A bordaközi idegzsába (intercostális neuralgia)

Az intercostális neuralgia, vagyis bordaközi idegzsába a bordaközi idegek lefutásának megfelelő területen jelentkező, jellemzően égő, szúró, nyilalló vagy elektromos áramütésszerű fájdalom. A fájdalom gyakran övszerűen követi az érintett ideg lefutását, és köhögés, tüsszentés, mély légvétel, mozgás vagy az érintett terület érintése fokozhatja.

Akkor gondolunk bordaközi idegzsábára, amikor közvetlenül a gerincoszlop mellől a mellkas, vagy a has területére egy sávban kisugárzó, intenzív, neuralgiás típusú fájdalom lép fel.

A neuralgia az agyidegek vagy a perifériás idegek fájdalma, idegi eredetű fájdalom. Ez a fájdalomféleség igen heves, éles, lüktető jellegű. Esetenként speciális ingerek is kiválthatják, illetve fokozzák, például összenyomás, sérülés, kémiai anyag, hideg vagy meleg hatás, stb. A fájdalom kiterjedése az adott ideg beidegzési területét érinti, azt nem lépi át, legfeljebb a vele közvetlen szomszédos ideg érzékenységét fokozhatja.

Bővebben A neuralgia, neuralgiás fájdalom és formái

Mi okozhat bordaközi idegzsábát?

A fájdalom jelentkezésekor azt kell feltételezni, hogy a szóban forgó ideget valamilyen behatás érte, ezt jelzi a fájdalmas tünet, vizsgálni a fájdalom hátterében álló okot kell.

Övsömörhöz kapcsolódó intercostális neuralgia

Leggyakrabban a fájdalmat herpeszvírus okozza, mely a gerincvelői idegdúcokban inaktív állapotban található, valami immunrendszert gyengítő tényező hatására aktiválódik, és az övsömör (herpes zoster) nevű betegséget okozza.

Ilyen esetben az ideg ellátási területének, lefutásának megfelelően, először a bőrön fájdalmas herpeszes hólyagocskák jelennek meg, melyek körülbelül egy hét alatt beszáradnak. Az esetek nagy százalékában a bőrtüneteket követően tartós, a betegség kezdetétől számított 90 napon túl is fennálló, úgynevezett postherpeses neuralgia alakulhat ki. Ez herpeszfertőzés neurológiai szövődménye, a bordaközi idegzsába típusos megjelenési formája, sokszor hónapokig is kínozhatja a betegeket. A herpes zoster kivételesen bőrtünetek nélkül is előfordul (ezt az állapotot zoster sine herpete néven ismerjük), ez diagnosztikai nehézséget okozhat.

A bordaközi idegeket károsító további okok

Az intercostális neuralgia azonban nem kizárólag az övsömör következménye, minden olyan elváltozás, ami a csigolyaközti idegdúcok, vagy azt a gerincvelővel összekötő hátsó ideggyökeret károsítja, bordaközi idegzsábát okozhat.

• Kialakulhat például mellkasi műtétet vagy sérülést követően, pl. bordatörés következtében.
• Thoracalis radiculopathia, vagyis a háti gerincvelői ideggyök károsodása szintén okozhat az intercostalis idegek területén jelentkező, sávos fájdalmat. A háti gerincen a porckorongsérv (gerincsérv) főleg az alsó gyökök területén okozhat komoly fájdalomat, illetve egyéb gerincbetegségek is előidézhetik az ideggyöki érintettséget.
• A fájdalmak egy részének hátterében az idegdúcokból kiinduló jó- vagy rosszindulatú daganatok, mellkasi daganatok, gyulladások, a csontokat érintő destruktív folyamatok, érfejlődési rendellenességek fordulhatnak elő.
• A cukorbetegséghez társuló diabéteszes neuropátia is érintheti a bordaközi idegeket, az a thoracalis neuropathia.

Az intercostális idegzsába tehát önmagában nem feltétlenül önálló betegség, hanem többféle kiváltó okhoz társuló tünetegyüttes lehet. Ezért az eredményes kezeléshez lehetőség szerint a kiváltó okot is meg kell találni. A leírt tünetek bármelyikét észlelő beteg mielőbb forduljon panaszával neurológushoz.

Hogyan diagnosztizálható?

A pontos diagnózist követően van lehetőség a megfelelő gyógykezelés kiválasztására.

A fejlett képalkotó diagnosztika, elsősorban az MRI, alkalmas az idegrendszer, a gerincbetegségeinek vizsgálatára. Háti gerinc eredetű ideggyöki érintettség gyanúja esetén a thoracalis gerinc MR-vizsgálata különösen hasznos lehet.

A diagnózis felállítása azonban nem minden esetben igényel azonnal képalkotó vizsgálatot. Az orvos a fájdalom jellegét, pontos helyét, kiváltó tényezőit, a bőrtüneteket, az érzészavarokat és az esetleges neurológiai eltéréseket is értékeli. Az MR mellett egyéb képalkotó vizsgálatok – például mellkas-CT vagy hasi képalkotás – kiválasztását az esetleges alapbetegség és a tünetek határozzák meg.

Fontos ugyanakkor, hogy a mellkasban vagy a felső hasban jelentkező fájdalmat nem szabad automatikusan intercostális neuralgiának tekinteni. Mellkasi fájdalom esetén – a tünetektől és a beteg rizikófaktoraitól függően – ki kell zárni többek között a szív- és érrendszeri, tüdő- és mellhártyaeredetű betegségeket, tüdőembóliát, aortadissectiót, illetve hasi panaszok esetén a megfelelő emésztőrendszeri betegségeket is.

Különösen fontos a gyors kivizsgálás mellkasi fájdalom esetén, ha ahhoz légszomj, fulladás, verejtékezés, rosszullét, ájulásérzés, szívdobogásérzés vagy a karba, vállba, hátba, illetve állkapocsba sugárzó fájdalom társul, mivel ilyen esetekben nem szabad idegzsábának tekinteni a panaszokat mindaddig, amíg sürgős szív- és tüdőeredetű okokat nem zártak ki.

Kapcsolódó A bordák környéki fájdalmak más lehetséges okai

A bordaközi idegzsába kezelési lehetőségei

Fájdalomcsillapítás

Neuralgiás fájdalomban a szokványos fájdalomcsillapítók hatástalanok. Sokan nem tudják, hogy ilyenkor egyes epilepsziaellenes szerek (antiepileptikumok), bizonyos antidepresszánsok, vagy szintetikus kábító fájdalomcsillapítók a hatékony gyógyszerek. A neuropátiás fájdalmak kezelésében alkalmazhatók többek között gabapentin és pregabalin, valamint az antidepresszánsok közül elsősorban a triciklikus antidepresszánsok, például az amitriptylin, illetve egyes szerotonin- és noradrenalin-visszavétel-gátlók (SNRI-k). Ezek a készítmények nem azért hatásosak, mert a fájdalom hátterében depresszió állna, hanem mert az idegi fájdalom továbbítását és feldolgozását befolyásolják. Az egyes készítmények hatása mérsékelt lehet, és a választást az életkor, társbetegségek, egyéb gyógyszerek és a mellékhatások kockázata alapján kell meghozni.

Körülírt, felületes fájdalom esetén helyi kezelés, például lidokaintartalmú készítmény, illetve megfelelő esetben nagy koncentrációjú kapszaicin-tapasz is alkalmazható. Ezek különösen akkor lehetnek előnyösek, ha a fájdalom jól körülhatárolható területre korlátozódik, és a szájon át adott gyógyszerek mellékhatásai problémát jelentenek.

A tramadol és az erősebb kábító hatású, opioid fájdalomcsillapítók nem tekinthetők a neuropátiás fájdalom első választandó kezelésének. Alkalmazásuk csak megfelelően mérlegelt esetekben, lehetőleg szakorvosi ellenőrzés mellett jön szóba, elsősorban a függőség, tolerancia és egyéb mellékhatások miatt.

Bizonyos esetekben fájdalomterápiás beavatkozások, például intercostális idegblokád vagy célzott injekciós kezelés is alkalmazható diagnosztikus és terápiás céllal. Tartós, kezelésre nehezen reagáló fájdalom esetén fájdalomterápiás szakrendelés bevonása indokolt lehet.

Oki terápia

Vírus esetében antivirális terápia szükséges. Herpes zoster esetén a leggyakrabban alkalmazott vírusellenes gyógyszerek az acyclovir, valacyclovir és famciclovir. A kezelés annál hatékonyabb, minél korábban kezdődik, lehetőleg a tünetek, illetve a bőrkiütés megjelenését követő 72 órán belül. Később is indokolt lehet azonban az antivirális kezelés, például új hólyagok megjelenése vagy szövődményes lefolyás esetén.

Mozgásszervi eredet, gerincprobléma esetében a fizikoterápia és a gyógytorna lehet jó hatású, a derékfájdalmak elsődleges kezelési módja a mozgásterápia, emellett izomlazító gyógyszert is felírhat orvosa. Az okok felderítése után nem ritka, hogy idegsebészeti beavatkozás válik szükségessé. Műtétre elsősorban akkor kerülhet sor, ha a háttérben olyan strukturális eltérés – például ideggyöki kompressziót okozó gerincelváltozás (pl. sérv) vagy daganat – áll, amely sebészeti kezelést igényel.

A kiváltó ok kezelésével az idegi érintettség és a fájdalom is megszűnik.

Milyen a bordaközi idegzsába prognózisa?

A prognózis elsősorban a kiváltó októl függ, az okok többsége kezelhető.

Az akut övsömörhöz társuló fájdalom az esetek jelentős részében a bőrtünetek gyógyulásával fokozatosan megszűnik. A jó prognózis szempontjából fontos az övsömör korai felismerése és az antivirális kezelés mielőbbi megkezdése, valamint az elhúzódó neuropátiás fájdalom megfelelő kezelése.

Ha azonban a fájdalom tartósan fennmarad, postherpeses neuralgia alakulhat ki, amely hónapokig, ritkábban évekig is fennállhat. A postherpeses neuralgia kezelése nem mindig eredményez teljes fájdalommentességet. A jelenlegi kezelések elsősorban a fájdalom intenzitásának csökkentésére, az alvás és a mindennapi életminőség javítására irányulnak. A postherpeses neuralgia továbbra is olyan neuropátiás fájdalomállapot, amelyben a kezelések hatékonysága egyénenként jelentősen eltérhet.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szappanos Zsuzsanna, neurológus szakorvos
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász