A szezonális influenza és megelőzése gyermekeknél

szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
megjelent: 2022.10.11.

A 2022/23-as évi influenzaszezonnal és a jelentkező betegség megelőzésével kapcsolatos fontos tudnivalókat ismerteti - nemcsak a körzetébe tartozók szüleivel, nevelőikkel, hanem minden aktuális őszi egészségügyi, védőoltási információra kíváncsi érdeklődővel - dr. Bogdányi Katalin gyermekorvos, neonatológus (Normafa Gyermekrendelő).

Az alábbiakban olvasóink számára foglaljuk össze a doktornő hírlevelének legfőbb gondolatait.

A világ legnagyobb járványai a történelem folyamán az influenzához kötődnek (1918, 1957, 1968, 2009). Az influenza elleni oltóanyag pedig a legrégebb óta elérhető vakcinák egyike, mégis, a lakosság átoltottsága a legtöbb, védőoltással megelőzhető kór ellen magasabb, mint az influenzával szemben. Az átlag lakosságban minden 15. szülő (általában véve) oltásellenes, az influenza elleni oltásról pedig kifejezetten úgy vélekedik minden 4. szülő, hogy az felesleges – ez derült ki egy nemrégiben az Egyesült Államokban készült felmérésből. A WHO szerint a 75%-os átoltottság lenne kívánatos, ám ezt a szintet még a legmagasabb kockázati csoportba tartozó 65 év felettiek esetében is csak egy-egy országban sikerült elérni.

Erre a helyzetre tekintettel több fontos dolgot meg kell fontolni!
Vajon jól gondoljuk-e, hogy az influenza „csak” egy olyan banális betegség volna, ami ellen szükségtelen beoltatni magunkat és gyerekeinket? Az alábbiakban tudományos tények, adatok felsorakoztatásával erről fejti ki véleményét Bogdányi doktornő. Az influenza betegséggel kapcsolatos néhány fontosabb tudnivaló mellett a Normafa Gyermekrendelő idei oltási kampánynapjának technikai tudnivalóit is leírja – példát mutatva ezzel a többi egészségügyi ellátó hely szakemberei számára.

Néhány érv a számok tükrében:

  • az influenzának 1/700.000 beteg a halálozási aránya
  • a világon évente kb. 400.000 ember hal meg influenzában és szövődményeiben
  • az influenzában meghalt gyermekek 50%-ának semmilyen alapbetegsége nem volt
  • az így életet vesztett gyermekek 70%-a nem volt beoltva ezen infekció ellen
  • az influenza leggyakoribb szövődményei: középfülgyulladás, tüdőgyulladás – ez utóbbi mind a mai napig a leggyakoribb halálhoz vezető fertőző betegség a világon.

Milyen eredmény érhető el az influenza elleni oltással?

  • az influenza elleni oltás bevezetése óta 50%-kal csökkent a Sürgősségi Osztályos megjelenések száma, valamint
  • 40%-kal csökkent az influenzaszerű tünetek miatt kórházba kerülők száma
  • 75%-kal kevesebb a súlyos, életveszélyes influenzás esetek száma
  • a kórházi kezelésre szoruló influenzások között 74%-kal kevesebben igényelnek intenzív osztályos ellátást.

Az elmúlt évek statisztikája szerint egy szezon alatt kb. minden harmadik-negyedik gyerek átesik az influenzán. Közülük sokan tünetmentesek, ám vannak, akiknek középsúlyosak, esetleg súlyosak a tüneteik, vagy akár kórházi kezelést is igényelnek. Fontos tudni, hogy a tünetmentes egyének is fertőznek, többek között ezért alakulnak ki a közösségekben járványos gócok. Fájdalmas tény, hogy influenzában vagy a szövődményében minden évben veszítünk el gyermeket, annak ellenére, hogy évtizedek óta elérhető hazánkban a védőoltás, ráadásul sokak számára ingyenesen. Az influenza szempontjából a leginkább veszélyeztetett csoportba a kis csecsemők és az idősek tartoznak, mellettük – életkoruktól függetlenül – a krónikus betegek, közéjük számítva a túlsúlyos egyéneket is.

Az influenzát mint betegséget el kell különíteni az egészen más vírus okozta közönséges náthától. A köztudatban nemcsak az él, sajnos, hogy a közönséges megfázást (náthát) a hideg okozza (miközben valójában a hideg hatására elszaporodott adeno-, rhino- és egyéb vírusok állnak a hátterében, ezek felelnek a panaszok kialakulásáért), hanem sokan a náthát és az influenzát is összekeverik, pedig mind okát tekintve, mind tünettanában eltérő két betegségről van szó.

Mi a különbség a megfázás és az influenza tünetei közt?

Míg a megfázás jellemzően láztalan orrfolyással, köhögéssel, esetleg torokfájással jár, az influenzára hirtelen kezdetű magas láz, hidegrázás, végtagfájdalom jellemző, a szimptómákat esetleg hurutos tünetek egészítik ki. Azért is nagyon fontos a kettő között különbséget tennünk, hogy megértsük, az influenza elleni oltás a magas kockázatú influenza ellen véd, míg a sokkal kisebb rizikót hordozó (ám kétségtelenül gyakoribb) közönséges nátha ellen nem!

Mire számítsunk az idei szezonban?

Az idei influenzaszezon sajátossága, hogy a tavalyi év óvodai-iskolai lezárásai, és az azt megelőző szezonban a teljes lezárások nyomán, az intézkedések következtében, az a helyzet áll majd elő, hogy a megjelenő influenzavírus sokkal több fogékony egyedet fog találni. Ezt a feltételezést ma már nem tekinthetjük hipotézisnek, hiszen az egy szezonnal előttünk járó, a Föld déli féltekéjén élő lakosságnál előfordult esetszámok tökéletesen igazolták. Bebizonyosodott, minthogy ők korán kezdődő és hirtelen növekvő járványt szenvedtek el. Nekünk is erre kell most felkészülnünk.

Hogyan védekezzünk az influenza ellen?

A járvány elleni védekezés két pilléren áll: a védőoltáson és a higiénén. Egyik se működik a másik nélkül. „A WHO ajánlását követve szeretném felhívni a döntési helyzetben lévő érintettek figyelmét, hogy minden hat hónap feletti csecsemőnek, gyermeknek és felnőttnek javasolt az influenza elleni oltás!" – fogalmaz hírlevelében Bogdányi doktornő.

Influenza ellen a tavalyi szezon óta háromféle oltóanyag áll rendelkezésre: Vaxigrip Tetra, Fluenz Tetra és a 3Fluart. Ez utóbbival kapcsolatban jelenleg bizonytalan, hogy patikai forgalomba kerül-e, valószínűbb, hogy a hatóságok egy limitált kontingenst csak a rászorulóknak biztosítanak. Az oltóanyagokkal kapcsolatos részletesebb tudnivalók megtalálhatóak a tavalyi hírlevélben ide kattintva.

Influenza elleni oltást mindaddig érdemes adni, amíg a járványnak nincs vége, és az adott személy nem esett át a fertőzésen, de a védekezés akkor a leghatékonyabb, ha még a járvány kezdete előtt adják. Mivel idén várhatóan nem a szokásos időpontban, januárban, hanem annál korábban, esetleg november-decemberben fog kezdődni a járvány, a lehető legkorábbi időpontban, az oltóanyagok megjelenése után kezdenek oltani influenza ellen.

Nem tudja eléggé hangsúlyozni a higiéné jelentőségét dr. Bogdányi Katalin, amikor arra kéri a szülőket, gondoskodjanak arról, hogy félig gyógyult gyerek ne menjen vissza a közösségbe. Egy bölcsődés, óvodás vagy kisiskolás az életkorából fakadóan nem képes higiénikusan kezelni az orrtisztítást. Nem mos kezet olyan alaposan és annyiszor, mint kellene, ezért, ha még egy kicsit is hurutos, sokkal könnyebben terjeszti a fertőzést. Náluk tehát nem működik az, ami egy tinédzsernél vagy felnőttnél megbízhatóan működhet, hogy ha már elég jó erőben van, akkor rögtön munkába állhat vagy visszamehet az iskolába. (Ez persze a fertőzésnek csak a járványügyi aspektusa. Az egy másik, ettől független kérdés, hogy egy félig gyógyult egyén amúgy is jóval sérülékenyebb, tehát hamarabb betegszik meg, vagy könnyebben esik vissza.)

Hangsúlyosan szól a neonatológus gyermekorvos a legkisebbek védelméről! Az ő életüket ugyanis főként az mentheti meg, ha a várandós édesanyjuk védőoltásban részesül. Széles körű vizsgálatok már bizonyították, hogy a várandósság bármely szakaszában biztonságos az influenza elleni védőoltás. Azt is tudjuk, hogy a méhlepényen átjutó ellenanyagok nagyságrenddel komolyabb védettséget nyújtanak, mint az anyatejjel bejutó immunanyagok, így senki ne hagyja ki ezt a pótolhatatlan lehetőséget. Hathónapos kor előtt azok a csecsemők védettek az influenza ellen, akiknek az édesanyja a várandósság alatt élt a védőoltás lehetőségével, és amúgy pedig a továbbiakban szoptatja gyermekét.

Az elmúlt évek betegforgalma alapján a Normafa Gyermekrendelőben az influenza elleni oltást úgy tudják a leghatékonyabban megszervezni, ha egy erre dedikált oltónapot jelölnek ki, nyilván másutt is eredményre vezet ez a megoldás. Dr. Bogdányi Katalin több fontos technikai részlet mellett általános, másra is érvényes megjegyzéseket is leírt hírlevelében:

  • két alkalomra kell időpontot foglalni azoknak a gyerekeknek, akik:
    • 2-18 év közöttiek, és Fluenz Tetra oltóanyagot szeretnének, de a korábbi években még influenza ellen semmilyen oltást nem kaptak (tehát sem Fluenz Tetrát, sem Vaxigrip Tetrát, sem 3Fluartot)
    • 6 hó - 9 év közöttiek, és Vaxigrip Tetra oltóanyagot szeretnének, de korábban még influenza ellen semmilyen oltást nem kaptak (tehát sem Fluenz Tetrát, sem Vaxigrip Tetrát, sem 3Fluartot)
  • a 15, 18 hónapos csecsemők és 6. osztályos iskolás tanulók szülei vegyék figyelembe a következőket:
    • az MMR (Priorix vagy MMR VaxPro) és a bárányhimlő elleni (Varivax vagy Varilrix) oltások után 4 hétig semmilyen oltás nem adható, csak életveszélyben, tehát nekik ennek függvényében kell kiválasztani a megfelelő időpontot.

Tovább

WEBBeteg logó

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: Dr. Bogdányi Katalin hírlevele

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Emésztési problémák Emésztési problémák

Mi okozhat székrekedést, és mi hasmenést? Mikor mi segíthet? (x)

Vérszegénység Vérszegénység

Mit takar az elnevezés? Mi okozhatja ezt az állapotot? Mik a tünetei?

Mozaikcsaládok problémáinak kezelése - tippek és terápia

A mozaikcsaládok vagy patchwork-családok különböző kifejezések a vegyes családokra vagy „mostohacsaládokra”. Ez a mára már szintén gyakori...

A majomhimlő és a gyerekek

Tévhit, hogy a majomhimlő kizárólag szexuális úton terjedő betegség. A vírus terjedése során - ha nem is a felnőtt esetek növekedésével...

Milyen veszélyek leselkednek gyermekeinkre a nyári szünidőben?

A nyári vakáció megannyi öröme mellett a szülőkre, nagyszülőkre, táboroztató pedagógusokra hatalmas felelősség hárul, hogy a gyermekek testi...

Cukorbetegség - Gyerekeknél gyakran csak túl későn észlelik

Gyerekeknél a cukorbetegséget gyakran az életveszélyesen magas vércukorszint és diabéteszes ketoacidózis során diagnosztizálják. Cikkünkből...

A ketogén diéta és szerepe az epilepsziás betegek kezelésében

A ketogén diéta egy olyan étrend, amelyet elsősorban epilepsziás betegek (kisgyermekek) gyógyítására, kezelésére alkottak meg. A tápanyagbevitel 90...

Kéz-láb-száj betegség: okok, tünetek, kezelés

A kéz-láb-száj betegség (angol rövidítéssel HFMD) egy fertőző, vírusos megbetegedés. A betegség általában az 5 évesnél fiatalabb gyerekeket...

Hidratáció: Miért fontos odafigyelni a megfelelő folyadékpótlásra?

Egy felnőtt ember testtömegének mintegy 60 százaléka víz, legtöbb sejtünk (a zsírsejteket kivéve) legfőbb alkotója. Így érthető, miért...

Kisgyerekek: a második leggyakoribb halálok

Ötnaponta hal meg egy gyerek a hordozható medencékben a nyári időszak alatt - állítja egy tanulmány.

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.