• Rutin vérkép - A leggyakoribb vérvizsgálati adatok értelmezése

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Borsi Lieber Katalin

        A szervezetünk vizsgálatának a legegyszerűbb és leggyorsabb módja a vérkép elemzése, a laboratóriumi vizsgálata. Az egészségi állapotunk felmérésére éppúgy alkalmas vizsgálati módszer, mint bizonyos betegségek felismerésére. Jelnyelvi verzió

        A vérkép elemzési eredményen feltüntetett referencia értékek, több tényezőtől függnek: befolyásolja az életkor, a nem, az elfogyasztott ételek és italok, a szedett gyógyszerek.

        Egyes értékek meghatározásánál - pl. vércukor - éhgyomri vizsgálat szükséges. A különböző laboratóriumokban használt mértékegységek sem mindig egységesek, ezért találkozhatunk különböző értékekkel.

        A vérkép elemzés során a vérplazmában úszó sejtek számának, alakjának, nagyságának, típusának, és egyéb jellemzőinek a meghatározása, vizsgálata történik.

        A rutin vérvizsgálat során információt kaphatunk a vér alakos elemeiről (vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke), valamint a máj- és vese működéséről, vércukorszintről, vérzsírok szintjéről.

        Miből  áll a rutin vérkép? 

        Vörösvértest (VVT): a vöröscsontvelőben képződő, mag nélküli alkotóelemek. Feladatuk a vérben a vérgázok (oxigén, széndioxid) szállítása. Élettartamuk kb. 120 nap, elöregedésük után a lépben bomlanak le.

        • Normál érték: 4.2-5.6 T/l, amely a vérben a VVT-k számát mutatja, adott mennyiségű vértérfogatban.
          Ha a keringő vörösvértestek száma a normál értéknél alacsonyabb, vérszegénységről beszélünk. Sokkal ritkábban fordulnak elő olyan betegségek, amelyek a vörösvértestek felszaporodásával járnak.

        Hirdetés

        Hemoglobin (Hgb): a vörösvértestekben lévő molekula, mely a vérben történő oxigén szállításáért felelős.

        • Normál érték: 120-140 g/l, amely a vérben lévő hemoglobin mennyiségét tükrözi.
          Szintje alacsonyabb, ha vérszegénység áll fenn. Magasabb az értéke idült szívbetegség vagy tüdőbetegség következtében, illetve kevés folyadékbevitel során kialakult kiszáradás miatt.

        Hematokrit (Hct): százalékban fejezi ki a vörösvértestek térfogatát a teljes vérmennyiségben. Az alacsony hematokrit-szint vérszegénységre utal.

        • Normál érték: 0.36-0.48 

        MCV (Mean Corpuscular Volume): a vörösvértestek átlagos térfogatát mutatja.

        Laboreredmények keresője
        Labor normálértékek
        • Normál értéke: 80-99 FL
          Emelkedett az értéke azokban a betegségekben, ahol a VVT-k száma nagyobb az átlagosnál (pl. B12 és folsav hiány), és csökkent értékkel találkozhatunk a normálnál kisebb VVT-ket eredményező betegségekben. 

        MCH (Mean Corpuscular Hemoglobin): egy VVT-re számított hemoglobin mennyiség.

        • Normál érték: 27-31 pg

        Vérszegénység (anaemia)

        A vérszegénység általában lassan, lappangva alakul ki, és nem okoz nagyon súlyos tüneteket, viszont vannak megbízható jelek, melyek alapján felmerülhet a betegség gyanúja.
        A vérszegénység tüneteiről

        MCHC (Mean Corpuscular Hemoglobin Concentration): egy VVT-re számított hemoglobin koncentráció.

        • Normál érték: 305-355 g/L, amely a hemoglobin koncentrációtól függ. 

        Fehérvérsejt (FVS): a csontvelőben képződő, maggal rendelkező sejtek. Fő feladatuk a védekezés, fertőzések leküzdése. 5 fő fajtájuk van (granulociták: eozinofil, bazofil, neutrofil, monociták, limfociták). Ha a szervezet bármely pontján pl. fertőzés alakul ki, számuk és arányuk rövid időre megváltozhat.

        • Normál érték: 4.8-10.8 G/l, amely egy adott vér térfogategységre számítva adja meg a fehérvérsejtek tényleges számát.

        A fehérvérsejtek 5 fajtája, más és más kórképekben mutat emelkedést. Leggyakrabban bakteriális fertőzés kapcsán emelkednek, ezen kívül vérképzőszervi daganatokban is magas számmal, és a normál alaktól eltérő sejtekkel találkozhatunk.

        Ha a fehérvérsejtek száma csökken, a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekkel szemben. Ilyen esetben a csontvelő betegségére, elégtelen működésére van gyanú. 

        Vérlemezke (trombocita): csontvelőben termelődő, a véralvadásban szerepet játszó, sejtmag nélküli elemek.

        • Normál érték: 150-400 G/l, amely a vérlemezkék számát adja meg adott egységű vértérfogatban.
          A számuk csökkenhet a csontvelő betegsége, illetve a lép megnagyobbodása következtében, ilyenkor fokozott vérzékenység alakul ki. Számuk fokozódása esetén megnő a vérrög képződés esélye.

        Ez a cikk is érdekelheti Hogyan értelmezzük a leletet gyermekeknél?

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Borsi Lieber Katalin

        Legutóbb frissült: 2018.05.19 14:55
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Alzheimer-kór kezelése

        Alzheimer-kór kezelése

        Dr. Zsuga Judit

        A nyugodt és stabil otthoni környezet csökkenti a viselkedési zavarokat.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Hematokrit (HTC) - Mit jelez a vérképben?

        A hematokrit vizsgálat eredménye a vérben lévő vörösvértestek százalékos arányára utal. Értéke felvilágosítást ad a vér oxigén szállítási kapacitásáról. A teljes vérkép részeként együtt értékelendő a vörösvértest számmal, a hemoglobin szinttel, és a hemoglobin koncentrációt jelző értékekkel.

        A hemoglobinszintet befolyásoló tényezők

        A vérszegénység laboratóriumi kórjelzői a hemoglobinkoncentráció és a vörösvértestszám (legtöbbször ezen értékek együttes változása áll fenn). Vérszegénység következtében a sejtek oxigénnel való ellátottsága romlik, ami számos betegség és kórállapot előidézője lehet.

        Májkárosodás - Mit mutat meg a vérkép?

        A laboratóriumi vizsgálatok többnyire a máj által termelt anyagok alacsonyabb szintjét, vagy az átalakításra váró molekulák magasabb szintjét jelzik, illetve vannak enzimek, melyek emelkedése a májsejtek szétesésére, vagy az epeúti sejtek irritációjára utal.

        Gyulladás a szervezetben? Ellenőriztesse a CRP-szintjét!

        Gyulladás szinte bárhol felbukkanhat a szervezetben szerteágazó, elhúzódó panaszokat okozva. Terheli a szervezetet, tartós fennállása pedig súlyos szövődményekhez vezethet.

        Mi okozhat emelkedett májenzimértékeket?

        Nagyon gyakori, hogy a májfunkció laboratóriumi vizsgálata során emelkedett májenzimértékeket mérnek. Egyrészt magának a májnak a betegségei és működésének zavarai emelkedett értékekkel járnak. Másrészt van számos olyan betegség is, amely nem áll közvetlen összefüggésben a májjal, mégis gyakran okozza a májenzimek szintjének emelkedését a vérben.

        Májfunkció - Milyen laborértékek informálnak a májműködésről?

        A máj működéséről a laborértékek közül bizonyos enzimek, illetve a bilirubin vérben mért koncentrációja szolgáltat információkat. Sokan azt gondolják, hogy ezek eltérései a normál tartománytól kizárólag az alkoholfogyasztással állhatnak összefüggésben, valójában azonban számos olyan betegség is okozhat emelkedett értékeket, amelyek nem állnak összefüggésben az alkoholfogyasztással.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.