a hozzátartozói memóriaromlást tapasztalnak, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. Ismerje meg, hogy milyen...

A depresszió egyik legmostohább...

A mindennapi szóhasználatban a depresszió kifejezést leginkább akkor használjuk, ha valaki lehangolt vagy rosszkedvű. Fontos tudni azonban, hogy a...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.