A mélyvénás trombózis okai és rizikófaktorai

Melyek lehetnek a mélyvénás trombózis közvetlen kiváltó okai, és milyen tényezők hajlamosítanak rá?

A mélyvénás trombózis kialakulásának esélyét növeli, ha a beteg több rizikótényezővel is rendelkezik, vagy ha a panaszok mozgásszegény időszakban – például hosszú ülés, utazás vagy fekvőbeteg-állapot során – jelentkeznek. A háttérben olyan hatások állnak, amelyek a vérkeringés lassulásához, a vénafal sérüléséhez vagy a vér fokozott alvadékonyságához vezetnek. Ezek együttesét Virchow-triászként ismerjük.

Általában egyetlen rizikótényező nem elég ahhoz, hogy trombózis alakuljon ki; több tényező együtt, vagy egy jelentős kockázati helyzet (például nagy műtét) vezethet a vérrög kialakulásához. Mivel sok kockázati tényező hosszú ideig rejtve maradhat, a trombózis bárkinél jelentkezhet, akár látszólag egészséges embereknél is.

Közvetlen kiváltó okok

• Hosszú ideig tartó ülés: Amikor a lábak huzamosabb ideig mozdulatlanok (pl. vezetés, repülőút vagy irodai munka közben), a vádli izmai nem működtetik a „vénás izompumpát”, így a vér áramlása lassul, és könnyebben kialakulhat rög.
• Huzamosabb ágynyugalom: Kórházi bennfekvés, csonttörés miatti gipszrögzítés, stroke utáni bénulás vagy tartós ágyhoz kötöttség során a vénás keringés lassul, ami jelentősen növeli a trombózis kockázatát.
• Sérülés vagy műtét: A vénák sérülése, illetve sebészeti beavatkozás miatt kialakuló szövetkárosodás lassítja a véráramlást és aktiválja az alvadási rendszert. A műtét során alkalmazott altatás kitágítja a vénákat, ami tovább növeli a rögképződés esélyét.
  A legújabb irányelvek szerint bizonyos nagy műtétek után akár 4–6 hétig is szükség lehet trombózismegelőző kezelésre (LMWH vagy DOAC), különösen daganatos vagy túlsúlyos betegeknél.
• Dehidratáció: A folyadékhiány a vér besűrűsödését okozza, ami fokozza a vérrögképződés kockázatát.
  Friss vizsgálatok rámutattak, hogy a tartós, enyhe kiszáradás – például elégtelen folyadékfogyasztás irodai munka közben vagy hosszú repülőutakon – is jelentősen növeli a trombózis esélyét.
• Újabb kockázati helyzet: a COVID–19 fertőzés és a fertőzést követő hetek fokozott trombózishajlammal járnak, még enyhe lefolyás esetén is, különösen rizikócsoportba tartozó betegekben.

