Rutin vérkép - A leggyakoribb vérvizsgálati adatok értelmezése

Szerző: WEBBeteg - Dr. Borsi Lieber Katalin

A szervezetünk vizsgálatának a legegyszerűbb és leggyorsabb módja a vérkép elemzése, a laboratóriumi vizsgálata. Az egészségi állapotunk felmérésére éppúgy alkalmas vizsgálati módszer, mint bizonyos betegségek felismerésére. Jelnyelvi verzió

A vérkép elemzési eredményen feltüntetett referencia értékek, több tényezőtől függnek: befolyásolja az életkor, a nem, az elfogyasztott ételek és italok, a szedett gyógyszerek.

Egyes értékek meghatározásánál - pl. vércukor - éhgyomri vizsgálat szükséges. A különböző laboratóriumokban használt mértékegységek sem mindig egységesek, ezért találkozhatunk különböző értékekkel.

A vérkép elemzés során a vérplazmában úszó sejtek számának, alakjának, nagyságának, típusának, és egyéb jellemzőinek a meghatározása, vizsgálata történik.

A rutin vérvizsgálat során információt kaphatunk a vér alakos elemeiről (vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke), valamint a máj- és vese működéséről, vércukorszintről, vérzsírok szintjéről.

Miből áll a rutin vérkép?

Vörösvértest (VVT): a vöröscsontvelőben képződő, mag nélküli alkotóelemek. Feladatuk a vérben a vérgázok (oxigén, széndioxid) szállítása. Élettartamuk kb. 120 nap, elöregedésük után a lépben bomlanak le.

  • Normál érték: 4.2-5.6 T/l, amely a vérben a VVT-k számát mutatja, adott mennyiségű vértérfogatban.
    Ha a keringő vörösvértestek száma a normál értéknél alacsonyabb, vérszegénységről beszélünk. Sokkal ritkábban fordulnak elő olyan betegségek, amelyek a vörösvértestek felszaporodásával járnak.

Hemoglobin (Hgb): a vörösvértestekben lévő molekula, mely a vérben történő oxigén szállításáért felelős.

  • Normál érték: 120-140 g/l, amely a vérben lévő hemoglobin mennyiségét tükrözi.
    Szintje alacsonyabb, ha vérszegénység áll fenn. Magasabb az értéke idült szívbetegség vagy tüdőbetegség következtében, illetve kevés folyadékbevitel során kialakult kiszáradás miatt.

Hematokrit (Hct): százalékban fejezi ki a vörösvértestek térfogatát a teljes vérmennyiségben. Az alacsony hematokrit-szint vérszegénységre utal.

  • Normál érték: 0.36-0.48

MCV (Mean Corpuscular Volume): a vörösvértestek átlagos térfogatát mutatja.

Laboreredmények keresője
Labor normálértékek
  • Normál értéke: 80-99 FL
    Emelkedett az értéke azokban a betegségekben, ahol a VVT-k száma nagyobb az átlagosnál (pl. B12 és folsav hiány), és csökkent értékkel találkozhatunk a normálnál kisebb VVT-ket eredményező betegségekben.

MCH (Mean Corpuscular Hemoglobin): egy VVT-re számított hemoglobin mennyiség.

  • Normál érték: 27-31 pg
Vérszegénység (anaemia)
A vérszegénység általában lassan, lappangva alakul ki, és nem okoz nagyon súlyos tüneteket, viszont vannak megbízható jelek, melyek alapján felmerülhet a betegség gyanúja.
A vérszegénység tüneteiről

MCHC (Mean Corpuscular Hemoglobin Concentration): egy VVT-re számított hemoglobin koncentráció.

  • Normál érték: 305-355 g/L, amely a hemoglobin koncentrációtól függ.

Fehérvérsejt (FVS): a csontvelőben képződő, maggal rendelkező sejtek. Fő feladatuk a védekezés, fertőzések leküzdése. 5 fő fajtájuk van (granulociták: eozinofil, bazofil, neutrofil, monociták, limfociták). Ha a szervezet bármely pontján pl. fertőzés alakul ki, számuk és arányuk rövid időre megváltozhat.

  • Normál érték: 4.8-10.8 G/l, amely egy adott vér térfogategységre számítva adja meg a fehérvérsejtek tényleges számát.

A fehérvérsejtek 5 fajtája, más és más kórképekben mutat emelkedést. Leggyakrabban bakteriális fertőzés kapcsán emelkednek, ezen kívül vérképzőszervi daganatokban is magas számmal, és a normál alaktól eltérő sejtekkel találkozhatunk.

Ha a fehérvérsejtek száma csökken, a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekkel szemben. Ilyen esetben a csontvelő betegségére, elégtelen működésére van gyanú.

Vérlemezke (trombocita): csontvelőben termelődő, a véralvadásban szerepet játszó, sejtmag nélküli elemek.

  • Normál érték: 150-400 G/l, amely a vérlemezkék számát adja meg adott egységű vértérfogatban.
    A számuk csökkenhet a csontvelő betegsége, illetve a lép megnagyobbodása következtében, ilyenkor fokozott vérzékenység alakul ki. Számuk fokozódása esetén megnő a vérrög képződés esélye.

Ez a cikk is érdekelheti Hogyan értelmezzük a leletet gyermekeknél?

WEBBeteg.hu logó Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Borsi Lieber Katalin

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Dohányzás Dohányzás

Milyen szív-érrendszeri betegségek kialakulásában játszik szerepet?

Az ismeretlen eredetű láz

Az elmúlt évek jelentős diagnosztikus fejlődése ellenére az ismeretlen eredetű láz (FUO) okának kiderítése még mindig jelentős kihívást jelent....

Az álmok terápiás szerepe

Minden ember álmodott már valaha, és minden bizonnyal a legtöbbünkben, ha nem is mindenkiben, felmerült, hogy mit jelenthet az álma, jó-e egyáltalán...

Májkárosodás - Mit mutat meg a...

A laboratóriumi vizsgálatok többnyire a máj által termelt anyagok alacsonyabb szintjét, vagy az átalakításra váró molekulák magasabb szintjét...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.