Kik hajlamosak veseelégtelenség kialakulására?

A vesebetegek több mint fele már végstádiumú veseelégtelenséggel kerül orvoshoz, amikor azonnali vesepótló kezelés szükséges. Ennek elkerülése miatt fontos, hogy ismerjük, kiket fenyeget az állapot, a veszélyeztetetteknek pedig tünetmentes esetben is évente érdemes ellenőriztetniük veséik működését.

A veseelégtelenség heveny (akut) és idült (krónikus) formákban alakulhat ki. Akut veseelégtelenség leginkább súlyos betegségek vagy állapotok miatt, nagyobb műtéteket követően alakul ki, ez a kiváltó ok megszűnésével rendeződhet, ellenkező esetben a vesék tartós károsodásával krónikus veseelégtelenséghez vezet. A krónikus veseelégtelenség kialakulásához számos betegség járulhat hozzá, ezek közül a két leggyakoribb a magasvérnyomás-betegség és a cukorbetegség.

Magasvérnyomás-betegség és veseelégtelenség

A krónikus veseelégtelenség leggyakoribb oka a kezeletlen vagy nem megfelelően beállított magasvérnyomás-betegség. A vérnyomás emelkedése a test minden részében (így a vesékben is) növeli az erek terhelését, ami a veseszövet fokozatos pusztulásához vezet, a veseműködés romlása következtében a vesék nem tudják megfelelően kiválasztani a vizet, a méreganyagokat. A vese a szervezetben lévő só- és vízmennyiség szabályozásával biztosítja vérnyomásunk egyenletességét, ezért bármilyen fokú vesezavar kedvezőtlenül érinti a szív munkáját is.

Cukorbetegség és veseelégtelenség

Statisztikák szerint a cukorbetegek hozzávetőlegesen 30 százalékánál idővel érintett lesz a vese is (diabéteszes nefropátia). Az 1-es típusú (másnéven inzulinfüggő) diabéteszben szenvedőknél 15-16 év, a 2-es típusú (nem inzulinfüggő) cukorbetegeknél ennél rövidebb idő is elegendő lehet a végstádiumú veseelégtelenség kialakulásához, amennyiben a cukorháztartás beállítása nem jó.

Megfelelően kezelt, a diétát betartó cukorbetegeknél, ha a vércukor és a HgbA1c (az előző 3 hónap vércukorértékeinek átlagát jelző adat) értéke a terápiás szinten van, akkor a veseelégtelenség kialakulásának esélye alacsonyabb, mint a diétát és a terápiás útmutatást be nem tartóké. Sokszor a diabéteszes veseelégtelenséget nem ismerik fel idejében, pedig a szűrés egyszerű és olcsó, hiszen egy laborvizsgálattal nyomon követhető a vesefunkció alakulása.

A cukorbetegség és a magas vérnyomás gyakran kombinálódik is egymással - ez pedig szinte biztosan a vesék károsodásához vezet. Cukorbetegség és magasvérnyomás-betegség együttes fennállása esetén is a vizeletben levő mikroalbumin meghatározásával viszonylag korán ki lehet mutatni a vesekárosodás fennállását, amikor még a veseműködés károsodását vérvétellel (kreatinin, karbamid, GFR) nem lehet igazolni.

Ezt is olvassa el! Mit tehet a cukorbeteg veséjének védelmében?

Vesekárosító gyógyszerek

Veseelégtelenséget okozhatnak vesekárosító gyógyszerek is. Leginkább a nemszteroid gyulladásgátló szerek rendszeres szedésével alakul ki a fájdalomcsillapítók okozta vesekárosodás (analgetikus nefropátia). Ennek a betegségnek a gyakorisága folyamatosan növekszik, mivel a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók egyre elterjedtebbekés sokan az állandó, krónikus fájdalmaikkal sem fordulnak orvoshoz, hanem sok esetben akár többféle fájdalomcsillapítót is szednek tartósan.

Leginkább a középkorú nők érintettek, mivel ők azok, akik fejfájásuk, nőgyógyászati panaszaik, ízületi fájdalmaik miatt évekig, szinte napi rendszerességgel szednek fájdalomcsillapítókat. Becslések szerint körülbelül 3 kilogramm gyógyszer beszedése után (több év alatt) alakulhat ki az analgetikus nefropátia, melynél a gyógyszerek először a vese velőállományát, majd a kéregállományt teszik tönkre.

Táplálkozás, életmód

A táplálkozási szokások önmagukban nem vezetnek közvetlenül súlyos vesekárosodáshoz, azonban az egészségtelen táplálkozás közvetett módon fontos szerepet játszhat a veseelégtelenség kialakulásában. Egyrészt más rizikótényezők fennállása vagy kisebb mértékű vesefunkció-romlás esetén tovább terhelhetik a veséket, nehezítik annak regenerálódását, ezzel járulva hozzá a vesebetegség lassú kifejlődéséhez. Másrészt a veseelégtelenség legfőbb rizikótényezői jelentős részben életmód eredetűek, ezért az egészségtelen táplálkozás, az elhízás hiptertóniához és diabéteszhez, közvetve pedig vesebetegséghez vezethet.

Veséi védelme érdekében kerülje a túlzott fehérjebevitelt, a magas kálium-, nátrium- és foszfáttartalmú élelmiszereket (jellemzően feldolgozott élelmiszerekben, húskészítményekben található), és fogyasszon elegendő folyadékot. A vesebarát táplálkozás mellett fontos az aktív életmód és a káros szenvedélyek mellőzése, ugyanis a dohányzás és az elhízás is a veseelégtelenség rizikónövelő tényezői közé tartozik.

Részletesen Vesebarát diéta - Táplálkozási tanácsok egészségeseknek is

Vesét és húgyutakat érintő gyulladások

Különböző krónikus vesegyulladások is okozhatnak visszafordíthatatlan vesekárosodást. Fertőzések miatt kialakuló gennyes betegségek, ismétlődő vesemedence-gyulladás, illetve az immunrendszer betegsége miatt bekövetkező veseállomány-gyulladás (glomerulonefritis) miatt is felléphet ez az állapot. Az ismétlődő húgyúti fertőzések az idült vesemedence-gyulladás (krónikus pielonefritisz) kialakulását segíthetik elő. Ilyen esetben a vesemedence mentén a veseszövetben kis gyulladásos gócok alakulnak ki, melyek később összefolynak és hegesedést okoznak, ez a vesekelyhek deformálódását és a vesekéreg behúzódását okozza. A vese állománya emiatt fokozatosan károsodik, ami a zsugorodásához és veseelégtelenséghez vezethet.

Krónikus vesebetegséget okozhat még a húgyutak tartós elzáródása, melynek hátterében prosztata-megnagyobbodás, vesekövesség vagy húgyúti kövesség, ritkábban daganat állhat.

Egyéb betegségek és a vesekárododás

A köszvény hosszas fennállása kockázatot jelent idült vesebetegség kialakulásában, mert az urátkristályok lerakódnak a vese állományában, ezáltal csökken a veseműködés, ami veseelégtelenséghez vezethet.

A policisztás vesebetegség, valamint veziko-ureterális reflux betegség szintén kockázati tényezőt jelent. A policisztás vesebetegség a veseszövetek károsodásával csökkenti a vesefunkciót. A veziko-ureterális reflux betegség (amikor főleg vizeléskor, a húgyhólyag összehúzódása idején a vizelet visszafelé feljut a húgyvezetékbe vagy akár a vesemedencébe is) igen ritkán szintén veseelégtelenséghez vezethet. Előrehaladott stádiumban (IV-V. stádium) a nagyfokú visszafolyás miatt az üregrendszer feltágul és az állomány pusztulása következik be, vagy amikor fertőzött vizelet kerül az egyik vagy mindkét vesemedencébe és ott hegesedéseket okoz. Ebből a későbbiek folyamán végállapotú veseelégtelenség alakulhat ki.

A krónikus veseelégtelenség előfordulása az életkor előrehaladásával növekszik, azaz idősebb életkorban egyre gyakoribbá válik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elkerülhetetlen lenne a vesebetegség kialakulása. Bár a vesefunkció kisebb csökkenése részben az öregedéssel járó természetes folyamat, a döntő tényező inkább az alapbetegségek előfordulásának növekedése, a nagyobb mennyiségű gyógyszerszedés, és a vesét érő káros hatások évek alatt történő összeadódása. A kockázati tényezők csökkentésével, a magas vérnyomás és a vércukorszint rendezésével, valamint egészséges életmóddal a veseelégtelenség kialakulása megelőzhető.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter