Alvás napközben - Milyen a hatása?

szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító - WEBBeteg
megjelent: 2022.10.07.

Délutáni szunyókálásra a legtöbb embernek csak hétvégenként van ideje. Miközben a szieszta a déli országokban, így például Olasz- és Spanyolországban teljesen szokványos és elfogadott tevékenység, addig itthon sokan még mindig lustának bélyegzik azokat, akik délutánonként alszanak.

A délutáni szunyókálás azonban nem csak a gyerekeknek és az időseknek válik a javára. A dolgozó emberek éppúgy profitálhat(ná)nak belőle. Cikkünkből megtudhatja, miért is egészséges a szieszta.

Mindegy, hogy valaki korán kelő vagy későn fekvő típus, napközben szinte mindenki eljut arra a mélypontra, amikor érzi, hogy alvásra lenne szüksége. Akinek lehetősége van rá, hogy ezt megtegye, ezt az időszakot kell kihasználnia rá. Azt, hogy ez milyen előnyökkel jár, például a Harvard Orvosi Egyetem és a New York-i Egyetem vizsgálataiból is láthatjuk.

Hiuyan Lau neurobiológus csapata a vizsgálati alanyoknak több olyan képpárt mutatott, amelyek egyikén egy épület, a másikon egy arc volt látható. Ezt követően a tanulmányban részt vevők egy része alhatott 90 percet, míg a többiek ébren maradtak.

Akik aludtak, ébredés után nemcsak több képre emlékeztek (gondolatban kellett felidézniük), hanem gyakrabban meg tudták mondani, hogy melyik épülettel melyik arckép volt párba állítva, mint azok, akik nem aludtak a képek nézegetése után.

A Robert Koch Intézet (RKI) igazolta azt a megfigyelést, miszerint már egy rövid, 15 perces délutáni szunyókálás is pozitív hatással van a nap második felében a koncentráló- és a teljesítőképességre.

Az alváskutatók kimutatták, hogy a szieszta nem csupán az emlékezőképességre van jó hatással, hanem a fizikai egészségre is:

  • Egy rövid délutáni szunyókálás az óraátállítás vagy időeltolódás okozta problémákon is segít, ehhez akár már 5-10 perc bóbiskolás is elegendő lehet.

Ezek is érdekelhetik

A délutáni szunyókálás valójában biológiai szükséglet

Nincs olyan ember, aki 24 órán keresztül csúcsteljesítményt tudna nyújtani. Elsősorban az éjszakai alvás az, ami a test és a szellem regenerációjához, valamint a másnapra szükséges feltöltődéshez hozzájárul. Azonban a teljesítőképességben nemcsak éjszaka, hanem napközben is vannak mélypontok. Az úgynevezett pacsirta típusú embereknél – ők a korán kelők, akik energiával telve pattannak ki az ágyból, mielőtt az ébresztőóra megszólalna – a napközbeni mélypont általában 12 és 14 óra között következik be, ami azt jelenti, hogy fáradtnak érzik magukat és nehezen megy ilyenkor a munka. A bagoly típusú emberek – akiknek reggel nehezükre esik felkelni, este viszont később fekszenek le – ennek megfelelően később, hozzávetőleg 16 és 18 óra között érik el napközbeni teljesítőképességük mélypontját. Mindkét csoportban lehetnek azonban egyéni eltérések, természetesen.

A kutatók megállapították, hogy a fő, éjszakai alvás mellett az élettani napszaki ritmusnak létezik nappali alvási fázisa is. A szervezet ennek során ugyanazokat a jeleket mutatja, mint az éjszakai alváshoz kapcsolódóan: csökkenő teljesítőképesség, nagyobb hibaráta, fokozódó fáradtság, illetve alacsonyabb testhőmérséklet. A napközbeni szunyókálás igénye tehát egyáltalán nem lustaság, hanem biológiai szükséglet.

Elsősorban a gyerekeket és az idősebb embereket fogja el időnként napközben is álmosság. Ezért ők gyakran pihennek le ebéd után vagy később a délután folyamán. A délutáni szunyókálás azonban más korcsoportokban is kívánatos lenne. Vannak, akik az ebédszünetet kihasználva szunyókálnak kicsit a munkahelyükön, ha erre igényük és persze lehetőségük is van.

Tippek az optimális sziesztához

Akinek megvan rá a lehetősége, kövesse a biológiai óráját és igény szerint iktasson be egy kis szunyókálást napközben. Következzen néhány tipp, mely segítségére lehet abban, hogy a teljesítőképességében beállt mélypontokon felülemelkedjen és friss legyen a nap hátralévő részében.

  • Ha nincs lehetősége pihenni, a fontos megbeszéléséket ne ebéd utánra tervezze be. Ugyanis teli hassal a kronobiológiailag ilyenkor mélyponton lévő teljesítőképessége még tovább csökken, hisz az emésztéshez a gyomor vérellátása fokozódik, az agyé pedig csökken.
  • Ha nincs egy saját kis tere, ahol aludni tudna, akkor iktasson be egy kis szünetet, hunyja be a szemét és lazítson.
  • Az is fontos, hogy mennyi ideig tart a szieszta: az a jó, ha nem tart tovább 10, maximum 30 percnél. Ugyanis ha ennél tovább tart, akkor eléri a mélyalvás fázisát, és ha ebbe belecsúszik és ebből kell ébrednie, akkor utána eltarthat egy ideig visszazökkeni, visszatérni a napi teendőkhöz.
  • A délutáni szunyókáláshoz ne az ágyát használja, hanem egy heverőt vagy egy hintaszéket.
  • Ellentétben az éjszakai alvásra vonatkozó javaslattal, napközbeni szunyókáláshoz ne sötétítse el a helyiséget, hogy könnyebben fel tudjon majd ébredni.

Napközbeni alvás csecsemőknél és kisgyermekeknél

Valószínűleg sok szülő tapasztalta már, hogy gyermeke nem hajlandó napközben aludni, pedig alig bírja a szemeit nyitva tartani.

A csecsemők a szó szoros értelmében nem sziesztáznak, a napközben egyszeri ebéd utáni alvás szokása és rendje nagyjából másfél-kétéves kor körül alakul ki a gyerekeknél.

A csecsemők ugyanis ötször-hatszor alszanak a nap 24 órája folyamán kb. 4 órás fázisokban. Tehát az ő esetükben még egyáltalán nem beszélhetünk valódi éjszakai-nappali ritmusról.

Az egyévesek többnyire háromszor alszanak egy nap: 6-8 órát éjjelente és kétszer napközben rövidebb időtartamig.

Hozzávetőleg átlagosan négy éves koruktól nincs már feltétlenül szükségük a gyermekeknek napközbeni alvásra. De ez egyénileg változhat. Ha a gyermeknek igénye van rá, biztosítsuk számára a lehetőséget!

Tovább

Ez is érdekelheti Hogyan maradhat éber napközben doppingszerek nélkül?

WEBBeteg logóSzerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Mittagsschlaf - Siesta und Powernapping (My Life)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Intim fertőzés? Intim fertőzés?

Fontos az élettani pH-érték helyreállításáról is gondoskodnunk. (x)

Vaspótlás hatásosan Vaspótlás hatásosan

A vas létfontosságú nyomelem, amit a szervezetünk nem tud előállítani. (x)

Melatonin, a szervezetünk által termelt, alvás-ébrenlétre ható hormon

A melatonint, melyet 1958-ban Aaron Lerner fedezett fel, az agyban megtalálható tobozmirigy termeli. A tobozmirigy a két agyfélteke között elhelyezkedő...

Az álmok terápiás szerepe

Minden ember álmodott már valaha, és minden bizonnyal a legtöbbünkben, ha nem is mindenkiben, felmerült, hogy mit jelenthet az álma, jó-e egyáltalán...

Az alvászavar és típusai

Az alvás alapvető létszükséglet a szervezet - így az idegrendszer - számára a regenerálódáshoz, szerepe mind mennyiségi, mind minőségi...

Testi betegségek, melyek alvászavarral járhatnak

Az alvászavar jelentkezhet helytelen életmódbeli tényezők következményeként, illetve kísérhet bizonyos pszichés kórképeket. Ám hátterében testi...

Az éjszakai műszak a feje tetejére állítja a bioritmusunkat

Tapasztalták már, hogy egy át nem aludt éjszaka után másnap képtelenek koncentrálni, fejfájással, szédüléssel küszködnek? A rossz...

Tévhitek, mítoszok az alvásról

Igaz-e, hogy legalább nyolc óra alvásra van szüksége mindenkinek? És hogy az időseknek kevesebb alvásra van szükségük? Aki sportol, jobban alszik?

Hogyan vészeljük át a forró éjszakákat?

A nyári kánikula idején sokan nehezebben tudnak elaludni, éjszaka többet forgolódnak, a tartós hőségben sokszor már éjszaka sem hűl le a levegő...

Az élettani napszaki ritmus és a depresszió kapcsolata - ok-okozati összefüggések

A depresszió kialakulásának számos oka van. Ezek közül cikkünkben részletesebben az élettani napszaki ritmus felborulása és a depresszió közti...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.