Mi hajlamosít a tüdőrák kialakulására?

Dr. Kónya Judit
szerző: Dr. Kónya Judit, családorvos - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Balázs Anna frissítve:

A tüdőrákos megbetegedés közel 90 százalékáért a dohányzás felelős, ráadásul a tüdőrák kialakulásának a kockázata egyenes arányban áll az elszívott cigaretták számával és a dohányzás időtartamával. A káros hatás felerősödik veleszületett betegségséghajlam és más egészségtelen környezeti és életmódtényezők egyidejű fennállása mellett.

A téma cikkei - Tüdőrák
8/1 Tüdőrák - A leggyakoribb daganatos megbetegedés
8/2 Mi hajlamosít a tüdőrák kialakulására?
8/3 A tüdőrák tünetei
8/4 A tüdőrák diagnózisa
8/5 A tüdőrák típusai
8/6 A tüdőrák kezelési lehetőségei
8/7 Életmódtanácsok tüdőrákkal küzdőknek
8/8 Hogyan előzzük meg a tüdőrák kialakulását?

A tüdőrák hajlamosító tényezői lehetnek belső vagy külső faktorok. Általánosságban elmondható, hogy a rák kialakulása belső rizikófaktorok által meghatározott esetekben, a külső tényezők provokáló hatása miatt következik be. A betegség kifejlődésének kockázata tehát akkor a legmagasabb, ha a betegséghajlamhoz az egészségtelen életvitel vagy a káros környezeti hatások következtében további rizikótényezők is társulnak. A tüdőrák leggyakoribb oka a dohányzás, de a daganat nem csak a dohányosok betegsége, és nem minden dohányosnál alakul ki az elváltozás.

Belső tényezők a tüdőrák hátterében

A belső hajlamosító tényezők közül a genetikai tényezőknek és az immunrendszer kóros állapotainak van jelentősége.

Immunrendszer, egyéb tüdőt érintő betegségek

Az immunrendszer esetleges szerepét az a tény támasztja alá, miszerint hegesedéssel gyógyuló tüdőbetegségek, például a tbc után hátramaradt hegszövetből az átlagosnál gyakrabban fejlődik ki tüdőrák. Egy vizsgálat szerint a tuberkulózisos betegeknél 10,9-szeres a tüdőrák kialakulásának valószínűsége. Magasabb a tüdőrák előfordulása koraszülöttek körében, illetve egyéb tüdőbetegségekben (pl. COPD) szenvedőknél is. Felmerült a HPV-fertőzés kóroki szerepe is, ezt azonban nem igazolták megfelelően a kutatások.

Genetikai háttér

A sejtekben lévő genetikai örökítőanyag, a DNS bizonyos mutációi a sejtek rosszindulatú elváltozását okozhatják. A gének azon csoportját, melyek megváltozása rákos elfajulást idéz elő, onkogénnek hívjuk. A genetikai mutáció lehet öröklött, veleszületett, vagy kiválthatják külső karcinogén tényezők, elsősorban a dohányzás.

A cigarettafüstben lévő káros kémiai anyagok (karcinogének) a DNS károsítása révén, génhibák felhalmozódásával is vezetnek tüdőrák kialakulásához. Más esetben a meglévő genetikai hajlam a dohányzással együtt okozhat megbetegedést. A genetikai tényező meghatározó ok azokban az esetekben, ahol a beteg soha nem dohányzott. Európában a tüdőrákosok 10 százaléka, de az ázsiai népesség 30-40%-a esetében nem mutatható ki a dohányfüsnek való kitettség.

Az onkogének

  • KRAS génmutáció - A nem-kissejtes tüdőrák 25-30 százalékában fordul elő, napjainkban már létezik célzott terápia azon tüdőrákos esetek kezelésére, melyek ezzel a változattal állnak összefüggésben.
  • EGFR mutáció - A daganatsejtek gyorsabb növekedését okozó genetikai eltérés, amely az adenokarcinoma típusú tüdőrákos megbetegedések 10-15 százalékában fordul elő. Az EGFR-mutációval összefüggő esetek kezelésére létezik célzott onkológiai terápia.
  • További, ritkább genetikai eltérések: ALK (adenokarcinóma hátterében), FGFR1 (laphámsejtes tüdőrák), ROS1, BRCA2, BRAF, MET, RET, NTRK.
  • P53, c-MYC - Az onkogének szerepe, hogy azokat a sejteket, amelyek DNS-ében károsodás következett be, "öngyilkosságra" késztesse, azaz beindítsa az adott tumorsejt pusztulását okozó mechanizmus. Amennyiben a p53 onkogén szerkezetében sérülés következik be, ezt a hibaelhárító szerepét nem tudja betölteni.

Némely genetikai mutáció több típusú daganat kialakulásában is szerepet játszik (pl. a tüdőrák mellett vastagbélrák, mellrák stb.), az egyéb rizikótényezőkkel - leggyakrabban a dohányzással - állhat összefüggésben, hogy egy betegnél mely szervben alakul ki a tumor. A BRCA2 gén például alapvetően az emlő- és petefészekdaganatok gyakori rizikótényezője, de dohányzás esetén nyolcvanszorosára emeli a tüdőrák kockázatát is.

A tüdőrák kialakulásának külső tényezői

Rákkeltő környezeti tényezők

Radioaktív sugárzás - Becslések szerint a tüdőrák második leggyakoribb oka a dohányzás után a radon radioaktív sugárzása. A radon a föld mélyéből ered és természetes módon is előfordul környezetünkben, azonban a pincékben, az alulról rosszul szigetelt régi házakban és a nem kellő gyakorisággal szellőztetett épületekben koncentrációja veszélyes szintre emelkedhet.

Radioaktív sugárzás éri a szervezetünket az orvosi terápiák (például sugárkezelés) és egyes képalkotó diagnosztikai vizsgálatok (röntgen, CT) alatt is, azonban ezek során célzott és szabályozott dózisokat alkalmaznak, a szakmai protokollnak megfelelő gyakoriságú eljárások nem veszélyesek.

Légszennyezettség - A környezetből belélegzett rákkeltő anyagok ugyancsak növelik a tüdőrák kialakulásának kockázatát. A szennyező anyagok olyan közvetett módon is hozzájárulnak a rizikónövekedéshez, hogy a radioaktív elemek a szennyezőanyagokhoz kapcsolódva telepednek meg a tüdőben, így kilélegzés helyett a tartósan szervezetben maradnak. A légszennyezettség kapcsán a szabadtéri (kipufogógáz) a lakókörnyezet (vegyi anyagok, korszerűtlen tüzelés, azbeszt) levegőjét is számításba kell venni.

Munkahelyi expozíciók - Egyesek munkakörükből adódóan vannak fokozottan kitéve rákkeltő (karcinogén) anyagokkal történő érintkezésnek, bár az otthoni környezetben is előforduló anyagokról van szó. Egy felmérés szerint a férfiak körében az esetek 5 százaléka hozható összefüggésbe a munkahelyi, foglalkozási ártalmakkal. Az egyik legveszélyesebb anyag az azbeszt, ezen kívül az említett radon (pl. bányászok), vagy a króm és a nikkel is fokozottan rákkeltő.

A fokozottan veszélyes szakmák közé tartozik a bányászat, a fémmegmunkálás, a téglagyártás és egyes építőipari tevékenységek, de a bőripar és az üvegművesség is. Kutatók vizsgálják a nanoszálak lehetséges tüdőkárosító hatását is.

Életmódtényezők szerepe

Dohányzás - A dohányzás 15-szörösére emeli a tüdőrák kockázatát, a tüdőrákos betegek döntő többsége erős dohányos. A laphámrák és a kissejtes tüdőrák esetében a dohányzás kockázatnövelő hatása teljes mértékben bizonyított. A többi típusnál az összefüggés nem ilyen egyértelmű, a soha nem dohányzók körében (aktív és passzív módon sem) az adneokarcinóma és a karcinoid típusú tüdőrák előfordulása gyakori. A dohányos nők tüdőrák szempontjából veszélyeztetettebbek, mint a hasonló ártalmaknak kitett férfiak, ami a genetikai és hormonális tényezők szerepére utal a kialakulás kapcsán.

Alkoholfogyasztás - Meglepő, de a túlzott alkoholfogyasztás is hajlamosít a tüdőrákra, mivel általában növeli a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Ez a megállapítás elsősorban az égetett szeszes, azaz a tömény alkoholokra vonatkozik.

Táplálkozási szokások - Az antioxidáns, sejtvédő hatású anyagok és vitaminok (A-, C-, E-vitamin és szelén) hiánya is elősegítheti a tüdőrák kialakulását. A szelén hiánya hatszorosára emeli a tüdőrák kockázatát.

Ezt olvasta már? A tüdőrák megelőzésének lehetőségei

Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
Aktualizálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Tárnok Ildikó

Dr. Tárnok Ildikó

Allergológus, Pulmonológus, Immunológus

Budapest

Cikkajánló

Hazánkban az elmúlt két-három évtizedben robbanásszerűen nőtt meg a tüdőrákos megbetegedések száma. 1945-höz képest mintegy tízszeres a növekedés, s ez jelenleg évente mintegy tízezer újonnan felfedezett beteget jelent.