• Az asztma okai és rizikófaktorai

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Az asztma a leggyakoribb gyerekkori krónikus betegség, ami gyakran áll az iskolai hiányzások hátterében. Kialakulásában vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet.

        A téma cikkei
        5/1 Az asztma és tünetei
        5/2 Az asztma okai és rizikófaktorai
        5/3 Asztma - Mikor és miért forduljon orvoshoz?
        5/4 Hogyan diagnosztizálják az asztmát?
        5/5 Az asztma kezelési lehetőségei

        Május első keddje az asztma világnapja.

        Nagyobb valószínűséggel alakulhat ki asztma, ha a családban már van valakinek, illetve ha Ön érzékenyebb a környezeti allergénekkel vagy irritáló anyagokkal szemben. Korai és gyakori fertőzéses megbetegedések, a tartós dohányfüst (akár passzív dohányzás), illetve bizonyos allergénexpozíció tovább növelheti az asztma kialakulásának valószínűségét.

        Asztmát kiváltó tényezők

        • Allergének (például pollenek, állati szövettörmelék vagy gomba).
        • Csótány és poratka.
        • Légszennyeződés.
        • Füst.
        • Erőteljes szagok, illatosított termékek vagy vegyszerek.
        • Légúti fertőzések (ideértve az egyszerű náthát is).
        • Fizikai terhelés (ideértve a sportolást).
        • Erőteljes érzelmek és stressz.
        • Hideg levegő.
        • Bizonyos gyógyszerek, ideértve a béta-blokkolókat, az aszpirint és egyéb (nemszteroid típusú) gyulladáscsökkentőket.
        • Élelmiszerekhez adott szulfitok, tartósítószerek.
        • Refluxbetegség (GERD), amely miatt a gyomor sósavtartalma visszajut a nyelőcsőbe, és ez asztmát indukálhat, illetve ronthatja a már meglévő betegséget.
        • Orrmelléküreg gyulladás (arc-, illetve homloküreg-gyulladás).
        Hirdetés

        Az asztma gyermekkorban fiúknál fordul elő gyakrabban, azonban a pubertást követően nők esetében a gyakoribb. Számos tényező jelenléte növelheti kialakulásának kockázatát.

        Hajlamos Ön az asztma kialakulására?
        Az asztma kialakulásának rizikófaktorai:
        • Nagyvárosi élet, különösen a belvárosban fokozott a légszennyeződés.
        • Passzív dohányzás.
        • Foglalkozással kapcsolatos kiváltó tényezők (például a mezőgazdasági vegyszerek, fodrászatban használatos készítmények, továbbá festék, acél, műanyag és elektronikai cikkek gyártása).
        • Egy vagy két szülőnél kialakult asztma.
        • Gyakori légúti megbetegedés gyerekkorban.
        • Kis születési súly.
        • Elhízás.
        • Reflux betegség (GERD).

        Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        5/1 Az asztma és tünetei | 5/2 | 5/3 Asztma - Mikor és miért forduljon orvoshoz?
        Módosítva: 2020.05.07 16:05, Megjelenés: 2017.04.09 06:45
        Címkék: Asztma, Dohányzás, Asztmás roham,

      • Cikkajánló

        Tüdőrák

        Tüdőrák

        Dr. Pukoli Dániel

        Személyre szabott terápia, precíziós onkológia a tüdőrák kezelésében.

        COVID-19 tanácsadás

        COVID-19 tanácsadás

        Medspot

        Elindult a Medspot alapítvány ingyenes tanácsadása orvosokkal, pszichológusokkal.

        Az asztma kezelési lehetőségei

        A legtöbb asztmás beteg esetén a gyógyszerek kombinációban biztosítják a hosszú távú tünetmentességet és a rohamoldást. Orvosa segít Önnek eldönteni, hogy az Ön esetében a kor és a betegség súlyossága függvényében melyik kezelési lehetőség a legmegfelelőbb.

        A túlsúlyos asztmások betegsége nehezebben tartható egyensúlyban

        Az elhízás egészségre gyakorolt káros hatásairól nagyon sokat lehet hallani mostanában, ám kevéssé hangsúlyozzák a krónikus betegségek egyensúlyban tartására gyakorolt hatását.

        Koronavírus - Az asztmások ne hagyják abba a gyógyszerszedést

        A jelenlegi járványhelyzet nem indokolja, hogy az asztmás betegek felfüggesszék vagy csökkentsék a kezelőorvos által korábban felírt gyógyszeradagot.

        Hogyan diagnosztizálják az asztmát?

        Roham esetén a diagnózis felállítása nem nehéz. Annyira jellegzetes a megnyúlt kilégzés, és a hörgők által kiadott sípoló, búgó hang, hogy ilyenkor már csak az asztma okát kell kideríteni. Általában nem ilyen egyszerű a kivizsgálás, mert a rohamokon kívül az asztmásoknak a légzésfunkciós értékei normálisak.

        Az asztma és tünetei

        A legtöbb asztmás roham előtt bevezető, figyelmeztető tünetek alakulnak ki. Ezeknek a felismerése és a tünetek korai kezelése megelőzheti a roham teljes kifejlődését, illetve a további állapotromlást is megakadályozhatja.

        Asztma diéta

        Noha bizonyítottan nincs olyan diéta, mely megszünteti az asztma tüneteit, bizonyos élelmiszerek fogyasztásával csökkenthetők a kellemetlen panaszok.

        Asztmavilágnap - Évente 20 ezer új beteget diagnosztizálnak Magyarországon

        Magyarországon 300 ezer gondozott asztmás él, de feltehetően további 150 ezer ember életét nehezíti meg a betegség; itthon évente 15-20 ezer új beteget diagnosztizálnak - hívják fel a figyelmet szakemberek az asztma világnapján.

        Futás asztmával

        A futás és az asztma úgy tűnhet, egymást kizáró tényezők, ám ennek cáfolatára élő példa többek között a női maratonfutás brit világcsúcstartója, Paula Radcliffe, akit 14 évesen terhelés indukálta asztmával diagnosztizáltak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.