Trombózisra hajlamosító tényezők

• Öröklött véralvadási zavar: Az olyan genetikai eredetű eltérések, mint például a Leiden-mutáció, a protrombin génmutáció vagy bizonyos fehérjehiányok (Protein C-, Protein S-, antithrombin-hiány) fokozott vérrögképződéssel járnak. A veleszületett trombózishajlam speciális vérvizsgálattal igazolható, és gyakran családi halmozódás is megfigyelhető.
• Terhesség: A terhesség alatt a kismedencei és alsó végtagi vénákra nagyobb nyomás nehezedik, és hormonális változások fokozzák a vér alvadékonyságát. Az öröklött trombofíliával rendelkező nők különösen veszélyeztetettek. A trombózis kockázata a szülést követő 6 hétben a legnagyobb.
  Újabb ajánlások szerint a magas rizikójú kismamáknál LMWH-profilaxis mérlegelendő a terhesség alatt és a gyermekágyi időszakban.
• Daganatos betegségek: Egyes tumorok olyan anyagokat termelnek, amelyek fokozzák a véralvadást. Bizonyos daganatellenes kezelések (kemoterápia, immunterápia, hormonkezelés) tovább növelik a trombózishajlamot.
  Friss kutatások szerint a hasnyálmirigy-, gyomor-, tüdő- és petefészek-daganatok a legmagasabb trombóziskockázattal járnak.
• Szívelégtelenség: Mivel ebben az állapotban a szív nem pumpál elég hatékonyan, a vénás vér lassabban áramlik, pangás alakul ki, ami elősegíti a véralvadást.
• Fogamzásgátló tabletták, hormonpótló terápia: Mindkét hormonális kezelés növelheti a trombózis kockázatát, különösen azoknál, akik öröklött trombofíliával élnek vagy dohányoznak.
  A korszerű ajánlások kerülendőnek tartják az ösztrogéntartalmú készítményeket magas rizikójú nőkben.
• Pacemaker vagy centrális vénás katéter: Ezek az eszközök irritálhatják a vénák falát, lassíthatják a vér áramlását, és ezáltal elősegíthetik a vérrögképződést.
• Gyulladásos betegségek: A tartós gyulladás több ponton is aktiválja az alvadási rendszert. Ilyen állapot lehet a Crohn-betegség, colitis ulcerosa, autoimmun betegségek (pl. SLE), rheumatoid arthritis.
  Újabb adatok szerint a gyulladásos állapotok a „thromboinflammatio” nevű mechanizmus révén közvetlenül is elősegítik a rögképződést.
• Korábban elszenvedett mélyvénás trombózis: Az ismételt trombózis kockázata többszörösére nő, különösen akkor, ha az első esemény kiváltó oka nem volt egyértelmű.
• Családi hajlam: Ha a közvetlen családban előfordult mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia, az érintett személy kockázata szintén fokozott.
• Elhízás: A túlsúly növeli a vénákra nehezedő nyomást, rontja a keringést és fokozza a gyulladásos folyamatokat, amelyek elősegítik a rögképződést.
  Új evidenciák igazolják, hogy a metabolikus szindróma (elhízás + magas vérnyomás + inzulinrezisztencia + emelkedett trigliceridszint) többszörös trombóziskockázattal jár.
• Dohányzás: A dohányzás károsítja az érfalat, befolyásolja a véralvadást és fokozza a vérrögképződést.
• Visszértágulat: Bár önmagában nem okoz trombózist, a kitágult, gyengébb keringésű vénákban – különösen egyéb kockázati tényezők fennállása esetén – könnyebben alakul ki vérrög.
• Újonnan felismert kockázat: COVID–19 fertőzés: A fertőzés és az azt követő hetek fokozott trombózishajlammal járnak, még enyhe lefolyás esetén is.
• Új kockázati tényező: hosszan tartó ülés digitális eszközhasználat közben („e-thrombosis”): Hosszú órákon át tartó mozdulatlan ülés – különösen fiatal, egyébként egészséges embereknél – szintén trombózist provokálhat.

Mit tehetünk a kockázat csökkentése érdekében?

A felsorolt rizikótényezők egy része nem változtatható adottság, de a mélyvénás trombózis megelőzéséért sokat tehetünk a lábaink rendszeres átmozgatásával, a túlsúly csökkentésével, a dohányzás mellőzésével és az alapbetegségek (gyulladások, visszeresség) kezelésével.

A legújabb ajánlások hangsúlyozzák, hogy a hosszú ideig tartó ülés vagy utazás során óránként érdemes felállni, lábizompumpa gyakorlatokat végezni, illetve megfelelő folyadékot fogyasztani, mert ezek bizonyítottan csökkentik a trombózis kockázatát. Magasabb rizikójú helyzetekben – például nagyobb műtétek, daganatos betegségek, várandósság vagy hosszú immobilizáció esetén – orvosi javaslatra megelőző véralvadásgátló kezelés (LMWH vagy DOAC) alkalmazható. Utazáskor és tartós állás vagy ülés esetén a kompressziós harisnya viselése hatékonyan javítja a vénás keringést, és bizonyítottan csökkenti a lábduzzanat és a trombózis kialakulásának kockázatát.

Tovább A mélyvénás trombózis tünetei

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus