Visszérbetegség cikkek

A visszérbetegség kezelése belgyógyász, érsebész és bőrgyógyász közreműködését egyaránt igényli, ugyanakkor az eredményes terápia a betegtől is életmódváltást követel meg, a mindennapi tevékenységekre való odafigyelést igényli.

A visszértágulat kezdeti állapotban még nem okoz a bőrön is látható tüneteket, ugyanakkor a keringési zavar már károsítja az érfalakat alapot teremtve a későbbi, súlyosabb tüneteknek. Figyeljen oda a kezdeti tünetekre!

A visszérbetegség (varicositas), azaz a felületes vénák kitágulása, kanyargóssá válása Magyarországon igen gyakori betegség. Becslések szerint a harminc-ötven év közöttiek tizedét érinti, míg a hetven felettiek esetében minden második embernél észlelhetőek a tünetei.

A mindennapos gyakorlatban komoly és aprónak tűnő hibák miatt is akadályozottá válhat a sebgyógyulás. Azonban ha ismerjük ezeket, könnyen változtathatunk, így a siker sem marad el.

Gyakran tapasztalhatja, hogy a nap végére bedagadnak a lábai, feszül a bőre, ami kellemetlen nehézlábérzettel társul. A zokni mély bevágást okoz a bokája fölött, a cipője pedig nehezebben jön fel a nap végén, mint a reggeli órákban. Hogyan előzhető meg mindez?

A kor előrehaladtával az érszűkület egyre nagyobb valószínűséggel alakulhat ki, aminek akár súlyos következményei is lehetnek, ha nem foglalkoznak vele. Bár vannak a betegségnek fokozatai, az észlelt elváltozásokat már a legelején fontos kezelni. Az érszűkület stádiumairól és kezeléséről Dr. Kósa Éva, angiológus beszélt.

Az emberek többsége ülőmunkában dolgozik, melynek bizony megvannak a hátulütői is. A mozgáshiány ugyanis számtalan betegség kialakulásának kockázatát megnöveli, például lényegesen gyakrabban fordul elő 2-es típusú diabétesz, elhízás, magas vérnyomás azok körében, akik szinte egész nap az irodában ülnek.

Lábszárgörcsök, visszeresség, seprűvénák, trombózis... A vénákat érintő betegségek nem csak esztétikai problémát jelentenek. Komoly betegségek, amelyeket feltétlenül kezelni kell. A legjobb azonban megelőzni a bajt. Mit tehet vénái egészségének megőrzése érdekében?

Lábszárfekélyről akkor beszélünk, amikor az alsó végtagot borító bőrfelszín folytonossága megszakad s a keletkezett hámhiány legalább hat héten keresztül fennáll. A fekély nagysága és mélysége igen széles határok közt változhat, lokalizációját tekintve az egyik leggyakoribb érintett terület a boka régiója.

Az már régóta ismert, hogy a hosszabb utazás növeli a trombózis kialakulásának kockázatát. Elsősorban a repülőutakkal kapcsolatban halljuk ezt gyakran, ám a kockázat a jármű fajtájától függetlenül bármely hosszabb utazás során fokozott.

A visszérbetegség kivizsgálása a beteg számára fájdalmatlan. Egyszerű és gyors vizsgálatokkal feltérképezhetőek azok az érszakaszok, amelyek elégtelen működése miatt a vér visszafelé áramlásra képes, előidézve a visszértágulatot.