• Csigolyaösszeroppanás - Okok, tünetek és kezelés

        WEBBeteg - Dr. Bálint Anita, reumatológus
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Bálint Anita, reumatológus

        Az emberi test vázát a gerincoszlop alkotja a hozzá kapcsolódó csontokkal. A gerincoszlop felépítésében csigolyák és a köztük lévő porckorongok vesznek részt. Amennyiben valamely külső erőbehatásra a csigolyatest állományában törés következik be, és a csigolya magassága csökken, úgy kompressziós csigolya fracturáról vagy kompressziós csigolyaösszeroppanásról beszélünk.

        A csigolya vagy csigolyák összeroppanásának következtében a gerincoszlop megrövidül és előrefelé görbül. Ennek következtében előrehajló, görnyedt testtartás alakul ki. Ez a testtartás azonban a többi csigolyára is terhelést jelent, azok törésveszélyét is fokozza. Természetes, hogy az összeroppant csigolya miatt a gerinc stabilitása is megszűnik az adott gerincszakaszon.

        Hirdetés

        Mi okozhat kompressziós csigolyaösszeroppanást?

        A kompressziós csigolyaösszeroppanás hátterében leggyakrabban csontritkulás áll, de emellett gyakori, hogy a törés oka valamely daganat csontáttéte vagy maga a csonttumor. Csontritkulás talaján kialakult csigolyaösszeroppanásra főleg akkor kell gondolni, hogyha a beteg idős, és a trauma kis erőbehatással járt, vagy a beteg nem is emlékszik arra, hogy trauma érte, mégis erős hátfájdalomra panaszkodik. Fiatalabb hölgyekben gyakran valamely gyógyult daganat (melldaganat) után évekkel jelentkező hátfájdalom és negatív csontritkulási lelet hívhatja fel a figyelmet metastasis jelenlétére.

        A folyamat kialakulásában elsődleges, hogy a kóros és az ép csontszerkezetű csigolyák ugyanakkora nagyságú erő behatására eltérően reagálnak. Amíg a normál csontszerkezetű csigolya csak nagy erő hatására törik, és nagyobb eséllyel okoz kompressziót az idegelemeken; addig a kóros csontszerkezetű csigolyatest már kis erőbehatásra is törik, és magába roppan, magasságát veszti.

        Mik a tünetek?

        Kompressziós csigolyaösszeroppanás vezető tünete az erős lokális fájdalom, mely fekvésre enyhül, terhelésre fokozódik. Emellett légzési nehézség, étvágytalanság, alvászavar, valamint hasi panaszok, valamint esetenként székrekedés (obstipáció) is felléphet. A beteg helyzetváltoztatásra igen nehezen képes, leginkább a fekvő helyzetből való felülés megterhelő. A beteg vizsgálatakor feltűnhet a gerinc alaki rendellenessége, a háti görbület.

        Hogyan diagnosztizálható a betegség?

        A kivizsgálás során laborvizsgálatokat végeznek, sokszor bizonyított osteoporosis esetén is kérnek kiegészítő vizsgálatokat myeloma multiplex kizárására. Emellett hagyományos, álló helyzetű RTG-vizsgálattal, MRI-vizsgálattal határozható meg a csigolyatörés magassága és mértéke. Az MRI-vizsgálat segít eldifferenciálni, hogy a törött csigolyatestben van-e még ödéma, mert csak a még ödémás csigolyatestet érdemes operálni. CT-vizsgálattal a törött csigolyatest hátsó falának állapotát mérik fel, ez alapján döntenek arról, hogy a kívánt műtéti eljárás biztonságosan alkalmazható vagy nem. Mindezek mellett gyakori a csont-izotópvizsgálat, mellyel a gyulladásos folyamatokat lehet a daganatos áttétektől elkülöníteni, amennyiben szükséges.

        Hogyan kezelhető a csigolyaösszeroppanás?

        A csigolyaösszeroppanás kezelése lehet konzervatív és műtéti. Amennyiben a beteg járóképes, terhelőképessége megmarad, és fájdalmai jól kontrollálhatók gyógyszerekkel, kezelésekkel, valamint a tört csigolya nem lapul össze és a gerinc jelentősen nem deformálódik, akkor a gerinc stabilitása gyógytornával helyreállítható, ilyen esetekben konzervatív kezelést alkalmazunk.

