Pszichés problémák és kezelésük stroke után

Dr. Kerekes Éva
Szerző: WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus és Dervalics Dóra, pszichológus

Az agyi érkatasztrófa hirtelen kialakuló állapot, ami az esetek jelentős hányadában teljes életminőség-változást von maga után. Mindez nem csupán a betegek fizikai problémáit (pl. bénulás, önellátási nehézségek, beszédzavar) foglalja magába, hanem az agykárosodásnak, illetve a megváltozott életmódnak lelki vonatkozásai is vannak.

Pszichés problémák stroke után - A téma cikkei

2/1 Pszichés problémák és kezelésük stroke után
2/2 Mit tehet, ha hozzátartozója pszichés panaszokkal küzd stroke után?

Neuropszichiátriai szövődménnyel hozzávetőlegesen a stroke-on átesettek 10-35%-a küzd. Leggyakrabban szorongás, hangulatzavar, depresszió, kognitív hanyatlás, demencia figyelhető meg a betegeknél.

Post stroke depresszió (PSD)

A leggyakoribb stroke utáni komplikáció a depresszió, amely a betegek 25-50%-ánál fordul elő. Gyakorisága a stroke-ot követő első évben 30-35% körüli, vagyis minden harmadik beteget érinti. A PSD a beteg állapotának javulásával sem feltétlenül szűnik meg. A hangulatzavar összetettségénél fogva nem köthető egy adott vagy bizonyos tényezők jelenlétéhez. Hajlamosító tényezők között tartják számon a beteg nemét és életkorát, a stroke óta eltelt időt, a funkcionális károsodás mértékét, a támogatottság mértékét, a pszichiátriai kórelőzményeket és a családi anamnézist.

Oka részben a beteg helyzetének hátrányos változása, részben pedig maga a biológiai károsodás. Az agyállomány pusztulása következtében kevesebb a dopamin-, szerotonin- és noradrenalinreceptor, ami kiváltó oka lehet a depressziónak. Hozzájárulnak kialakulásához a reaktív tényezők is: számos veszteséggel szembesülnek a stroke-on átesett betegek ebben az időszakban, például a mozgásteljesítmény romlásával, rokkantsággal, afáziával és más szomatikus komplikációkkal, emellett pedig a szociális szerepek megváltozásából fakadóan folyamatos frusztrációt élnek át. A stroke-ból történő felépülés is rendkívül megterhelő lelkileg, hiszen a tehetetlenség érzése végigkíséri a beteg napjait.

A depresszió nemcsak a mindennapi életminőséget rontja, de súlyos probléma a felépülés szempontjából is, mert megnehezíti, egyes esetekben ellehetetleníti a rehabilitációt, ezáltal rontja a stroke kimenetelét. A depresszióval küzdő stroke-betegek általában hosszabb kórházi kezelésre számíthatnak, és számukra nehezebb a közösségbe történő visszailleszkedés is. Gyakrabban tapasztalható a depressziós tünetek megjelenése a bal agyféltekét érintő stroke esetében.

Magas előfordulási gyakorisága ellenére a stroke-ot követő depressziót gyakran nem ismerik fel, ezért az érintettek megfelelő kezelést sem kapnak. Ez hátrányosan befolyásolja a rehabilitációt, az életminőséget, a kognitív funkciókat, és az elhalálozás esélyét is növeli. Kezelésében a pszichoterápiákkal szemben a gyógyszerek tűnnek hatékonynak.

A post stroke depresszió jellemzően könnyebben kezelhető, mint a depresszió általában, mert post stroke depresszióban a terápiás szerek hatása hamarabb kezdődik el. Kezelésében az új és régi típusú antidepresszánsok egyformán hatékonyak, de az előbbiek (az úgynevezett második generációs antidepresszánsok) kevesebb mellékhatással bírnak. Tudni kell azonban, hogy valamennyi antidepresszáns alkalmi epilepsziás rohamot okozhat. A terápia ilyen esetekben rendszerint csak időszakos, kb. 4-6 hónap elteltével, a tünetek enyhülését követően abba lehet hagyni az antidepresszív szerek szedését.

Post stroke demencia

A depresszió után a második leggyakoribb pszichés tünet stroke után a demencia, azaz a szellemi leépülés, amely a betegek életét akár 50%-kal is lerövidítheti. A stroke betegek mintegy 20%-ánál figyelhető meg, jellemzően az érkatasztrófát követő első egy hónapban jelentkezik nagyobb eséllyel. Általában hirtelen alakul ki, lépcsőzetesen rosszabbodik és lefolyása hullámzó, szabálytalan. Kialakulásának esélyét növeli a beteg életkora (idősebbek esetén gyakrabban fordul elő), illetve bizonyos társbetegségek (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, veseelégtelenség, kezdetleges kognitív hanyatlás). Megelőzéséhez akut stroke esetén kerülni kell a hirtelen vérnyomáscsökkentést, mert ez demenciát okozhat. A post stroke demenciára jellemző az éjszakai zavartság és az érzelmi inkontinencia. Ennek az állapotnak specifikus kezelése nincs, a stroke terápiás elveit kell követni.

Stroke utáni kimerültség (PSF)

A stroke-ot követő kimerültség gyakori jelenség, mégsem ismernek hatékony módszert a kezelésére. Helyette olyan pszichológiai problémákat lehet kezelni, illetve pszichés tényezőket fejleszteni, melyek együtt járnak ezzel az extrém mértékű fáradtsággal. Ilyenek például a depresszív tünetek, szorongás, gyenge megküzdési stílus, kontrollvesztés, egyéb érzelmi és viselkedéses tünetek; ezek a faktorok jelentik a PSF kezelésének lehetséges célpontjait.

Paranoid zavarok, mánia, szorongás és egyéb pszichés problémák

Ritkábban, általában a jobb agyfélteke károsodása esetén fordul elő a kórosan emelkedett hangulat, amit kísérhet hiperszexualitás, alvászavar és téveszmék. Bár ilyenkor hatékonyak a nyugtatók, de a beteg együttműködésének hiánya általában megnehezíti a gyógyszerek alkalmazását.

A betegek 15-20%-ánál fordul elő emellett patológiás nevetés és kényszersírás, melyek közül az utóbbi bármilyen érzelmi hatásra jelentkezhet. Fontos tudni azonban, hogy a kényszersírás nem a depresszió jele és nem igényel gyógyszerszedést! A tünetek jelentkezése esetén ezért fel kell világosítani a családot a jelenség okairól, ezzel elkerülhető a felesleges gyógyszerszedés.

A rehabilitáció főbb szempontjai pszichés szövődmények esetén

A stroke utáni pszichés problémák kezelését már a korai szakaszban el kell kezdeni. A beteg lelki egészsége érdekében a rehabilitációs kezelés részeként betegoktatás is szükséges, amely magában foglalja, hogy miként lehet értékes életet élni a megváltozott képességekkel.

Segíteni kell a családot abban, hogy a beteget támogassák, biztassák, hiszen óriási szerepet kapnak a sikeres felépülésben a hozzátartozók, akiknek jó tanács lehet, hogy a beteg érdekében ne mentsék fel őt a családi és társadalmi feladatai alól.

Bővebben Mit tehet, ha hozzátartozója pszichiátriai, neuropszichiátriai panaszokkal küzd stroke után?

A stroke utáni pszichológiai kezelés éppen annyira nagy jelentőségű a beteg felépülése szempontjából, mint a fizikai funkciózavarok enyhítésére alkalmazott gyógytorna, illetve ergoterápia. Ez is magyarázza, hogy a stroke-betegek rehabilitációjának hatékonyságát a multidiszciplináris terápiás team tudja leginkább elősegíteni.

Kezelési lehetőségek

A stroke-ot követő néhány napon belül megjelenő depresszió általában hamarabb csökken, míg például a három hónappal később megjelenő depresszió akár egy évig is fennmarad. A kezelések fő célja csökkenteni a depressziós tüneteket, javítani a hangulatot és az életminőséget, csökkenteni az orvosi komplikációk és a visszaesés kockázatát.

A PSD kezelése állhat farmakoterápiából (gyógyszeres kezelés) és/vagy pszichoterápiából. Idősebbeknél az antidepresszánsok nem javasoltak a lehetséges mellékhatások miatt. Kiegészítésül a kognitív viselkedésterápia, valamint súlyos esetben az elektrokonvulzív terápia (ECT) javasolt az érintetteknek. Ez utóbbi eljárás lényege, hogy áramimpulzusokkal epilepsziás rohamot váltanak ki gyógyszerekkel és pszichoterápiával kezelhetetlen betegeken.

Három évvel a stroke után egy vizsgált betegcsoport 64%-ánál közepes vagy magas szintű pszichológiai jóllétet mértek. Ezek a személyek beszámoltak az élettel való elégedettségükről, kiegyensúlyozottságról és a társas kapcsolataikkal való elégedettségről. Az alacsony pszichológiai jólléttel a depresszió állt a legszorosabb kapcsolatban, így újabb szempontból megerősödik a tünetekre való fokozott odafigyelés és a kezelés szükségessége.

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt!

Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológusDervalics Dóra, pszichológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus és Dervalics Dóra, pszichológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Fájdalomcsillapítás Fájdalomcsillapítás

Mit érdemes tudni a fájdalomcsillapító kenőcsökről, krémekről, gélekről?

Szívinfarktus Szívinfarktus

Mi a teendő szívinfarktus gyanúja esetén?

Mit tegyen TIA után, hogy elkerülje a...

A TIA (tranziens iszkémiás attak) egy olyan agyi keringészavart jelent, amikor egy vérrög következtében érelzáródás történik az agyban átmeneti...

A stroke és tünetei

A stroke vészhelyzetet jelent: azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a kevesebb, illetve a több károsodás kérdését dönti el. Korai...

COVID-os volt, és még mindig...

Szakemberek kezdik végre megtalálni annak magyarázatát, hogy a koronavírus fertőzést, majd betegséget követő elhúzódó állapot hogyan és...

Szomatoform vegetatív diszfunkció...

A szomatoform rendellenességek közé összefoglalóan olyan pszichológiai állapotok sorolhatóak, amelyek során egy személy olyan testi tüneteket...

A stroke korai jelei (a TIA tünetei)

A stroke-ot számos esetben egy átmeneti agyi keringési zavar előzi meg. Ez az úgynevezett átmeneti ischaemiás roham vagy röviden TIA (transient...

Az ismételt stroke megelőző...

Agyi érelzáródást követően nagyon fontos a kezelés folytatása a stroke újbóli bekövetkezésének megelőzése érdekében. Ez rendszerint...

A stroke közvetlen kiváltó okai

Az agyérkatasztrófa hirtelen következik be. Közvetlen kiváltó oka ugyanakkor általában nincs, a rizikótényezők évtizedes hatásának...

Stroke - Gyógyulás és...

Azok a stroke-on átesett betegek, akik egészséges társhoz mennek haza, nagyobb valószínűséggel lesznek újra képesek az önálló életvitelre. A...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.