A gerincferdülés (scoliosis) tünetei és kezelése
frissítve:
A gerincferdülés (scoliosis) a gerincoszlop kóros oldalirányú elgörbülése, melyet a csigolyák egymáson való elmozdulása, elcsavarodása okoz.
A gerincferdülés kiváltó oka az esetek 85 százalékában ismeretlen (idiopátiás gerincferdülés), ami mögött nem azonosítható más betegség. A további 15 százalékban a kiváltó ok lehet gerincfejlődési rendellenesség, anyagcserezavar, izomsorvadással járó betegség.
Az ismeretlen eredetű scoliosis jellemzően gyermekkorban, 10-12 éves kor között jelentkezik. Lányoknál kétszer gyakoribb, előfordulása eléri a 15 százalékot. Túlsúlyos gyermekeknél és családi halmozódás esetén ugyancsak gyakoribb. A fejlődési rendellenesség vagy genetikai betegség miatt kialakuló formák már korábban jelentkezhetnek.
Az esetek 90 százalékában a háti-ágyéki gerinc átmenetnél alakul ki a rendellenesség. Ez a fajta gerincferdülés rendszerint tartási rendellenesség miatt jön létre, melynek oka a gyenge hátizomzat. Akkor alakulhat ki, ha a serdülőkori növekedés során a mozgásszegény életmód következtében az izomzat fejlődése nem tart lépést a csontok, csigolyák növekedésével.
A gerincferdülés tünetei
A gerincferdülés tünetei a következők:
- az egyik oldali váll, illetve csípő magasabban helyezkedik el,
- az egyik oldali lapocka jobban kiemelkedik a hát síkjából,
- sánta járás,
- hanyagtartás,
- hátfájdalom,
- csökken a fizikai terhelhetőség.
A tünetek a ferdeség mértékével arányosak, ezért a kisebb mértékű ferdülés nehezen felismerhető. Bizonyos esetekben csak felnőtt korban, a hosszabb távon jelentkező panaszok kivizsgálásakor diagnosztizálják a scoliosist.
A gerincferdülést a szülő ellenőrizheti úgy is, hogy a gyermek előrehajol, majd a szülő végighúzza az ujjait a gerinc vonalán. Az eltérés rendszerint így jól érezhető, ha szabad szemmel nehezen is vehető észre.
A gerincferdülés veszélyei
A közvetlen tünetek mellett az évek során szövődmények is kialakulhatnak a kezeletlen gerincferdülés eredményeként. Az ízületek egyenetlen terhelése miatt térd-, illetve csípőízületi porckopás (arthrosis) jöhet létre, felgyorsul a gerinccsigolyák kopása is.
Súlyos fokú gerincferdülés esetén a légzőmozgások akadályozottsága miatt légzési elégtelenség, valamint másodlagos szívbetegség (ún. kyphoscoliotikus szívbetegség) alakulhat ki.
A gerincferdülés kezelésében a legfontosabb elem a korai felismerés. Ebben a szülők, védőnők, pedagógusok mellett legfontosabb szerepe a gyermek-, illetve iskolaorvosnak van. Az előírásoknak megfelelően, rendszeresen végzett szűrővizsgálatokkal a beteg gyerekek korán kiszűrhetők, ezzel megelőzhetjük a fent részletezett szövődmények kialakulását.
A gerincoszlop felépítése és működése |
A gerincoszlop bonyolult felépítésű szerv, a csontváz központi része, a nyak és a törzs vázát képezi. Feladata a testtartás biztosítása, a nagy kiterjedésű mozgások koordinálása. Emellett rugalmasságának köszönhetően tompítja a járáskor keletkező rezgéseket az agy felé. A gerincoszlop 33-35 csigolyából áll, melyek egymáshoz ízületekkel és porckorongokkal kapcsolódnak. Felülről lefelé haladva megkülönböztetünk 7 nyakcsigolyát, 12 hátcsigolyát, 5 ágyékcsigolyát, 5 keresztcsonti csigolyát (melyek keresztcsonttá csontosodnak össze), és 4-6 csökevényes farokcsigolyát, melyek közül az utolsó kettő vagy három teljesen összecsontosodik. Egészséges egyénben a gerincoszlop szemből nézve egyenes, oldalirányból nézve pedig a háti szakaszon egy hátrafelé domború görbület (kyphosis), az ágyéki területen pedig előre felé domború görbületet (lordosis) észlelhető. |
A gerincferdülés kezelése - gyógytorna, fűző, műtét
A gerincferdülés kezelési stratégiája a ferdülés mértékétől függ, amit fokokban fejezi ki a szaknyelv.
Enyhe gerincferdülés kezelése
20 foknál kisebb görbület esetén elegendő a gyógytorna, a mozgásterápia. A gyógytorna célja a hátizomzat erősítése, melyet gyógytornászok, ortopéd szakorvosok oktatnak, arra kialakított speciális intézményekben. A gyógytorna foglalkozás hetente 2-3 alkalommal szükséges, de emellett otthon is elengedhetetlen a napi rendszerességgel végzett mozgás.
A torna kiegészítésére leginkább az úszás ajánlott. Kerülni kell azonban az ízületeket megterhelő sportok űzését (futás). Napjainkban már teljesen elavult az a nézet, mely szerint a scoliosisos gyermeket az iskolai torna végzése alól fel kell menteni (kivéve egyes súlyos betegségekre visszavezethető eseteket). A testnevelő tanárok mérlegelni tudják, hogy milyen gyakorlatokat nem ajánlott az érintett gyerekeknek végezniük.
Kiegészítő módszerként a gyógymasszázs is hozzájárulhat a hátizmok megfelelő erősödéséhez, illetve léteznek speciális mozgásterápiás eljárások a gerincferdülés kezelésére, ilyen a Schroth-módszer.
Közepes mértékű gerincferdülés kezelése
20 fok fölött görbület esetén fűző (korzett) viselése lehet indokolt. A fűző viselésével kapcsolatosan még napjainkban is sok az indokolatlan félelem. Pedig manapság már minden igényt kielégítő, higiénikus és esztétikai szempontból is elsőrendű fűzők állnak rendelkezésre. A fűzők mindig egyénre szabottan készülnek. A megfelelően kialakított fűző egyrészt elősegíti a tartás passzív javulását, továbbá olyan apró mozgásokat idéz elő, melyek a gerinc körüli hátizomzatot erősítik.
Nagy fokú gerincferdülés kezelése
40 fokot elérő görbület esetén a műtét elkerülhetetlen. A műtét lényege a csigolyák közötti ízületek elmerevítése oly módon, hogy a görbület mérséklődjék. A műtétnek vannak kockázatai is, illetve a merevebbé váló gerincoszlop miatt romlik a hát terhelhetősége, mozgékonysága.
Megelőzési lehetőségek
Amennyiben a gerincferdülés funkcionális, azaz a mozgásszegény életmóddal, gyenge hátizomzattal, túlsúllyal van összefüggésben, az elváltozás kialakulása még hajlam esetén is megelőzhető. 10 éves kor körül érdemes elkezdeni a rendszeres sportolást, a hátizmok erősítésére a legjobb sportág az úszás.
Kapcsolódó Gerincferdülés, lúdtalp és egyéb ortopédiai problémák gyermekkorban
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Horváth Balázs, általános orvos