• Diagnózis: Alzheimer-kór

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Az Alzheimer-kór még mindig kevéssé ismert betegségnek számít, a diagnózis felállítását általában más, hasonló tüneteket okozó betegségek kizárásával kezdik.

        Az Alzheimer-kórról

        6/1 Az Alzheimer-kór és tünetei
        6/2 Hajlamos Ön az Alzheimer-kór kialakulására?
        6/3 Az Alzheimer-kór okai
        6/4 Diagnózis: Alzheimer-kór
        6/5 Az Alzheimer-kór kezelési lehetőségei
        6/6 Megelőzhető-e az Alzheimer-kór?

        Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan egyszerű vizsgálat, ami segítségével az Alzheimer-kór egyértelműen és azonnal diagnosztizálható. Az orvosok a diagnosztikus eljárást általában azzal kezdik, hogy más, szintén memóriaromláshoz vezető betegséget és állapotot kizárnak.

        A stroke (szélütés, gutaütés) demenciát okozhat, ha a gondolkodáshoz szükséges agyi területet érint. A Parkinson-kór (egy másik degeneratív idegrendszeri betegség) ugyancsak okozhat demenciát, bár ott a mozgászavar segíti a helyes diagnózis felállítását. A depresszió szintén okozhat koncentrációs és memóriaproblémákat, de ezek inkább szubjektívek (csak a beteg érzi úgy), mint objektívek (vizsgálattal kimutathatók).

        Mindezek mellet sok idős ember szed sokféle gyógyszert, ami befolyásolhatja gondolkodásukat, memóriájukat is.

        Hirdetés

        Vizsgálati eljárások

        Az Alzheimer-kór és az egyéb, memóriazavarral járó kórállapotok elkülönítésére az alábbi vizsgálatokat végezhetik:

        Anamnézis. Az orvos nagy valószínűséggel ki fogja Önt kérdezni az általános egészségi állapotáról, a korábbi betegségeiről. Tudni akarja majd, hogy van-e valamilyen problémája a mindennapi tevékenységek elvégzésével, és amennyiben ezt megoldható, orvosa valószínűleg beszélni akar majd a család többi tagjával is, illetve barátaival, hogy további információkhoz jusson.

        Alapvető orvosi vizsgálatok. Vérvizsgálat segítségével orvosa meg fogja kísérelni, hogy a demencia más okait kizárja, így például pajzsmirigybetegséget vagy vitaminhiányt.

        A mentális állapot vizsgálata. Ezekkel a vizsgálatokkal a memória, problémamegoldó képesség, a figyelem fenntarthatósága, a számolási képesség és a beszéd vizsgálható. Az orvos a rövid- és hosszú távú memóriát vizsgálja azáltal, hogy megkérdezi, milyen nap van ma, vagy mikor volt a második világháború. A visszaemlékezési vizsgálatok során az orvos ismerős tárgyakat sorol fel, majd megkéri Önt, hogy ezeket ismételje meg azonnal, illetve öt perccel később is.

        Neuropszichológiai vizsgálatok. Néha az orvos még mélyebbre ható vizsgálatoknak is aláveti a beteget. Ez különösen fontos akkor, ha Alzheimer-kórt és más demenciát, korai stádiumban próbál meg azonosítani. Az orvos egy előre meghatározott pszichológiai vizsgálat segítségével állapítja meg, hogy a beteg szellemi képességei megfelelnek-e korának és végzettségének.

        Genetikai vizsgálat
        Jelenleg folynak a kutatások az Alzheimer-kór genetikai vizsgálatát illetően. A rendelkezésre álló vérvizsgálatok azt tudják kimutatni, hogy a betegnek van-e olyan genetikai mutációja, ami jelen ismereteink szerint az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét növeli, azonban azt nem tudják megállapítani, hogy kinél alakul ki ténylegesen a betegség.

        Agyi képalkotó vizsgálatok. Előfordulhat, hogy orvosa fontosnak tartja, hogy az agyról valamilyen képalkotó vizsgálattal szerezzen információt. Számos módon lehet ilyen képeket készíteni, ideértve a computer tomográfiás (CT) vizsgálatot, a mágneses rezonancia (MRI) vizsgálatot, illetve a pozitron emissziós tomográfiás (PET) vizsgálatot. A képalkotó vizsgálatok a tünetek alapján felállított diagnózis(ok) helyességét ellenőrzik, de folynak kísérletek abban az irányban is, hogy az agyi képeken már a tünetek jelentkezése előtt fel lehessen ismerni a betegségeket.

        A fenti módszerek segítségével az Alzheimer-kóros esetek 90 százaléka jól diagnosztizálható. Az Alzheimer betegséget minden kétséget kizáróan, csak az elhalálozás után lehet megállapítani, az agy mikroszkópos képe alapján.

        WEBBeteg logó

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Módosítva: 2019.01.22 13:05, Megjelenés: 2017.11.24 18:56
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Vitiligo

        Vitiligo

        Dr. Csuth Ágnes

        Bármely életkorban, minden rasszban kialakulhat ez a bőrbetegség.

        Bőrápolás kisokos

        Bőrápolás kisokos

        Budai Allergiaközpont

        A száraz, érzékeny bőr ápolása még nagyobb odafigyelést igényel.

        Demencia és étkezés: megoldások táplálkozási nehézségek esetére

        A szellemi leépülés előrehaladásával egyre nagyobb gondot jelent a betegek táplálása. Az agyban található idegsejtek károsodásával elvész az evőeszközök használatához szükséges motoros koordináció, csökken az étvágy, majd a nyelési folyamatok zavara miatt egyre nehezebb lesz a betegek táplálása, ami rengeteg odafigyelést és türelmet igényel a hozzátartozóktól és az ápoló személyzettől.

        A demencia kivizsgálása, diagnózisa

        Ha valaki visszatérő feledékenységet tapasztal, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. A szellemi leépülés, köztük az Alzheimer-kór, a közhiedelemmel ellentétben nem természetes része az öregedésnek. Oki kivizsgálása nagyon fontos, mert a memóriazavar mögött eltérő betegségek állhatnak, amelyek kezelése is jelentősen különbözik egymástól.

        Mi okozhat még feledékenységet a demencián kívül?

        Feledékenység, koncentrálóképesség-romlás olykor-olykor bárkivel előfordulhat. Mivel azonban a háttérben nemcsak olyan okok állhatnak, mint a stressz vagy a kimerültség, hanem súlyos, akár életet veszélyeztető betegségek is, a legjobb mielőbb orvoshoz fordulni, ha memóriaromlást tapasztal.

        Tanácsok demens betegek gondozásához

        A demens betegek ellátása komoly feladat mind a család, mind az egészségügyi és a szociális ellátórendszer, tehát a társadalom számára is. Az állapot egyénileg is változó gyorsaságú leépüléses folyamat - és itt a hangsúly a folyamat szón van. Összeszedtünk néhány hasznos tanácsot azoknak a hozzátartozóknak, akik demens beteget ápolnak.

        Aktív társasági élet lehet a demencia egyik ellenszere

        A szellemi hanyatlás, vagyis a demencia a társadalmak öregedésével egyre nagyobb problémát jelent világszerte. A demenciában szenvedő idős emberek ellátása nemcsak társadalmi szinten jelent jelentős terhet, hanem az egyes családok számára is komoly problémát okozhat az ilyen betegek ellátása.

        Útmutató a demens betegek viselkedésbeli változásaihoz

        Az Alzheimer-kórt és a demencia egyéb formáit gyakran kísérik olyan kihívást jelentő viselkedésbeli változások, melyek kezelésére nem mindig vagyunk felkészülve. Úgy tűnhet, a demencia néha sokkal erőteljesebben előhozza a beteg alapvető személyiségét, máskor pedig a személyiség teljesen megváltozhat a betegség előrehaladtával.

        Mi a demencia?

        A demencia a tévhittel ellentétben nem egy konkrét betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely olyan tüneteket foglal magába, melyek hátterében különböző betegségek állhatnak.

        A demencia stádiumai

        A demencia kórlefolyása függ annak típusától, ezért a megfelelő terápia szempontjából fontos beazonosítani a demencia típusát. A stádium felismerése is jelentős az adott kezelési stratégia felállításában, és a hozzátartozók életének újraszervezése szempontjából.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.