Természetes gyógymódok az asztmára?
aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos frissítve:
Minden új kutatás, alternatív gyógymód, természetes alapanyagú gyógyhatású készítmény megjelenésekor felmerülhet bennünk a remény, hogy van természetes gyógymód az asztmára. A valóság azonban sajnos az, hogy jelenleg az asztma a klasszikus értelemben véve nem egy gyógyítható, hanem egy krónikus betegség.
Az asztma azonban ma már jól kontrollálható, megfelelő terápiával tartósan tünetmentessé tehető és a rohamok előfordulása jelentősen csökkenthető.
Egyes természetes terápiák segíthetnek az asztma tüneteinek enyhítésében. Például köztudott, hogy a stresszre adott negatív válasz asztmás rohamot okozhat. Vannak relaxációs technikák, mint a mély, hasi légzés, izomlazítás, irányított gondolatok, melyek segíthetnek a stressz enyhítésében. A stresszkezelés hatékonyságát kutatások is igazolják: a mindfulness-alapú módszerek és a légzőgyakorlatok (pl. Buteyko-légzés) csökkenthetik a rohamok gyakoriságát, bár nem helyettesítik a gyógyszereket, különösen a súlyosabb esetekben.
A megfelelő táplálkozásnak szintén szerepe lehet a tünetek enyhítésében. Az omega-3 zsírsavak, melyek természetes formában megtalálhatóak a lazac-, makréla- és tőkehalhúsban, olyan folyamatokat indítanak el a szervezetben, melyek csökkentik a gyulladások mértékét. Bár az asztma javításában betöltött szerepük nem bizonyított; és a jelenlegi ajánlások nem javasolják kifejezetten az omega-3 pótlását asztma kezelésére, az tény, hogy a lazachús gazdag még proteinben, kalciumban, magnéziumban, karotinoidokban (ezek antioxidánsok) és B-vitaminokban.
A B6-vitamin pedig köztudottan javítja az immunrendszert, így fontos a betegségek kialakulásának megelőzésében. Asztmásoknál pedig egy vírusos felső légúti megbetegedés gyakran produkálja a betegség fellángolását vagy rohamot.
Az általános probiotikumok nem gyógyítják az asztmát, de léteznek adatok arról, hogy a Lactobacillus rhamnosus GG vagy a Bifidobacterium infantis javíthatják a gyulladásos markereket és az allergiás válasz modulációját. Ez főleg gyerekeknél ígéretes, de szükségesek még további kutatások, ezért csak óvatosan ajánlható.
A napi orrmosás fiziológiás sóval enyhíti a pollen okozta allergiát, az orrdugulást, a sinusitis-hajlamot. Mindez jelentősen javítja az asztmát is, mert az orrmelléküregi rendszer gyulladása az alsó légutakat is terhelheti.
Használható olyan fújós eszköz, amely a lerakódott váladékot segíti kihozni (Flutter pipa, RC-Cornet, PEP, OPEP). Jelenleg Shaker flutter néven kapható, korábban KS pipa néven volt, a névváltoztatás miatt nehéz megtalálni. Úgy néz ki, mint egy pici alpesi kürt. Rezgésbe hozza a tüdőben lévő levegőt, ezáltal a hörgőket is, amitől a váladék jó esetben lerázódik és könnyebben fel tudjuk köhögni.
Mérlegelje az előnyöket és a lehetséges kockázatokat!
Teljesen érthető, hogy bármit megtenne azért, hogy könnyebben tudjon lélegezni, a nehézlégzés, fulladás önmagában is szorongáskeltő. Ám soha ne veszítse szem elől a lehetséges kockázatokat! Soha ne használjon étrend-kiegészítőt anélkül, hogy előtte konzultálna arról orvosával!
Egyes gyógyhatású, természetes anyagok, még erősíthetik is az asztmás tüneteket, ha valamelyik összetevőjére esetleg allergiás. Bizonyított, hogy egyes gyógynövény-kivonatok – amelyek egyébként felső légúti infekciókban hatásosak lehetnek – (pl. echinacea, propolisz, ginzeng), allergiás reakciót válthatnak ki, illetve kölcsönhatásba léphetnek az asztma kezelésére felírt inhalációs szteroidokkal vagy más szájon át szedett szteroidokkal. (Az echinacea pl. gátolja a citokróm P-450 enzimek egy részét, míg másokat indukál; ezért potenciálisan kölcsönhatásba léphet az ugyanazon enzimek által metabolizált gyógyszerekkel, mint pl. az anabolikus szteroidok, azol típusú gombaellenes szerek, metotrexát, etopozid és egyéb kemoterápiás szerek.)
A homeopátia és a sóterápia hatásosságát megbízható klinikai vizsgálatok nem igazolták.
Soha ne hagyja abba gyógyszere szedését az orvos tudta nélkül! Ha nem követi az orvos utasításait, az akár életveszélyes is lehet! Ha nem biztos a természetes étrend-kiegészítő címkéjén lévő utasításokban, kérdezze meg kezelőorvosát, érdeklődjön, hogy ön szedheti-e!
Jó lehet-e a CBD asztmára?
Léteznek laboratóriumi és állatkísérletes eredmények, amelyek szerint a CBD csökkenti bizonyos gyulladásos citokinek aktivitását (IL-4, IL-5, IL-13), csökkenti az eozinofil gyulladást (ami az allergiás asztmában jellemző), javítja a légúti simaizmok ellazulását, és antioxidáns hatású.
Ezek valóban igazak – kísérletes környezetben. Ezek alapján sok cikk azt írja, hogy „a CBD csökkentheti az asztmás gyulladást”. A legtöbb „pozitív” cikk egy nagyon fontos részletet nem ír le: a CBD asztmában való jótékony hatását vizsgáló tanulmányok többsége még in vitro vagy állatkísérlet, és nem érinti a valódi, súlyos asztmát, ami egy komplex, több mechanizmusú gyulladás. Így ez jelenleg nem elég ahhoz, hogy orvosi szinten ajánlani lehessen.
Mivel nincs még olyan nagy esetszámú, kontrollált humán vizsgálat, amely bizonyította volna, hogy kevesebb roham, jobb tüdőfunkció, stabilabb állapot, gyulladásmentesség alakulna ki a CBD hatására tartósan, ezért egyetlen hivatalos tüdőgyógyászati irányelv sem ajánlja jelenleg.
A GINA (Global Initiative for Asthma) évente frissített irányelve egyenesen azt írja, hogy CBD és kannabisztermékek asztmában nem ajánlottak, mert nem bizonyított a hatékonyság és potenciálisan ártalmasak lehetnek.
Veszélyesek lehetnek továbbá a CBD bevitelének egyes módjai is asztmában, mivel a CBD-t sokan:
- vaporizálják,
- e-cigarettában használják
- vagy elszívják.
Bármilyen inhalált anyag irritálhatja a hörgőket, sőt rohamot is kiválthat! Ez nemcsak a CBD termékekre igaz, de a dohányzásra, sőt a túlzott illóolaj-használatra is. Még ha maga a CBD hatna is, a belégzés módja miatt az asztmás beteg veszélybe kerülhet.
Bár lehetnek a CBD-nek pozitív hatásai – de orvosilag még mindig nem javasolt. Előfordulhat, hogy valakinél a CBD csökkenti a szorongást, ez pedig enyhíti a légzési panaszokat és a rohamra való hajlamot. Ezért érezhetik egyes beteg, hogy „jobban lettek”. De ez másodlagos hatás, és nem célzott asztmakezelés.
A jelenlegi állás szerint igaz, hogy a CBD-nek vannak laboratóriumban kimutatható gyulladáscsökkentő hatásai, ezért tudományos szempontból ígéretes szer lehet, egyes embereknél pedig szorongáscsökkentő hatása miatt javulhat a közérzet és a légzésészlelés. Viszont nincs még bizonyítva, hogy az asztmát kezelné, rohamot megelőzne, vagy hogy javítaná a tüdőfunkciót, illetve hogy a hörgőgyulladást emberekben csökkentené. Kockázata lehet, hogy inhalálás során irritál, gyógyszerkölcsönhatások alakulhatnak ki (főleg, ha ön diclofenak, omeprazol, rifampicin, risperidon, theofillin vagy warfarin hatóanyagú gyógyszert is szed), illetve májenzim-emelkedést is okozhat.
Tovább Együttélés az asztmával - Életmódtippek
Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; WebMD
Lektorálta és aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos
Felhasznált irodalom:
