Mi a seprűvéna? Mennyire veszélyes és hogyan kezelhető?

A seprűvénák (telangiectasia) a bőrfelszín alatt futó, apró, vénás vért szállító felületes értágulatok. Ezek az erecskék normál esetben szemmel nem láthatóak, tágulat esetén azonban vékony, kékes színű hálózatként jelennek meg az alsó végtagon. Legtöbbször esztétikai problémát jelentenek, de jelezhetik a vénás keringés komolyabb megbetegedését is.

A seprűvéna megjelenése

A seprűvénák alsó végtagon, a boka magasságában, lábszáron jelennek meg legtöbbször, de kialakulhat a térdhajlatban vagy combokon, főleg kóros esetben pedig a lágyék, alhas területén is előfordulhatnak. Az erecskék nem domborodnak ki, és - amennyiben nincs komolyabb vénás betegség a hátterében - többnyire panaszokat sem okoznak, esetleg nehéz- vagy fáradtláb-érzést kelthetnek.

Mindennapos jelenlétük leggyakoribb középkorű nőkben (de egyre hamarabbi életkorban) jelenik meg, de mindkét nemben és felnőttkorban közel bármikor kialakulhatnak.

Miért alakulnak ki seprűvénák?

Ezek a tágult érszakaszok előfordulnak háttérok nélkül is, ebben az esetben csak esztétikai problémát jelentenek. Az ereket alkotó szövetek gyengesége, lazább kötőszövet miatt akár kóros háttéreltérés nélkül is jelen lehet. Gyakran családi halmozódás figyelhető meg, tehát genetikai hajlam biztosan van a háttérben.

A megjelenésüket fokozza, vagy időben előrébb hozza, esetleg rontja néhány tényező:

• túlsúly
• terhesség
• testmozgás hiánya
• hormonális hatások, pl. fogamzásgátló tabletták
• rendszeres állómunka, ülőmunka, fokozott terhelés

Van, hogy a seprűvénák kóros eltérést jeleznek, ezért vizsgálatuk mindig ajánlott. Ritkább esetben krónikus vénás elégtelenség, lezajlott trombózis (vérrög által okozott érelzáródás), véralvadási zavarok, májbetegség is állhat a háttérben.

Mi kell tenni a megelőzés érdekében?

Testmagasságnak megfelelő, ideális testsúly elérése és megtartása, rendszeres, könnyű testmozgás javasolt. A dohányzás és az alkoholfogyasztás kerülendő. Tartós álló, de akár ülőmunka esetén kompressziós harisnya viselése is jót tehet.

Mikor kell kezelni?

Önmagában a seprűvéna - enyhe és más panaszokat nem okozó esetekben - nem veszélyes állapot, szövődményekhez ritkán vezet. Kezelése tüneti, esztétikai okból szokott felmerülni.

Orvosi kezelés akkor indokolt, ha a seprűvénák megjelenése mellett más, a vénás hálózat kóros működésére utaló jelek is vannak. Figyelmeztető jel a lábfeszülés, lábdagadás, fájdalomérzés, vagy a látható erek száma gyorsan növekszik. Ha ez a folyamat áll a háttérben, kezeletlen esetben számítani lehet arra, hogy

• terhelés mellett a kis erek tágulata romolhat,
• visszérbetegség alakul ki, nagyobb, kidudorodó erek is megjelennek a seprűvénák mellett
• előrehaladott visszérbetegségben szövődmények léphetnek fel a vénás érrendszerben (visszérgyulladás, akár trombózis vagy fekély).

Ennek kivizsgálása érdekében érdemes orvoshoz fordulni már korai szakaszban, amikor nincs még jelentős tágulat, panasz vagy szövődmény.

A seprűvéna kezelési lehetőségei

Első körben lokális, vagyis helyi kezelés, visszérkrém is elegendő lehet. Általában több hatóanyagot is tartalmaznak, érfalerősítő, gyulladásgátló és véralvadásgátló hatással. Sok esetben növényi eredetűek, pl. vadgesztenye, körömvirág, fekete nadálytő, vannak állati eredetűek is, pl. a hirudin. Fontos tudni, hogy nem tüntetik el a seprűvénákat, hanem a panaszokat enyhíthetik és a folyamat előrehaladásának lassítását támogathatják.

Segít a vénás hálózat, a vénabillentyűk állapotának megőrzésében a kompressziós harisnya viselése is, kiegészítő jelleggel.

A seprűvénák megszüntetésére alkalmas orvosi beavatkozások:

• szkleroterápiára - helyi injekciós kezelés, a beadott anyag hatására a hajszálerek felszívódnak; végezheti bőrgyógyász, angiológus, érsebész
• lézeres kezelés - a legfinomabb hajszálereknél alkalmazható, hőhatás segítségével tünteti el a felszínes erecskéket; általában bőrgyógyász végzi

Kozmetikusoknál is elérhető az IPL (villanőfény kezelés), ez a lézerkezeléshez hasonló elven fejti ki a hatását, de eredményessége kisebb.

A beavatkozások legtöbbször nem véglegesek, idővel újabb seprűvénák jelennek meg és gyakran kerül sor további fenntartó beavatkozásokra.

Amennyiben a seprűvénákhoz súlyosabb visszeres eltérések is társulnak (vastagabb értágulat), mindenképp orvosi teápia szükséges. A vény nélküli helyi kenőcsök, krémek, vagy az esztétikai beavatkozások nem elegendőek, hanem gyógyszeres kezelés vagy érsebészeti műtét lehet indokolt. Ezek szükségességét belgyógyász, bőrgyógyász, érsebész együttesen ítéli meg.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus