Az asztma okai és rizikófaktorai

Az asztma a leggyakoribb gyerekkori krónikus betegség, ami gyakran áll az iskolai hiányzások hátterében. Kialakulásában vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet.

Nagyobb valószínűséggel alakulhat ki asztma, ha a családban már van valakinek illetve, ha Ön érzékenyebb a környezeti allergének, vagy irritáló anyagokkal szemben. Korai és gyakori fertőzéses megbetegedések, a tartós dohányfüst (akár passzív dohányzás) illetve bizonyos allergén expozíció tovább növelheti az asztma kialakulásának valószínűségét.

Asztmát kiváltó tényezők

• Allergének (például pollenek, állati szövettörmelék vagy gomba).
• Csótány és poratka.
• Légszennyeződés.
• Füst.
• Erőteljes szagok, illatosított termékek vagy vegyszerek.
• Légúti fertőzések (ideértve az egyszerű náthát is).
• Fizikai terhelés (ideértve a sportolást).
• Erőteljes érzelmek és stressz.
• Hideg levegő.
• Bizonyos gyógyszerek, ideértve a béta blokkolókat, az aszpirint és egyéb (nem szteroid típusú) gyulladáscsökkentőket.
• Élelmiszerekhez adott szulfitok, tartósítószerek.
• Reflux betegség (GERD), amely miatt a gyomor sósavtartalma visszajut a nyelőcsőbe, és ez aszthmát indukálhat, illetve ronthatja a már meglévő betegséget.
• Orrmelléküreg gyulladás (arc-, illetve homloküreg-gyulladás).

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Az asztma gyermekkorban fiúkban fordul elő gyakrabban, azonban a pubertást követően nők esetében a gyakoribb. Számos tényező jelenléte növelheti kialakulásának kockázatát.

(WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, általános orvos, klinikai farmakológus)