• Oviból suliba - Készüljünk fel az iskolakezdésre!

        Szerző: WEBBeteg - Máténé Áfra Viktória, klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus

        Az óvodalátogatás nemcsak a képességek fejlesztésében és a szocializációs folyamatokban játszik nagy szerepet, hanem az iskolás éveket is előkészíti. Az iskolakezdés mégis okozhat nehézséget a kicsik számára, hiszen egy teljesen új világba csöppennek, amikor első osztályosokká válnak. Ez az időszak nem csupán fizikailag és szellemileg jelenthet plusz kihívást a gyerekeknek, hanem pszichésen is megterhelő lehet. Hogyan könnyíthető meg az átmenet? Mit tehet a szülő? A WEBBeteg gyermekpszichológusának összefoglalója az iskolakezdéssel járó lelki megpróbáltatásokról.

        Amíg az óvodakezdésnél a gyermeknek ahhoz kell alkalmazkodnia, hogy bizonyos időre el kell válnia a szüleitől és a megszokott környezetétől, és új szabályrendszerhez, valamint a közösségi együttéléshez is hozzá kell szokni, addig az iskolakezdés egy teljesen új közösség elfogadása mellett számos más elvárást is támaszt a gyermekek elé. Mindezekkel a kihívásokkal a gyermek mellett a szülőknek is meg kell küzdeniük, amely eleinte nagyobb testi és lelki erőfeszítést kíván meg a család minden tagjától.

        Nem csak a családnak, de az általános iskolai pedagógusoknak nagy szerep jut a kisgyermekek tanulásra nevelésében és az iskola elfogadtatásában, azonban ez csak úgy sikerülhet jól, ha az iskolakezdés előtt a szülők a megfelelő előkészületekkel megalapozzák ezt a folyamatot.

        Hirdetés

        Lássuk, mik a legjelentősebb változások iskolakezdés idején

        • A napirend lényegesen kötöttebbé válik a korábbinál (pl. nem lehet fél órával később érkezni az iskolába, csak azért, mert lassabban sikerül reggelizni, és a nap nagy részében nem döntheti el a gyermek, hogy milyen tevékenységet választ, például nincs délutáni pihenő).

        • Folyamatos teljesítményhelyzetbe kerül a gyermek, ami eddig ismeretlen volt számára.

        • Új típusú fizikai terhelés éri a kicsiket (pl. iskolatáska, 6-8x45 perces ülés).

        • Kötöttebb viselkedési elvárásokkal szembesülnek a gyerekek (pl. illemszabályok gyarapodása, 45 perces kommunikációs stop a kortársakkal, órai jelentkezés stb.).

        Várjunk az iskolakezdéssel még egy évet?
        Nagyon fontos, hogy az iskola elkezdése előtt a gyermek érdekeit szem előtt tartva mérlegeljünk! Fogadjuk el, amennyiben gyermekünk (aki bár betöltötte a 6. évét vagy akár már a hetedikhez közelít) még nem mondható iskolaérettnek. Ezt az óvónők többnyire reálisan és objektíven ítélik meg, de kérhetünk segítséget a helyi pedagógiai szakszolgálatoktól is, ha bizonytalanok vagyunk. Ez azért jelentős szempont, mert ha még nem alakult ki az a gondolkodási és viselkedési mód a gyermekben, amit az iskola elvár, akkor az ebből fakadó stresszhelyzetekkel az évkezdés után nagyon hamar szembesülni fogunk. Ami nagyobb baj, hogy a gyermek is azonnal szemben találja magát azzal, hogy nem képes megfelelni az egyre növekvő elvárásoknak, a kudarcélmény pedig hosszú távú negatív hatást fejthet ki a lelkivilágára és a tanulmányi előmenetelére.

        Így hangoljuk hatékonyan az iskolakezdésre a csemeténket

        Ahhoz, hogy a gyermekeknek a lehető legkönnyebb legyen az átállás, a szülőknek mindenképpen fel kell készíteni az iskolakezdésre őket, de nem mindegy, hogy hogyan!

        • Ne „rémisztgessük” a gyereket az iskolával! „Az iskolában nem játszhatsz majd annyit.”„A suliban nem mehetsz ki akármikor mosdóba.” – ezek és az ehhez hasonló mondatok könnyen elbizonytalaníthatják a gyerekeket, esetleg félelemérzetet okozhatnak bennük, ezért kerüljük az efféle, negatív érzéseket, esetleg szorongást kiváltó figyelmeztetéseket.

        • Meséljünk spontán az iskoláról! Jó ötlet a saját iskolaéveinkről beszélni, hiszen a gyermek így meggyőződhet róla, hogy egyszer mi is átéltük azt, ami rá vár, így bizalommal fordul majd később is hozzánk a kérdéseivel. A történetekben és az iskoláról szóló beszélgetésekben javasolt inkább az iskolába járás pozitív oldalait kidomborítani. Például azt, hogy mennyi új és érdekes dolgot tanulhat meg és próbálhat ki, hogy mi mindenre lesz majd képes, miután megtanult olvasni és számolni, hogy mennyi új gyereket ismerhet meg, és mennyivel önállóbbá válik majd.

        • Válaszoljunk őszintén! Az óvodáskorú gyermekek rendkívül érdeklődőek, általában már az ovi utolsó évében elkezdenek kérdezősködni az iskoláról. Ilyenkor mindig az igazat kell válaszolni a nekik, hiszen a rájuk váró feladatokat és elvárásokat akkor sem kerülhetik ki, ha elhallgatjuk előlük őket. Beszéljünk nyíltan, ha például ha szóba kerül, hogy bizony lesznek olyan változások is az iskola miatt, amik nem feltétlenül a kedvükre valóak (pl. a koránkelés).

        • Vonjuk be az előkészületekbe a kicsiket! Az iskolára hangolódásban sokat segíthet, ha a gyermek aktívan részt vesz az iskolakezdéshez szükséges teendőkben (pl. füzetcsomagolás, vignetta ragasztás). A felkészülésnek szintén fontos állomása lehet a tanszerek vásárlása. Hagyjuk meg ennek a kissé rituális voltát, és ha van rá lehetőségünk, akkor engedjük a gyermeknek kiválasztani a felszerelés azon darabjait, melyeket nem határoz meg előre az iskola.

        Nem hiba, ha a gyermek még nem tud olvasni

        A szülők körében számos tévhit él azzal kapcsolatban, hogy az iskolakezdésre mi mindent kell megtanulniuk a gyerekeknek. Valószínűleg a csemeténk mindent elsajátított, amire szüksége van ahhoz, hogy megkezdhesse tanulmányait, ha nincs észlelhető lemaradás a fejlődésében (ezeket a szakemberek, óvodai dolgozók figyelik és jelzik). Nem kell tehát olvasni tanítanunk, folyton számoltatnunk, vagy foglalkoztató füzetekkel elárasztanunk. Sőt, kifejezetten az a leghasznosabb, ha engedjük őket friss levegőn mozogni, kirándulni, sportolni és a többi gyerekkel játszani. Sok szülő nem tudja, hogy a mozgás hatására fejlődnek azok az idegpályák az agyban, melyek elősegítik a tanulási folyamatokat.

        Ne várjunk csodákat a gyermekektől!

        Amikor elkezdődött az iskola, fontos, hogy a szülő reális elvárásokat támasszon gyermeke felé. Egy aktív, szabályszegő óvodásnak természetes, hogy eleinte nem lesz kiváló a magatartása, a gyengén rajzoló gyermek pedig valószínűleg nem fog rögtön gyöngybetűkkel írni – azonban ezek a készségek folyamatosan fejleszthetők.

        Javasolt ellenben a gyermek erőfeszítéseit rendszeresen dicsérni, eredményeit kiemelni, ugyanakkor a hibáira is mindig figyelmeztessük, de ne hangsúlyozzuk azokat. Ami nagyon fontos, hogy ne azt érezze a gyermek, hogy a szülői szeretet és elfogadás a teljesítményétől függ. Ezzel együtt persze szükség van arra, hogy legyen egy követelményrendszer a szülő felől, de ez inkább arra vonatkozzon, hogy a gyermek képességei szerint a legtöbbet hozza ki magából. Az önállóság sem fog egyik napról másikra ugrásszerűen kialakulni: már az óvodáskorban el kell kezdeni arra szokatni a gyermeket, hogy a saját dolgait rendben tartsa, például, hogy önállóan öltözködjön.

        Tanulni, tanulni, tanulni – Vagy mégsem?

        Az első iskolaévben nem várható el a gyerekektől, hogy egész nap a tanulással foglalkozzanak. Az óvodából általános iskolába vezető úton is fontos betartani a fokozatosság elvét. Az 1. osztályosoknak még nem javasolt az iskola melletti külön foglalkozás, maximum a heti egy alkalommal történő sportolás, ha igényli a gyerkőc, de főleg a szabad játék az, amivel levezetheti a feszültségét.

        Ez is érdekelheti Önt! Mit sportoljon a gyerek?

        Mindig beszélgessünk az iskolában történtekről

        A gyermek várakozását, lelkesedését sajnos, sokszor letörik az első hetek az iskolában, amikor szembesül a kötöttségekkel, a folyamatos feladatokkal és versenyhelyzettel, valamint a monotonitással. Engedjük, hogy feszültségét megfogalmazhassa és – elfogadott keretek közt – levezethesse.

        Támasszunk felé reális és jól megfogalmazott elvárásokat, de ne büntessük a hibákat, főleg az első szárnypróbálgatásoknál. A jutalmazás formája elsődlegesen a dicséret legyen, és ne tárgyi jutalom. Emellett igyekezzünk a gyermek önmaga felé irányuló elvárásait racionális keretek között erősíteni, hogy ne a mi kedvünkért tanuljon, hanem saját maga miatt (ez később nagy segítség lesz). A gyakorlásokat, házi feladatokat igyekezzünk a minimálisan szükséges szintre és időtartamra csökkenteni alsós gyerekeknél, hogy még kellő mennyiségű idejük maradjon a „gyerekes” dolgokra, így nem fogják teherként megélni a tanulást.

        Testi tünetek az iskola miatt - Mikor kezdjünk aggódni?

        Gyakran előfordul, hogy az iskolakezdés egy élethelyzeti krízisként jelenik meg a gyermeknél, ami változatos tünetek képében manifesztálódhat: például bepisilés, visszatérő hasfájás, dadogás, szorongás vagy alvásproblémák. Nagyon fontos figyelni a jeleket és hogy meddig, milyen intenzitással jelennek meg. Ha tartóssá válnak, vagy fokozódó tendenciát mutatnak, akkor mindenképpen és minél hamarabb keressünk fel szakembert, mert a problémákat különben hólabdaszerűen görgethetjük majd magunk és a gyermekünk előtt egész tankötelezettsége alatt. Mindemellett fontos tudni, hogy a tünetek hátterében nem csak az iskolával járó pszichés terhelés állhat, ezért minden típusú panasz esetén javasolt orvosi kivizsgálással kezdeni!

        Olvasson tovább! Gyermeknevelési naptár: kisiskolások

        Máténé Áfra Viktória, klinikai szakpszichológusForrás: WEBBeteg 
        Szakértőnk: Máténé Áfra Viktória, klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus

        Legutóbb frissült: 2018.08.24 16:14
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Tüdőtályog

        Tüdőtályog

        Dr. Brugós László

        A tüdőtályog általában szövődményként jelenik meg. Okok, tünetek és kezelés.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Hogyan ússzuk meg a tanévkezdést betegségek nélkül?

        Ahogy elindul a tanév, elkezdődik az ovi, bölcsi, néhány napon belül már tüsszög, köhög a gyerek, fáj a torka? Rögtön orvos, betegállomány, antibiotikum? Persze a szabi már rég elfogyott, s nincsen, aki otthon maradjon? Ismerős a helyzet? Legyen ez idén másképp!

        Milyen betegségeket kaphat el a gyerek az óvodában, iskolában?

        Minden szülő jól tudja, ha máshonnan nem, hát tapasztalatból, hogy a közösségben töltött 10 hónap egyenlő a különböző betegségek, fertőzések szezonjával. Mire lehet számítani, hogyan tudunk védekezni, és megelőzni a sok betegséget?

        Létező betegség az iskolafóbia?

        Mindannyian emlékszünk azokra a napokra, amikor egyáltalán nem volt kedvünk iskolába menni. Ez természetes, de azt azért sokan szkepticizmussal fogadnánk, ha valaki kijelentené, hogy az iskolafóbia létező betegség.

        Ne riogassuk gyermekeinket az iskolai élményekkel

        Kezdetét vette az új tanév, amit sok diák kíváncsisággal vár, így nagyon fontos, hogy a szülők, nagyszülők semmilyen körülmények között ne riogassák a gyermekeket az iskolakezdéssel, a pedagógusok személyével és a nem létező, okafogyott rémtörténetekkel, büntetésekkel. A diákok napjukból mintegy nyolc órát az adott oktatási intézményben töltenek. Nem mindegy, milyen lelki, egészségi és fizikai állapotban állnak a kihívások elé.

        Problémás iskolakezdés - Rengeteg gyermek szorong

        Az új tanév indulása a kisiskolásoknak okozza a legkomolyabb kihívást. Ez az időszak az új élmények iránti olthatatlan kíváncsiság mellett szorongással is együtt járhat.

        2,5 kilónál nem lehet nehezebb az elsősök iskolatáskája

        Az iskolatáska a gyermek súlyának legfeljebb 10 százalékát érheti el, ami 7 éveseknél hozzávetőleg 2,5 kilogramm - figyelmeztetett Moravcsik Bence ortopéd szakorvos az M1 aktuális csatorna szombat délelőtti műsorában.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.