• Védőoltások ernyője alatt - Antibiotikumot csak erős orvosi indokkal

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

        A betegséget okozó fertőzések száma, az éves átlaghoz képest, minden téli időszakban jelentősen megnő a gyerekek körében. A nátha (influenza), a légutak, a középfül gyulladása, a felső légúti hurut, köhögés megjelenése mellett gondolni kell a bárányhimlő gyakoribb előfordulására is, arra is számítva, hogy ez olykor súlyos szövődményekkel járhat a legifjabb korosztály tagjainál.

        Fontos lenne oltással védekezni!

        Az influenza, a rotavírus, a bárányhimlő ellen beadott védőoltás segítségével viszont megelőzhető a súlyos, némelyeknél akár életveszélyes állapot kialakulása, amikor hosszas ápolásra, akár kórházi, intenzív ellátás igénybevételére is sor kerül.

        Ezt olvasta már? A rotavírus-fertőzés - Mit kell tudni róla?

        Az elmúlt években a csecsemőkre, különösen a koraszülöttekre nézve komoly veszélyt jelentett a nagy számban előforduló bronchiolitis, utalt egy ritkábban néven nevezett betegségre dr. Velkey György elnök a Magyar Gyermekorvosok Társaságát képviselő orvosokkal közösen tartott sajtóbeszélgetésen. A szélsőséges esetben az apró hörgők elzáródását is okozó gyulladás (akut bronchiolitis), aminek hátterében általában vírusfertőzés áll, a fulladásos tünetek miatt lélegeztetést, tehát azonnali kórházi ellátást igényel. Megelőzéseképpen RSV elleni védőoltással volna célszerű ellátni a sérülékeny kicsinyeket. A Társaság elnöke azt a pozitív megjegyzést tette hozzá, hogy az országban található 25 gyermek-intenzív osztályon kellő számban és megfelelő minőségben vannak lélegeztető gépek. Azt, hogy ebben a (1918/19-es) téli szezonban mennyire fenyegető akár ennek, akár más fertőzésnek a veszélye, még nem tudni. A bronchiolitis korábbi járványos megjelenése kora tavaszra esett. A másik kritikus téli fertőzés, a bárányhimlő elleni védőoltásnak a kampányoltásként történő bevezetéséről egyelőre továbbra is csak szó van, holott nagyon fontos volna, ha az érintett korosztály tagjai megkaphatnák a vakcinát – hangsúlyozta a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke.

        Ezt olvasta már? RSV-fertőzés - Komoly veszély, ha félvállról vesszük!

        Hirdetés

        Mikor és milyen orvoshoz vigyük gyermekünket?

        A téli fertőzésekről, a lehetséges szövődményekről, az alaposan indokolt antibiotikum (AB) használat fontosságáról a múlt héten tartott sajtóbeszélgetésen gyermekeket ellátó infektológus, intenzívgyógyász és fül-orr-gégész fejtette ki véleményét. Mindnyájan felhívták arra a figyelmet, hogy a „téli kórok” érintettjeinek többsége – ha nem gyógyul otthon, családi gondozás mellett – alapvetően háziorvosi ellátásra szorul. Mégis, a szülők tájékozatlanságuk, az ebből fakadó riadtságuk és a számukra a könnyebb megoldást jelentő elérhetőség miatt a sürgősségi ellátást veszik igénybe. Evvel pedig a bonyolult műtéti esetekre specializálódott és általában rendkívüli módon leterhelt szakorvosokat keresik fel, elvonva így az amúgy is szűk orvosi kapacitást a valóban súlyos esetek gyors és hatékony ellátása elől. A szakemberek másik kiemelt üzenete volt, hogy a túlzott antibiotikumfogyasztás (gyakran felírás) miatt már a legkisebbeket is veszélyeztetheti a legtöbb gyógyszernek ellenálló „szuperbaktérium”.

        A téli hónapokban megszaporodó fertőzéseknek súlyos, olykor végzetes szövődményei lehetnek (akár gyerek-, akár időskorban), de az ellátást mindig a kellő, lehető legalacsonyabb szinten kell megkezdeni, hangsúlyozta Katona Gábor gyermek fül-orr-gégész, audiológus (Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, osztályvezető főorvos). A banális náthát, sőt a fülgyulladást is lehet otthon gyógykezelni, a szülők beadhatnak fájdalomcsillapító gyulladáscsökkentőt maguk is a gyereknek, nem is beszélve arról, hogy gondoskodhatnak a láz csillapításáról, a folyadékpótlásról – ám a megszólított, erre figyelmeztetett szülők, miután az éjszaka közepén a fél városon átszáguldottak, ezt sokszor döbbenten hallják a gyerekügyeleten (vajon komolyan veszik, megfogadják?). Antibiotikumra többnyire nincs szükség, hiszen a hurutos náthák zöme (akár 90%-a) vírusos eredetű, így ezen esetekben amúgy sem hatna. Maradjunk a tüneti kezelésnél – adjuk tovább itt is, miközben tisztában vagyunk azzal, hogy az aggódó szülő (nagyszülő) általában úgy érzi, felelősen nem tudja eldönteni, mi a célszerű tüneti kezelés, továbbá azt sem, hogy esetükben nem a fennmaradó 10%-ról van-e szó. Illetve hogy mikor jön el az a pillanat, amikortól kezdve a vírusfertőzés áldozatát a továbbiakban jó volna már antibiotikummal megvédeni a bakteriális felülfertőződéstől – hangsúlyozzuk a beszélgetés krónikásaként (bizonyos helyzetekben szintén tanácstalan nagyszülőként). A ki se mondott tanácstalanságot is szinte meghallva folytatta gondolatmenetét Katona doktor. Kiemelve, hogy a házi gyermekorvos ismeri legjobban a gyereket, véleménye mérvadó. De ha éppen nem érhető el, az alábbi szerint próbál eligazítást nyújtani a jövőre nézve a tanácsot megfogadónak a Heim Pál Kórház főorvosa. Katona professzor azt magyarázza, akkor kell fül-orr-gégészhez, sőt a sürgősségire menni, ha a fülfájás mellett látványosan leromlott a gyerek általános állapota. Ha súlyosan levert, bágyadtan elfekszik, ha a fülfájás mellé például a szemre húzódó duzzanat társul, ha fáj a feje, esetleg hány, feltétlenül gondolni kell akár a koponya (az agy) érintettségére is. Azon eseteket, ha a bőrön bevérzéseket észlelni vagy ha a gyereknél idegrendszeri görcs (lázgörcs) mutatkozik, netán módosult tudatállapotban van, nyilván minden felnőtt egyértelmű jelzésnek fogja fel, hogy azonnali sürgős orvosi ellátásért kell rohanni, amikor már minden óra számíthat. A sürgősségin pedig nagy felelősségű szakorvosi feladat a szövődmény gyors – még időbeni – felismerése, sokszor ezen múlhat a megnyugtató megoldás. Kritikus lehet egy-egy középfülgyulladás esete, ugyanis szövődményeként akár életveszélyes agytályog vagy trombózis is kialakulhat. Az említettekre tekintettel is, célszerű tehát tehermentesíteni az ügyeleteket, hogy legyen pihent orvosi személyzet a nagy felelősségű döntések meghozatalára.

        Az antibiotikum használatának kérdése

        Világméretű nagy kihívás az antibiotikum használatának kérdése, amit az Egészségügyi Világszervezet szabályozásban akar korlátozni, mondja Mikos Borbála gyermek intenzívgyógyász főorvos (Bethesda, Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Osztály). A WHO adatai szerint 2017-ben a nagyfokú antibiotikumrezisztencia mintegy 700 ezer ember halálát okozta. A riasztó trendek alapján szakértők becslése szerint 2050-re az egyre többféle gyógyszernek ellenálló szuperbaktériumok már akár évi 10 millió elhalálozásért felelhetnek. Nemzetközi szintű stratégia kidolgozására van szükség, egyértelmű ma is a legfőbb tanács, hogy csak baktérium okozta fertőzésre adjunk antibiotikumot, különben egy idő múltán nem fogjuk tudni mivel megelőzni, hát még kezelni a másodlagos bakteriális fertőzést. Nemcsak orvosi, de egészségnevelői feladat a lakosság hiteles és eredményesen meggyőző tájékoztatása a védőoltásokkal kapcsolatosan, emeli ki az intenzívterápiás doktornő.

        A beteg állapota mellett a kórokozó AB-érzékenységére is figyelemmel kell lenni. Tény, több nap is lehet, míg a kórházi laborban elkészül a kórokozó rezisztencia tesztje, és a súlyos állapotú betegnél nem lehet ezt kivárni, addig is kezelni kell, hogy ne következzen be állapotromlás, esetleg súlyos véráramfertőzéses (vérmérgezéses), szeptikus állapot. A WHO kutatása azt célozta felderíteni, hogy a különböző földrajzi régiókban, adott időszakokban, térségekben melyek voltak a felelős kórokozók és milyen gyógyszeres kezelést lehetett ellenük folytatni. Az elmúlt két évben a Bethesda Kórházban is végeztek vizsgálatokat, annak adatait gyűjtötték össze, hogy az itt kezelt tüdő-, mellhártya-, fül-, központi idegrendszeri gyulladás eseteiben milyen kórokozókat tenyésztettek ki, s mi volt a hatékony terápia. A 6000 mintát elemző kórokozó-vizsgálat nyomán AB térképet is kiadtak és ennek megfelelő helyi szakmai protokoll is készült, azóta ez az irányelv. Ennek alapján készülnek a gyermekintenzíves orvosok, hogy a 2018-19-es téli szezonban melyik antibiotikumok lehetnek leginkább hatékonyak egy-egy súlyos állapotú gyereknél.

        Fontos a megelőzés

        A megelőzés, a védőoltások alkalmazása legyen hangsúlyosan a fókuszban, szorgalmazza dr. Pék Tamás gyermekinfektológus (Dél-pesti Centrumkórház). Általában a fertőzéseket meg lehet előzni, akárcsak a gyakori téli betegségeket. Ugyanakkor elenyésző az elérhető védőoltás a télen jelentkező infekció lehetőségeinek számához képest. Különösen az asztmás, a cukorbeteg gyerekek tartoznak a veszélyeztetettek csoportjába, akiknél a 7 napos influenzából könnyen lehet esetleg intenzív osztályon való kezelést igénylő tüdőgyulladás. Miközben a WHO ajánlása úgy hangzik, hogy a lakosságnak legalább 70%-a legyen beoltva, hazánkban a rizikócsoportba tartozók közül talán csak minden ötödik egyén kapta meg a szükséges vakcinát. Pék doktor megfogalmazása szerint mind a gyerekek, mind az idősek veszélyeztetett betegcsoportjainál legfeljebb 30 százalékos lehet az átoltottság.

        A szövődmények kivédésére a legjobb eszköz a védőoltás, az influenza esetében is, még azon ténnyel együtt is, hogy a fertőzés elkapása és maga a betegség ellen nem nyújthat 100%-os védelmet. Azonban megóv az influenza súlyos gyulladásos szövődményeitől, ezért még december végéig, mindig érdemes beadatni. Létezik ugyan az influenza ellen antivirális kezelés, ám ezt a tünetek megjelenése után 48 órán belül meg kell kezdeni. Dr. Pék Tamás az elsősorban a csecsemőkre, óvodáskorúakra fenyegető, őket érintő – hányást, kiszáradást okozó – rotavírus elleni oltás jelentőségére is kitér. A rota esetében igen kevés (alacsony vírusszám) is elég a megfertőződéshez. Ha esetleg más okból kerül kórházba a gyerek, nagy valószínűséggel elkapja, majd otthon továbbadja testvérének, szüleinek, esetleg a nagyszülőknek, akik már nagy kockázattal kerülhetnek kórházba emiatt.

        Ezt olvasta már? Rotavírus-fertőzés: Előzze meg idejében oltóanyaggal!

        Téli halmozódást mutatnak az évi 40 ezres számra felkúszó bárányhimlős esetek, melyek 2-3 százaléka járhat súlyos szövődményekkel. Ezek általában sokfélék (tüdő-, agyvelő, vesegyulladás), ám a szakorvosok, a családok által nagyon várt védőoltással kivédhetők lehetnének.

        Olvasson tovább! Nátha újszülöttkorban és gyermekkorban - Mi a teendő?

        Forrás: WEBBeteg
        Fazekas Erzsébet, újságíró
        Szakértők: Dr. Velkey György, Dr. Katona Gábor, Dr. Mikos Borbála, Dr. Pék Tamás

        Módosítva: 2018.12.18 17:16, Megjelenés: 2018.12.18 15:14
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Stroke után

        Stroke után

        Dr. Bessenyei Mónika

        Milyen kérdések merülnek fel a hozzátartozókban szerettük stroke-ja után?

        Monitor előtti munka

        Monitor előtti munka

        Halmosi Edina

        Mire érdemes odafigyelnie szemei egészségének megőrzése érdekében?

        Laktózérzékenység bármilyen életkorban jelentkezhet

        A laktózérzékeny beteg szervezete nem tudja megemészteni a tejcukrot, mivel a lebontásához szükséges enzim hiányzik vagy működése lecsökkent. A probléma jelentkezhet születéstől fogva, de az életkorral előrehaladva egyre gyakrabban fordul elő.

        Hidratáció: Miért fontos odafigyelni a megfelelő folyadékpótlásra?

        Egy felnőtt ember testtömegének mintegy 60 százaléka víz, legtöbb sejtünk (a zsírsejteket kivéve) legfőbb alkotója. Így érthető, miért létfontosságú, hogy a rendszeres étkezésen túl az állandó folyadékfogyasztásra is elegendő figyelmet fordítsunk.

        Milyen feladatai vannak a klinikai vezető ápolónak? Interjú Vattai Györgynével

        Aki csecsemő- és gyermekápoló lesz, az valamilyen szinten maga is gyermek marad, partner a játékban, a kacagásban, így könnyebb a gyógyulás is - mondja Vattai Györgyné klinikai vezető ápoló, aki 241 szakdolgozóért felelős a debreceni Gyermekklinikán. Idén a klinika Kiváló dolgozójává választották.

        A hároméves kor alatti gyermekek kötelező fogászati szűrését javasolják fogorvosok

        A hároméves kor alatti gyermekek kötelező, rendszeres fogászati szűrésének bevezetését szorgalmazza a Magyar Gyermekfogászati és Fogszabályozási Társaság.

        Táplálékallergia a mindennapokban

        A diagnózissal a beteg csak tájékoztatást kap, amihez megoldást is kell kínálnunk. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus több évtizede foglalkozik táplálékallergiás betegek kezelésével, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság és a Gyermek-gasztroenterológiai Társaság vezetőségi tagja.

        Mesével a beteg gyermekek boldogabb karácsonyáért

        Az egészség a legnagyobb ajándék – jól tudja ezt minden gyermek és szülő, aki napokat volt kénytelen a kórházi falak között tölteni.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.