A krónikus gerincpanasz a betegszabadságok leggyakoribb oka az iparilag fejlett országokban. Nemzetközi statisztikák szerint a felnőtt lakosság kb. 90 százaléka életében legalább egyszer szenved nyak-, hát-, vagy derékfájástól.
Idült gerincfájdalomról akkor beszélhetünk, ha a fájdalom három hónap után is fennáll, de egyes osztályozások hat hónapon keresztül meglévő panaszok esetén beszélnek krónikus betegségről.
A közhiedelemmel ellentétben, a látszólag könnyű, irodai ülőmunkát végzők körében gyakrabban fordul elő a mindennapokat megkeserítő gerincpanasz, mint a nehéz fizikai munkából élő embertársaik között.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
Jó tudni! - Kerülni kell a gerinc függőleges terhelését! |
|
A háttérben leggyakrabban a gerinc degeneratív elváltozásai állnak. Ezek a csigolyák, a kisízületek, a szalagok és izmok túlterheléséből, gyulladásából, a porckorong kopásából erednek. A panaszok nem mindig mozgásszervi eredetűek.
Hátfájdalom képében nyilvánulhatnak meg nőgyógyászati kórképek, vesebetegségek, a tüdőcsúcsban zajló daganatos folyamatok, gyomorbántalmak vagy szív eredetű betegségek is.
Ezekben az esetekben az alapbetegség kezelése szükséges.
Hat tévhit a gerincfájdalomról |
| "Fáj a derekam!" minden magyar elmondja ezt a mondatot életében legalább egyszer, de inkább többször. Egy kisebb szúró vagy húzódó fájdalom azonban teljesen normális és hamar elmúlik. Hat tévhit a gerincfájdalomról>> |
A leghatékonyabb és ezért a legfontosabb a megelőzés, amelynek első lépése a gyermekkori gerincdeformitások korai felismerése. Igaz, hogy ezek nem gyógyítható kórképek, de időben elkezdett kezeléssel a fiatal korban kialakuló elváltozások elkerülhetők.
A másik módszer a megelőzés eszköztárában a felvilágosítás és megfelelő életvitel kialakítása.
Ha már jelentkeztek a tünetek, még mindig van lehetőség elkerülni, hogy a fájdalom mindennapjaink részévé váljon. Ennek egyik lehetősége a fájdalomcsillapító és izomlazító gyógyszerek mellett a fájdalmas epizódot követően az időben elkezdett mobilizálás, illetve szükség esetén műtéti beavatkozás.
A másik út az úgynevezett gerinciskola, ahol szakképzett gyógytornász megtanítja az izmok lazítását, nyújtását, erősítését szolgáló gyakorlatokat, a mindennapi életet segítő tanácsokkal látja el az érintetteket. Ilyen mozgásformák:
A gyógytorna gyakorlatai mellett az izmok lazításával a fájdalmat enyhítik a lazító-nyújtó masszázsok, a tangentor kezelések (víz alatti sugármasszázs, amikoris a fő izomcsoportokat erős vízsugárral masszírozzák, 35-37 fokos vízzel töltött kádban).
A súlyfürdő az egyes izomgörcsök oldására, a csigolyaízületek merevségének mérséklésére szolgál, azáltal, hogy a csigolyák széthúzódnak egymástól.
A kezelés során a betegek testhőmérsékletű vízben a derekukra vagy a bokájukra erősített súlyokkal lógnak a nyakuknál vagy a hónaljuknál alátámasztva.
(WEBBeteg - Dr. Borsi Lieber Katalin)
Puffadás, emésztési zavarok? Pattanások, kiütések? Visszatérő fejfájás? Migrén? (x)
Dr. Csuth Ágnes
Orvos tanácsadó
Regisztráljon és kérdezzen!
Regisztráció Kérdés feltevés Válaszaim megtekintése Összes orvos válaszol kérdésGyakori kérdések Mozgásszervi megbetegedések témában:
Ínhüvelygyulladás Izomgörcs - Mitől lehet? Lábikra görcs