• Hogyan diagnosztizálják az asztmát?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus

        Roham esetén a diagnózis felállítása nem nehéz. Annyira jellegzetes a megnyúlt kilégzés, és a hörgők által kiadott sípoló, búgó hang, hogy ilyenkor már csak az asztma okát kell kideríteni. Általában nem ilyen egyszerű a kivizsgálás, mert a rohamokon kívül az asztmásoknak a légzésfunkciós értékei normálisak.

        A téma cikkei

        5/1 Az asztma és tünetei
        5/2 Az asztma okai és rizikófaktorai
        5/3 Asztma - Mikor és miért forduljon orvoshoz?
        5/4 Hogyan diagnosztizálják az asztmát?
        5/5 Az asztma kezelési lehetőségei

        Az asztma tünetei számos más betegségéhez hasonlíthatnak, például a tüdőtágulatéhoz, a korai pangásos szívelégtelenséghez, vagy a hangszál megbetegedéseihez. A hasonló jelekkel járó kórformák kizárása érdekében orvosa valószínűleg néhány vizsgálat elvégzését javasolja, amelyek eredményei alapján biztonsággal felállítható a diagnózis.

        Orvosa először felveszi a kórelőzményt és elvégzi a fizikális vizsgálatot. Nagyon fontos az allergiás vizsgálatok elvégzése is (bőrpróba és vérvizsgálat).

        Ezt követően valószínűleg légzésfunkciós vizsgálat következik, amelynek segítségével meghatározható a légzés során a ki és beáramló levegő mennyisége és sebessége. Légzésfunkciós vizsgálatot leggyakrabban az alábbi két eszköz segítségével végeznek.

        • Spirométer: Spirometriás vizsgálattal a légcső és a hörgők összeszűkülését lehet kimutatni. A vizsgálatot egészségügyi szakszemélyzet végzi. A készülék egy mély belégzést követően a kilélegzett levegő térfogatát határozza meg. A spirométer azt is kimutatja, hogy milyen gyorsan tudja a belélegzett levegőt kilélegezni.
        • Csúcsáramlásmérő: A csúcsáramlásmérőt otthoni körülmények közt is használhatja. Segítségével már a tünetek megjelenése előtt kimutatható a légúti szűkület kisfokú növekedése is. Az asztmás rohamot előrejelezheti az, ha a mért értékek a szokásosnál alacsonyabbak. Ha a csúcsáramlás napi ingadozása meghaladja a 20 százalékot, az már asztmára utal, a 20-30 százaléknál is nagyobb változás pedig már súlyosabb gyulladást és obstrukciót jelez. Kérdezze meg orvosát, hogy mi a teendő ebben az esetben!

        A légzésfunkciós vizsgálatokat gyakran elvégzik a légutakat megnyitó hörgtágító gyógyszerek bevétele előtt és után is. Amennyiben a légzésfunkciók javulnak a hörgtágító gyógyszerek használatával, valószínűsíthető az asztma.

        Hirdetés

        Az asztmás légutakban jelenlevő gyulladásnak meghatározása a kilélegzett NO (nitrogén-monoxid) gáz koncentrációjának mérésével is lehetséges, egy erre alkalmas készülék segítségével. Minél magasabb a koncentráció, annál biztosabb a nem kontrollált asztma jelenléte.

        Amennyiben orvosa nem tudja roham közben megfigyelni a beteget és a diagnózis bizonytalan, hörgőgörcsöt okozó anyagokat, fizikai terhelést, vagy a hideglevegő belélegeztetésének módszerét is alkalmazhatják. A felsorolt anyagoknak az a jellegzetessége, hogy asztmás ember esetén sokkal kisebb koncentráció szükséges a hörgőgörcs előidézéséhez, mint másoknál. Minél kisebb koncentráció idézi elő a hörgőszűkületet, annál súlyosabb fokú az asztma.