        Az alkalmazott kezelésekkel ilyenkor a fájdalom csillapítása, a gerincoszlop stabilitásának helyreállítása, az úgynevezett izomfűző kialakítása, a gerinc deformálódásának megakadályozása az elsődleges cél. Amennyiben a folyamat hátterében csontritkulás igazolható, úgy antiporotikus terápia bevezetése, valamint az alkalmazott terápia hatásosságának nyomon követése szükséges.

        A csigolyaösszeroppanást követően pár napig ágynyugalom, és gyógyszeres kezelés (gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, izomgörcsoldók) alkalmazhatóak. Fontos a kemény alapon való fektetés. Korzett vagy merev fűző már a csigolyaösszeroppanás korai fázisában javíthatja a gerinc stabilitását, terhelhetőségét, segíthet a normál életvitelbe visszaállni, ugyanakkor a törött csigolya terhelését csökkenti. A folyamat előrehaladtával fizioterápia alkalmazható és gyógytorna gyakorlatok, járásgyakorlatok végezhetőek gyógytornász vezetésével.

        Amennyiben a képalkotó vizsgálatok a törött csigolya progresszív alaki deformitását igazolják, akkor műtétre van szükség. Műtéti kezelés merül fel akkor is, ha az alkalmazott konzervatív kezelések mellett nem érhető el számottevő javulás a beteg állapotában.

        Olvasson tovább! A gerincdaganatok és tünetei

        Dr. Bálint Anita, reumatológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Bálint Anita, reumatológus

        Módosítva: 2019.03.13 16:05, Megjelenés: 2019.03.13 16:05
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Hematológia

        Hematológia

        Dr. Soltész Annamária

        Esszenciális trombocitémiában a vérlemezkeszám nagyon megnő. Tünetek és kezelés.

        Bioritmus

        Bioritmus

        Dr. Kónya Judit

        A nem megfelelő bioritmus számos betegség forrása lehet, szívbetegséghez is vezethet.

        K2-vitamin hatása a csontritkulás kezelésében

        Csontrendszerünk épségének megőrzésében számos biológiai anyag, köztük hormonok, ásványi anyagok vesznek részt. Mindezen bonyolult rendszer működése ellenére az osteoporozis az egyik leggyakoribb oka a főként idősebb korban bekövetkező csonttöréseknek. Mit tehetünk ellene? A K2-vitaminnal megelőzhető a csontritkulás?

        Változókorban: milyen betegségekre kell jobban figyelni?

        Menopauzát követően a hormonális változások következtében jellemző módon megnő az esélye egyes betegségek kialakulásának, illetve a meglévő betegségek rosszabbodásának. Összegyűjtöttük, hogy mikre érdemes a leginkább odafigyelni.

        A csontritkulást megelőző állapot: csökkent csontsűrűség

        Az osteopénia a csontállomány sűrűségének olyan mértékű csökkenését jelenti, amely még nem tekinthető csontritkulásnak (attól kisebb mértékű), de mindenesetre már jelzi, hogy a csontok veszítettek erősségükből.

        Combnyaktörés - Okok, tünetek, kezelés és megelőzés

        A combnyaktörés az idős embereknél gyakori, általában elesés következtében kialakuló csonttörés a combcsont feje és a csont csöves része közt. A combnyak a csont legvékonyabb, legsebezhetőbb része.

        A C-vitamin csökkenti a férfiak csontritkulását

        Egy kutatás eredménye szerint a magas C-vitaminfogyasztás az idősebb férfiak esetében segít csökkenteni a csontritkulás mértékét. Ugyanis, ha nem jut a szervezetbe elegendő C-vitamin, nem megfelelő a csontépítés!

        Az égető lábfájdalom okai

        Lábfájdalom esetében annak jellegéből, valamint kisugárzásából adódóan lehet következteti az okokra. Orvosi szempontból fontos megkülönböztetni a szomatikus (szervi eredetű) és neuropátiás fájdalmat. Az elkülönítés azért fontos, mert a két fájdalomtípus kezelése is eltérő.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA