Poszttrombotikus szindróma
megjelent:
A poszttrombotikus szindróma viszonylag gyakori szövődmény, mely a mélyvénás trombózis után alakulhat ki, elsősorban az alsó végtagot érinti.
Hogyan, mitől alakulhat ki poszttrombotikus szindróma?
Kialalkulása amiatt következik be, hogy trombózis során az adott vénát elzáró vérrög – trombus – következtében az érfal és a vénabillentyűk is károsodhatnak, illetve eltávolodnak egymástól a billenytűk. Emiatt a billentyű alatti szakaszon pangás alakul ki, mely további billenytű- és falkárosodást okoz. A pangás következtében a vénás keringés egyre rosszabb lesz. Pangás, folyadéktöbblet, ödéma, további kisvéna-károsodás, visszértágulat alakul ki. Az érfalra kifejtett nyomás gyulladásos mediátorok felszabadulásához is vezet.
A poszttrombotikus szindróma tünetei, szövődményei
A bőr elszíneződhet, lila, majd barnás árnyalatú lesz, mely gyakorlatilag már nem szűnik meg. Folyamatos ödéma, visszeresség, akár fájdalom, tipikus nehézlábérzés alakul ki. Elhanyagolt esetben az évek során a fájdalmon, duzzanaton és elszíneződésen túl akár fekély is kialakulhat az érintett területen.
Kockázati tényezők
Még ideális, időben megkezdett kezelés esetén is előfordulhat, hogy poszttrombotikus szindróma alakul ki, akár az esetek 50%-ában, ezért mindig kell erről a veszélyről előre tájékoztatni a trombózison áteső érintettet. Fokozott kockázatot genetikai hajlam, trombózishajlam, de akár túlsúly, vagy tartós krónikus betegség, ágyban fekvés is jelenthet. Nagyon fontos ezeken kívül természetesen az idő, ami a trombózis kialakulása és a kezelés, vagyis a vérrög oldása között eltelik.
A poszttrombotikus szindróma kezelése, megelőzése
A poszttrombotikus szindróma kezelésében legfontosabb a megelőzés. Magának a trombózisnak a megelőzése is, illetve a kialakult trombózis megfelelő kezelése is elengedhetetlen. Ebbe beletartozik a gyógyszeres vérhígitó kezelés, illetve a láb állapotának, jó állapotának megőrzése. Ennek része hosszú távon a rendszeres testmozgás, ideális testsúly biztosítása, elegendő folyadék fogyasztása, a dohányzás mellőzése. Tartós álló, vagy ülőmunka esetén főleg, de akár minden esetben javasolt lehet kompressziós harisnya viselése. Lehetőség szerint nem a térd alatt végződő, amely sok esetben pont ott szorítja el a felületes vénákat, ahol a térhajlati visszerek kialakulnak. Természetesen ilyenkor nem javasolt már a fekvés, de pl. egy hosszú nap utáni felpolcolás segítség lehet.
Enyhe vérhígító (hirudin) hatású krémek, kenőcsök is jótékonyak, esetleg feketenadálytő- vagy gesztenyetartalmú krém is hasznos lehet.
A diozmin hatású készítmények az érfal stabilitásában, érellenállás javításában segíthetnek.
A vénás torna bizonyítottan javítja a vénák pumpafunkcióját.
Kialakult poszttrombotikus szindróma hasonló kezelést igényel, mint a megelőzésben szereplő kiegészítő terápia, illetve egyéni indikációval, háttéreltérést, de akár trombózishajlamot is figyelembe véve van, hogy véralvadásgátlás mellett dönt a szakorvos.
Sebészi beavatkozás inkább jelentős visszeresség esetén merül fel.
Lásd még Élet a mélyvénás trombózis után
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