        Az asztma és tünetei

        A legtöbb aszthmás roham előtt bevezető, figyelmeztető tünetek alakulnak ki. Ezeknek a felismerése és a tünetek korai kezelése megelőzheti a roham teljes kifejlődését, illetve a további állapotromlást megakadályozhatja.
        Az asztma és tünetei

        Az asztma osztályozása

        A panaszok, a fizikális vizsgálat és a diagnosztikai vizsgálatok eredménye alapján orvosa meg tudja állapítani, hogy milyen súlyos a betegsége. Ez az osztályozás képezi majd a kezelés alapját is. Az asztma öt főosztályba sorolható.

        Enyhe intermittáló. Ez az asztma legenyhébb formája. Általában az asztma enyhe intermittáló formájától szenvedő betegek maximum hetente két napon, havonta két éjszaka tapasztalnak enyhe tüneteket.

        Enyhe perzisztáló. Az enyhe perzisztáló aszthma esetén a tünetek hetente kettőnél többször jelentkeznek, de egy nap maximum egy alkalommal.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Mérsékelt perzisztáló. Ha naponta egyszer és hetente több, mint egy éjszaka vannak asztmás tünetei, akkor az asztma mérsékelten perzisztáló formájában szenvedhet.

        Súlyos perzisztáló. Ez az aszthma legsúlyosabb formája, mely a napok többségében egész nap, és gyakran éjszaka is tüneteket okoz.

        Nagyon súlyos perzisztáló asztma. Ebben a formában - melynél a halálozási arány mintegy tizenhatszorosa a többi asztma mutatóihoz képest - kiegészítő terápiáként alkalmazzák a monoclonális antitestet is, mint anti-IgE kezelést.

        Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        5/3 Asztma - Mikor és miért forduljon orvoshoz? |  5/4 | 5/5 Az asztma kezelési lehetőségei
        Legutóbb frissült: 2017.04.20 05:21
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Urológia

        Urológia

        Dr. Szimuly Sándor

        Néhány fontosabb urológiai betegség, tüneteik és kezelésük.

        A migrén okai

        A migrén okai

        B. M., szakfordító

        Vannak egyéntől függően különböző faktorok, melyek migrént válthatnak ki.

        Az asztma és tünetei

        A legtöbb asztmás roham előtt bevezető, figyelmeztető tünetek alakulnak ki. Ezeknek a felismerése és a tünetek korai kezelése megelőzheti a roham teljes kifejlődését, illetve a további állapotromlást is megakadályozhatja.

        Hörgőasztma (asthma bronchiale) gyermekkorban

        Az asztma népegészségügyi felmérések szerint egyre gyakoribb betegséggé válik, és a fejlődő ipari háttérrel együtt egyre súlyosabbak a betegség tünetei, valamint egyre kedvezőtlenebb a lefolyása is.

        Okozhatnak asztmát a klórozott vizű úszómedencék?

        Régóta ismert a klórgáz és a vízből felszabaduló egyéb klórszármazékok légúti irritációt okozó hatása. Több, kisebb klinikai vizsgálat alapján felmerült az esetleges összefüggés gyermekek rendszeres, klóros vizű medencében való úszása és az asztma kialakulásának gyakorisága között.

        A foglalkozási tüdőbetegség

        Nagyon sok olyan tüdőbetegséget okozó anyag létezik környezetünkben, amelyet munkánk során, munkánk miatt lélegezhetünk be. Az összes asztmás megbetegedés jelentős részét a foglalkozási asztma teszi ki.

        Az asztma kezelési lehetőségei

        A legtöbb asztmás beteg esetén a gyógyszerek kombinációban biztosítják a hosszú távú tünetmentességet és a rohamoldást. Orvosa segít Önnek eldönteni, hogy az Ön esetében a kor és a betegség súlyossága függvényében melyik kezelési lehetőség a legmegfelelőbb.

        Asztma - Mikor és miért forduljon orvoshoz?

        Az asztma évente több százezer nap iskolai és munkahelyi hiányzásért felel minden évben. A súlyos asztmás rohamok kialakulásának kockázata csökkenthető a megfelelő kezeléssel, illetve azzal, ha Ön képes felismerni és kezelni a roham előjeleit.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.