Asztma
Mindent a témáról
|
További tartalmak
Minden rovat és szolgáltatás
|
Az asztma népegészségügyi felmérések szerint egyre gyakoribb betegséggé válik, és a fejlődő ipari háttérrel együtt egyre súlyosabbak a betegség tünetei, valamint egyre kedvezőtlenebb a lefolyása is.
Az asztma napjainkban a leggyakoribb, folyamatos szakorvosi gondozást igénylő krónikus gyermekkori megbetegedés. A fejlett ipari országokban előfordulása a gyermekkori népességben 2-12 százalék közötti értéket mutat, ipari központokban ennél magasabbat. A magyarországi előfordulást 3-5 százalék körüli értékre teszik.
Az asztmás megbetegedés leggyakrabban kisgyermekkorban kezdődik, de az esetek mintegy ötödében már csecsemőkorban is jelen van. A korábbi kezdetű betegek esetében gyakran találunk pozitív bőrpróbaeredményt, a családban több allergiás egyént, emelkedett immunglobulin-E szintet.
Megfigyelések szerint a kamaszkor tájékán az asztma az esetek kétharmadában ténylegesen vagy látszólag megszűnik (a beteg "kinövi"). A serdülőkor tájékán panaszmentessé váltak egy része - sajnálatos módon - felnőttkorban visszaesik, ismét beteg lesz. A gyermek- és fiatalkori asztmás halálozás viszonylag ritka, 1 százalék körülire teszik.
Kutatási eredmények |
Újabb vizsgálatok során összehason- lították a jó szociális helyzetben, anyai gondozás mellett nevelkedő svéd gyermekek és a szegényebb körülmények között élő, bölcsődébe, óvodába korán beíratott lengyel és balti államokbeli gyermekek körében az asztma előfordulását. Azt találták, hogy az utóbbi országokban ez jóval ritkább. Feltételezik, hogy a csecsemőkorban fellépő légúti fertőzések és az ezekkel szembeni védekezés során az immunrendszer "áthangolódik" és ez védelmet jelent az allergiás légúti megbetegedésekkel szemben. |
A felnőttkori asztmával ellentétben a gyermekkori nehézlégzéses epizódok kisebb hányadát lehet csak a specifikus allergén hatásának tekinteni. Fiatalabb gyermekekben a vírusfertőzés, nagyobbaknál a fizikai terhelés valószínűleg jóval gyakrabban vált ki asztmás állapotot, mint az allergén hatás.
Csecsemő-, és kisgyermekkorban a legsúlyosabb asztmás állapotokban többek között az ún. respiratory syncitial (RS) vírussal, adenovírusokkal, parainfluenza vírussal történő fertőződés mutatható ki. A fizikai terhelés hatására fellépő asztma a gyermekek 60-70 százalékánál bizonyítható közepes szintű terhelés után, a terhelés növelésére pedig gyakorlatilag minden asztmásnál megjelenik ez a reakció.
Gyermekgyógyászati sajátosság, hogy a koraszülöttség, a légzészavarral járó újszülöttkori állapotok, a gépi lélegeztetés igénye mind elősegíti az ún. "obstruktív légúti megbetegedések", így az asztma kialakulását is. Ez feltehetően nem az immunrendszerben bekövetkezett változások miatt következik be, hanem a tüdő fejlődésének korai károsodásával függ össze.
Szintén gyermekkorban érvényesülő sajátosság, hogy az asthma bronchiale a világ minden részén nagyjából kétszer gyakoribb a fiúknál, mint a lányoknál. Ennek feltehetően az az oka, hogy fiúkban a tüdőtérfogathoz képest relatíve szűkebbek a légutak, mint lányokban. A későbbiekben ez a nemi különbség fokozatosan eltűnik.
A gyermek asztmájának kezelése az iskolában |
Amennyiben gyermekénél asztmát diagnosztizáltak, bizonyára tudja, milyen nehéz az asztmás tünetek kezelése az iskolában. Ezért is fontos a tanárok beavatása, még enyhe asztma esetén is. A gyermek asztmájának kezelése az iskolában |
A gyermekkoron belül az egyes korszakokban más és más életkori sajátosságai vannak az asztmának.
Csecsemőknél és kisdedeknél (3 éves korig) a szűkebb hörgőrendszer, és a kevéssé rugalmas tüdő segíti a nehézlégzés kialakulását. A vírusos fertőzések hatása miatt a téli időszakban gyakoribbak a panaszok. Az orvosok helyzetét nehezíti, hogy az atópiás kóreredet ebben az életkorban nem, vagy alig mutatható ki, a tüdők feletti hallgatózási lelet gyakran nem egyértelmű, továbbá a betegek a légzésfunkciós vizsgálatokhoz fiatalok. Az előbbiek miatt sok esetben nem lehet egyértelműen megállapítani a betegség fennállását. Amennyiben sikerül is azt diagnosztizálni, a megfelelő kezelés ütközik komoly akadályokba, tekintve, hogy az ilyen korú gyermekek nehezen tudnak inhalációs gyógyszereket használni. Az újabban kifejlesztett, gyógyszerbelégzést segítő készülékek (babyhaler, nesspacer) jelentős előrelépést jelentettek ezen korosztály megfelelő kezelésének kialakításában.
![]() |
Képünk illusztráció |
Óvodás és kisiskolás gyermekekben (4-14 éves kor) mind a betegség diagnosztizálása, mind a kezelés jóval könnyebb. Az atópiás eredet könnyen kimutatható, a légzésfunkciós vizsgálatok jól kivitelezhetőek. A gyermekek az inhalációs gyógyszereket és eszközöket jól használják, és ha a szülők figyelmesek, akkor gyógyszereiket be is veszik.
Serdülőkorban (15-20 év) jellemzi, hogy a szülők ellenőrző szerepe folyamatosan csökken, a betegek panaszaikat titkolják. Gyakori, hogy a kamasz elfeledkezik gyógyszereiről, vagy szándékosan nem veszi be azokat. Lányoknál a hormonális változásokkal párhuzamosan súlyosbodás következhet be. Mindezen tényezők hatására az állapot rosszabbodása, illetve súlyos, néha életveszélyes asztmás rohamok következhetnek be.
Az asztma kezelésének általános alapelvein túl van néhány különleges, gyermekkorban jelentkező sajátosság, mellyel nem csak a kezelőorvosnak, de a szülőnek és a betegnek is tisztában kell lennie.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Horváth Balázs, általános orvos
Nem lát élesen?
Dr. Árvay AnitaUnja már a szemüveget és a kontaktlencsét? Megoldás lehet a lézeres szemműtét! (x)
Szkizofréniával küzd?
Szponzorált tartalomHogyan lehet teljes életet élni ezzel a betegséggel? Tanácsok a sorstársaknak. (x)
Hogyan diagnosztizálják az asztmát?
Roham esetén a diagnózis felállítása nem nehéz. Annyira jellegzetes a megnyúlt kilégzés, és a hörgők által kiadott sípoló, búgó hang, hogy ilyenkor már csak az asztma okát kell kideríteni. Általában nem ilyen egyszerű a kivizsgálás, mert a rohamokon kívül az asztmásoknak a légzésfunkciós értékei normálisak.
Az asztma és tünetei
A legtöbb asztmás roham előtt bevezető, figyelmeztető tünetek alakulnak ki. Ezeknek a felismerése és a tünetek korai kezelése megelőzheti a roham teljes kifejlődését, illetve a további állapotromlást is megakadályozhatja.
Okozhatnak asztmát a klórozott vizű úszómedencék?
Régóta ismert a klórgáz és a vízből felszabaduló egyéb klórszármazékok légúti irritációt okozó hatása. Több, kisebb klinikai vizsgálat alapján felmerült az esetleges összefüggés gyermekek rendszeres, klóros vizű medencében való úszása és az asztma kialakulásának gyakorisága között.
A foglalkozási tüdőbetegség
Nagyon sok olyan tüdőbetegséget okozó anyag létezik környezetünkben, amelyet munkánk során, munkánk miatt lélegezhetünk be. Az összes asztmás megbetegedés jelentős részét a foglalkozási asztma teszi ki.
Az asztma kezelési lehetőségei
A legtöbb asztmás beteg esetén a gyógyszerek kombinációban biztosítják a hosszú távú tünetmentességet és a rohamoldást. Orvosa segít Önnek eldönteni, hogy az Ön esetében a kor és a betegség súlyossága függvényében melyik kezelési lehetőség a legmegfelelőbb.
Asztma - Mikor és miért forduljon orvoshoz?
Az asztma évente több százezer nap iskolai és munkahelyi hiányzásért felel minden évben. A súlyos asztmás rohamok kialakulásának kockázata csökkenthető a megfelelő kezeléssel, illetve azzal, ha Ön képes felismerni és kezelni a roham előjeleit.
Légzőszervi betegségek
tüdőgyógyász, allergológus
|
|
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!