Az asztma okai és rizikófaktorai

Az asztma a leggyakoribb gyerekkori krónikus betegség, ami gyakran áll az iskolai hiányzások hátterében. Kialakulásában vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet.

Május első keddje az asztma világnapja.

Nagyobb valószínűséggel alakulhat ki asztma, ha a családban már van valakinek, illetve ha Ön érzékenyebb a környezeti allergénekkel vagy irritáló anyagokkal szemben. Korai és gyakori fertőzéses megbetegedések, a tartós dohányfüst (akár passzív dohányzás), illetve bizonyos allergénexpozíció tovább növelheti az asztma kialakulásának valószínűségét.

Asztmát kiváltó tényezők

• Allergének (például pollenek, állati szövettörmelék vagy gomba).
• Csótány és poratka.
• Légszennyeződés.
• Füst.
• Erőteljes szagok, illatosított termékek vagy vegyszerek.
• Légúti fertőzések (ideértve az egyszerű náthát is).
• Fizikai terhelés (ideértve a sportolást).
• Erőteljes érzelmek és stressz.
• Hideg levegő.
• Bizonyos gyógyszerek, ideértve a béta-blokkolókat, az aszpirint és egyéb (nemszteroid típusú) gyulladáscsökkentőket.
• Élelmiszerekhez adott szulfitok, tartósítószerek.
• Refluxbetegség (GERD), amely miatt a gyomor sósavtartalma visszajut a nyelőcsőbe, és ez asztmát indukálhat, illetve ronthatja a már meglévő betegséget.
• Orrmelléküreg gyulladás (arc-, illetve homloküreg-gyulladás).

Az asztma gyermekkorban fiúknál fordul elő gyakrabban, azonban a pubertást követően nők esetében a gyakoribb. Számos tényező jelenléte növelheti kialakulásának kockázatát.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus