Csigolyaösszeroppanás - Okok, tünetek és kezelés

Dr. Bálint Anita
szerző: Dr. Bálint Anita, reumatológus - WEBBeteg
frissítve:

Az emberi test vázát a gerincoszlop alkotja a hozzá kapcsolódó csontokkal. A gerincoszlop felépítésében csigolyák és a köztük lévő porckorongok vesznek részt. Amennyiben valamely külső erőbehatásra a csigolyatest állományában törés következik be, és a csigolya magassága csökken, úgy kompressziós csigolya fracturáról vagy kompressziós csigolyaösszeroppanásról beszélünk.

A csigolya vagy csigolyák összeroppanásának következtében a gerincoszlop megrövidül és előrefelé görbül. Ennek következtében előrehajló, görnyedt testtartás alakul ki. Ez a testtartás azonban a többi csigolyára is terhelést jelent, azok törésveszélyét is fokozza. Természetes, hogy az összeroppant csigolya miatt a gerinc stabilitása is megszűnik az adott gerincszakaszon.

Mi okozhat kompressziós csigolyaösszeroppanást?

A kompressziós csigolyaösszeroppanás hátterében leggyakrabban csontritkulás áll, de emellett gyakori, hogy a törés oka valamely daganat csontáttéte vagy maga a csonttumor. Csontritkulás talaján kialakult csigolyaösszeroppanásra főleg akkor kell gondolni, hogyha a beteg idős, és a trauma kis erőbehatással járt, vagy a beteg nem is emlékszik arra, hogy trauma érte, mégis erős hátfájdalomra panaszkodik. Fiatalabb hölgyekben gyakran valamely gyógyult daganat (melldaganat) után évekkel jelentkező hátfájdalom és negatív csontritkulási lelet hívhatja fel a figyelmet metastasis jelenlétére.

A folyamat kialakulásában elsődleges, hogy a kóros és az ép csontszerkezetű csigolyák ugyanakkora nagyságú erő behatására eltérően reagálnak. Amíg a normál csontszerkezetű csigolya csak nagy erő hatására törik, és nagyobb eséllyel okoz kompressziót az idegelemeken; addig a kóros csontszerkezetű csigolyatest már kis erőbehatásra is törik, és magába roppan, magasságát veszti.

Mik a tünetek?

Kompressziós csigolyaösszeroppanás vezető tünete az erős lokális fájdalom, mely fekvésre enyhül, terhelésre fokozódik. Emellett légzési nehézség, étvágytalanság, alvászavar, valamint hasi panaszok, valamint esetenként székrekedés (obstipáció) is felléphet. A beteg helyzetváltoztatásra igen nehezen képes, leginkább a fekvő helyzetből való felülés megterhelő. A beteg vizsgálatakor feltűnhet a gerinc alaki rendellenessége, a háti görbület.

Hogyan diagnosztizálható a betegség?

A kivizsgálás során laborvizsgálatokat végeznek, sokszor bizonyított osteoporosis esetén is kérnek kiegészítő vizsgálatokat myeloma multiplex kizárására. Emellett hagyományos, álló helyzetű RTG-vizsgálattal, MRI-vizsgálattal határozható meg a csigolyatörés magassága és mértéke. Az MRI-vizsgálat segít eldifferenciálni, hogy a törött csigolyatestben van-e még ödéma, mert csak a még ödémás csigolyatestet érdemes operálni. CT-vizsgálattal a törött csigolyatest hátsó falának állapotát mérik fel, ez alapján döntenek arról, hogy a kívánt műtéti eljárás biztonságosan alkalmazható vagy nem. Mindezek mellett gyakori a csont-izotópvizsgálat, mellyel a gyulladásos folyamatokat lehet a daganatos áttétektől elkülöníteni, amennyiben szükséges.

Hogyan kezelhető a csigolyaösszeroppanás?

A csigolyaösszeroppanás kezelése lehet konzervatív és műtéti. Amennyiben a beteg járóképes, terhelőképessége megmarad, és fájdalmai jól kontrollálhatók gyógyszerekkel, kezelésekkel, valamint a tört csigolya nem lapul össze és a gerinc jelentősen nem deformálódik, akkor a gerinc stabilitása gyógytornával helyreállítható, ilyen esetekben konzervatív kezelést alkalmazunk.

Az alkalmazott kezelésekkel ilyenkor a fájdalom csillapítása, a gerincoszlop stabilitásának helyreállítása, az úgynevezett izomfűző kialakítása, a gerinc deformálódásának megakadályozása az elsődleges cél. Amennyiben a folyamat hátterében csontritkulás igazolható, úgy antiporotikus terápia bevezetése, valamint az alkalmazott terápia hatásosságának nyomon követése szükséges.

A csigolyaösszeroppanást követően pár napig ágynyugalom, és gyógyszeres kezelés (gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, izomgörcsoldók) alkalmazhatóak. Fontos a kemény alapon való fektetés. Korzett vagy merev fűző már a csigolyaösszeroppanás korai fázisában javíthatja a gerinc stabilitását, terhelhetőségét, segíthet a normál életvitelbe visszaállni, ugyanakkor a törött csigolya terhelését csökkenti. A folyamat előrehaladtával fizioterápia alkalmazható és gyógytorna gyakorlatok, járásgyakorlatok végezhetőek gyógytornász vezetésével.

Amennyiben a képalkotó vizsgálatok a törött csigolya progresszív alaki deformitását igazolják, akkor műtétre van szükség. Műtéti kezelés merül fel akkor is, ha az alkalmazott konzervatív kezelések mellett nem érhető el számottevő javulás a beteg állapotában.

Tovább A gerincdaganatok és tünetei

Dr. Bálint Anita, reumatológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bálint Anita, reumatológus

Cikkajánló

Endometriózis
Endometriózis

Rengeteg tévhit kering a betegségről.

Speciális diéta
Speciális diéta

Karácsony és szilveszter cukorbetegként.

WEBBeteg - Dr. Szilassy Tekla
WEBBeteg - Tóth András, újságíró
WEBBeteg - Dr. Szilágyi Annamária, ortopéd sebész, háziorvos
WEBBeteg - Dr. Bálint Anita, reumatológus
WEBBeteg - Dr. Szamosi Szilvia, reumatológus
WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária, általános orvos

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szilágyi Annamária

Dr. Szilágyi Annamária

Ortopéd sebész, háziorvos

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Puskás Réka

Dr. Puskás Réka

Reumatológus

Budapest