A visszérbetegség kezelése belgyógyász, érsebész és bőrgyógyász közreműködését egyaránt igényli, ugyanakkor az eredményes terápia a betegtől is életmódváltást követel meg, a mindennapi tevékenységekre való odafigyelést igényli.

A visszértágulat enyhébb formáiban sem csak esztétikai probléma. A betegség ugyanis nemcsak súlyosbodhat, hanem gyakran felületes visszérgyulladáshoz, ritka esetben pedig akár fekélyhez is vezethet.

A test leggyakrabban a nem megfelelő terhelésre valamilyen betegség kialakulásával reagál. Ilyen a visszeresség is, ami kezdetben csak kellemetlen, később fájdalmas és csúnya, végül pedig akár trombózishoz vagy lábszárfekélyhez is vezethet.

A visszérbetegség (varicositas), azaz a felületes vénák kitágulása, kanyargóssá válása Magyarországon igen gyakori betegség. Becslések szerint a harminc-ötven év közöttiek tizedét érinti, míg a hetven felettiek esetében minden második embernél észlelhetőek a tünetei.

Gyakran tapasztalhatja, hogy a nap végére bedagadnak a lábai, feszül a bőre, ami kellemetlen nehézlábérzettel társul. A zokni mély bevágást okoz a bokája fölött, a cipője pedig nehezebben jön fel a nap végén, mint a reggeli órákban. Hogyan előzhető meg mindez?

A kor előrehaladtával az érszűkület egyre nagyobb valószínűséggel alakulhat ki, aminek akár súlyos következményei is lehetnek, ha nem foglalkoznak vele. Bár vannak a betegségnek fokozatai, az észlelt elváltozásokat már a legelején fontos kezelni. Az érszűkület stádiumairól és kezeléséről Dr. Kósa Éva, angiológus beszélt.

Lábszárgörcsök, visszeresség, seprűvénák, trombózis... A vénákat érintő betegségek nem csak esztétikai problémát jelentenek. Komoly betegségek, amelyeket feltétlenül kezelni kell. A legjobb azonban megelőzni a bajt. Mit tehet vénái egészségének megőrzése érdekében?

Az emberek többsége ülőmunkában dolgozik, melynek bizony megvannak a hátulütői is. A mozgáshiány ugyanis számtalan betegség kialakulásának kockázatát megnöveli, például lényegesen gyakrabban fordul elő 2-es típusú diabétesz, elhízás, magas vérnyomás azok körében, akik szinte egész nap az irodában ülnek.

Lábszárfekélyről akkor beszélünk, amikor az alsó végtagot borító bőrfelszín folytonossága megszakad s a keletkezett hámhiány legalább hat héten keresztül fennáll. A fekély nagysága és mélysége igen széles határok közt változhat, lokalizációját tekintve az egyik leggyakoribb érintett terület a boka régiója.

A nagy melegben egyre többen tapasztalják, hogy visszereik erősebben kidagadnak és kellemetlenebb tüneteket is okoznak. Dr. Kósa Éva, angiológus, érspecialista a kockázati tényezőkről és a megoldási lehetőségekről beszélt.

A rosszindulatú daganatok már önmagukban nagy veszélyeket hordoznak, ám bizonyos fajtáik a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát is lényegesen megnövelik. Prof. Blaskó György, véralvadási specialista a vérrögösödés megelőzésére hívja fel a figyelmet.